Határozatképtelennek bizonyult a parlament, egy képviselő hiúsította meg a szavazást Török Máté2024. 11. 27., sze – 19:31 Pozsony |
A parlament képviselői szerdán nem szavaztak az összes megtárgyalt javaslatról, csak néhány pontot sikerült elfogadni. A kormány sporttörvény-módosító javaslatának szavazása előtt a törvényhozás nem volt határozatképes, nem volt elegendő képviselő jelen. A következő szavazásra így legkorábban csütörtökön (november 28-án) 11:00 órakor kerülhet sor.
A sporttörvény módosításáról szóló szavazáson a Hlas egyik képviselője, Samuel Migaľ nem jelent meg. Azzal érvelt, hogy az ő módosító javaslatát nem fogadták el. Elmondása szerint a jogszabályt még pontosítani kellene.
Nem volt bennem számítás, csupán szerettem volna a sporttörvények kialakításában kezdettől fogva részt venni
– mondta Migaľ. Hozzátette, hogy kész tárgyalni a javaslatról, és nem akarja blokkolni a parlament munkáját.
A sporttörvény módosítása után a parlamentnek a Sporttámogatási Alap módosításáról kellene szavaznia. Ehhez Migaľ szintén készített egy módosító javaslatot, amelyet saját állítása szerint szintén elutasítottak.
Szerinte a legnagyobb probléma a kommunikációban rejlik, de elmondta, hogy az SNS vezetőjével, Andrej Dankóval egyeztetett a változtatásokról.
A Hlas frakcióvezetője, Róbert Puci megpróbálja meggyőzni Migaľt, hogy változtassa meg a véleményét, és holnap folytathassák a szavazást.
Az ellenzék kormányválságról beszél
Michal Šimečka, a PS vezetője és képviselője szerint a törvényhozás megbénult. A KDH elnöke, Milan Majerský úgy véli, hogy a sporttörvény módosításáról szóló szavazás megerősítette, hogy kormányválság alakult ki.
Michal Šipoš, a Slovensko, Za ľudí és KÚ frakcióvezetője a parlamenti káoszra és működésképtelenségre hívta fel a figyelmet.
„Nem képesek az emberek számára fontos törvényeket elfogadni. Szerdán még 22 törvényről kellett volna szavaznunk” – jegyezte meg.
(TASR)
Kapcsolódó cikkünk
Az elmúlt hetekben a kormánykoalíció parlamenti többsége egy fősre olvadt, a novemberi ülés megnyitása is csak körülményesen ment a kormánypártoknak. A negyedik Fico-kormány problémája azonban, hogy a parlamenti többség kérdésén túl több más, pártok közti konfliktust is meg kell oldani – ami tovább bonyolíthatja a kormány hosszú távú túlélési esélyeit.
A három kormánypártnak többek között el kell érnie, hogy stabilan bebiztosítsák a parlamenti többséget, megoldást kell találni a házelnöki és a közmédiával kapcsolatos problémákra, el kell kerülniük a Hlas mérsékeltjeinek felbőszítését, miközben fenntartható költségvetést raknak össze.
(1) Engedetlen képviselők
Bár a koalíció heteket készülhetett az első olyan ülésre, amelyen mindössze 76 képviselő szavazatára számíthatott, a gyakorlatban ismét bebizonyosodott, hogy nem ura a helyzetnek.
Huliakék demonstratív távolmaradását követően első próbálkozásra nem sikerült megnyitni az ülést Ľubomír Vážny (Smer) figyelmetlensége miatt, aki elfelejtette megerősíteni a jelenlétét.Jaroslav Baška (Smer) szintén két alkalommal nem szavazott, ami bonyolította a Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter elleni bizalmatlansági indítvány tárgyalását.
Hosszú távon is akadhatnak gondok a jelenléttel, hiszen Ján Blcháč (Hlas) továbbra is orvosi kezelés alatt áll. A hasonló fennakadások nem csak a koalíció munkáját nehezítik meg, de a kölcsönös bizalmat is rombolhatják.
(2) Ki lesz a parlament elnöke?
Nem csak a parlamentben, hanem a testület vezetésében is akadnak gondok. A koalíció nyolc hónapja, az államfővé választott Peter Pellegrini távozását követően nem tudott megegyezni a parlament következő elnökének személyén.
Bár a koalíciós megállapodás értelmében a tisztség a Hlas pártját illeti, Andrej Danko (SNS) szerint a második legnagyobb kormánypárt így az államfői tisztség mellett még egy fontos pozíciót is betöltene – ezért a harmadik párt, az SNS kaphatná meg a házelnöki pozíciót.
A Hlas és az SNS azóta is kölcsönösen zsarolja egymást a kérdésben, amelynek a pártokhoz kötődő törvényjavaslatok látják a kárát.
Amennyiben az SNS még engedne is a kérdésben, a jelölt személye további gondokat okozhat: a Hlas Richard Rašit látná a funkcióban, az SNS viszont a belügyminisztérium éléről átültetett Matúš Šutaj Eštok pártelnököt támogatná – ezzel pedig megnyílna a minisztériumok elosztásának kérdése.
(3) A közmédia sorsa
Bár a kormánykoalíció viszonylag gyorsan és probléma nélkül átültette a gyakorlatba a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) átszervezését, a közmédiának azóta sincs igazgatója, ahogy az igazgató személyéről döntő tévétanács sem állt még fel.
A háttérben ismét felsejlik az SNS és a Hlas elmérgesedő konfliktusa.
Az SNS a parlamenten keresztül saját jelöltekkel töltené fel a testületet és Danko pártjának nagyon nem tetszik, hogy a Hlas egyebek között Daniel Krajcer volt kulturális minisztert, illetve korábbi tanácstagokat is nevezne.
Több csúszást követően a jelenleg is zajló novemberi ülésen kellene szavazni a parlamentben a jelöltekről, de Šutaj Eštok kijelentette, hogy személyes kérdésekben csak akkor születhet döntés, ha a házelnöki pozíció ügyét is megoldotta a koalíció – a Hlas egy csomagba foglalná az üsszes vitás kérdést.
(4) A Hlas mérsékelt szárnya
Huliak csoportjának távozásával egy fősre olvadt a koalíció parlamenti többsége. Ez ellehetetleníti, hogy a Hlas képviselői a saját különvéleményükre hivatkozva ne szavazzanak a kormánytöbbséggel – márpedig korábban több, nagy társadalmi felzúdulást kiváltó törvény esetében is különvéleményt fogalmaztak meg a párt képviselői.
Legutóbb Michal Šimečka (PS) parlamenti alelnöki leváltása kapcsán történt meg, hogy két Hlas-képviselő nyíltan szembement a koalíció akaratával.
Samuel Migaľ és Radomír Šalitroš is úgy nyilatkoztak, hogy a kormánynak fontosabb témákat kell oldania a polarizáló lépések helyett. Amennyiben minden fontosabb döntéshez parlamenti többség szükséges, a hasonló különakciókra nincs hely – és bármelyik képviselő lehetőségei megnőnek a kormány megbuktatására.
(5) A költségvetés
A szlovák kormány még nem fogadta el a parlamentben a költségvetést, holott a 2,7 millió eurót kitevő konszolidációs csomag intézkedéseit is nagy viták előzték meg a kormánykoalíción belül. A Fico-kormány számára rossz hír, hogy ezzel a lépéssel nem oldották meg az államháztartási hiány problémáját.
Jövőre egy újabb csomagra lenne szükség, hasonlóan nagy mértékű megszorításokkal, mint az áfa- és a társasági adó emelése.
További gondot jelent, hogy a költségvetési szigor már most repedezik: a kormány garanciát tett a lakossági energia árának támogatására, a sztrájkoló orvosok igényeinek kielégítéséhez is további forrásokra van szükség. Ráadásul elvben az adósságfék miatt a parlamentben egy bizalmi szavazás is várhat a kormányra az év végén.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
