Óriási meglepetés született a romániai elnökválasztáson, amelynek veszélyes hatásai lehetnek a küszöbön álló parlamenti választásra is. Az elnökválasztás első fordulóját a független, de ultranacionalista Calis Georgescu nyerte meg. Mindeközben a szintén nacionalista, és radikálisan magyarellenes AUR jelöltje a negyedik helyen végzett. Kettejükre együtt azonban a választók 36 százaléka szavazott, ami nem épp megnyugtató fejlemény a december 1-jei parlamenti választásokra nézve.
Az eredmény több szempontból is váratlan volt. A második fordulóba másodikként bejutó Elena Lasconi néhány száz szavazattal előzte meg Marcel Ciolacut, jelenlegi román kormányfőt, aki így elbukta a választást. Hétfőn este be is jelentette, hogy lemond pártja vezetői posztjáról, és csak a választások végéig marad a helyén.
Ráadásul Romániában is alaposan lejáratták magukat a közvélemény-kutató ügynökségek, akik esélytelennek mérték Georgescut, és inkább az AUR színeiben induló George Simion előretörésére számítottak.
A sajtóban megjelent elemzések szerint a győztes Georgescu békepárti álláspontjával és a hazai gazdák támogatásával tudott ilyen eredmény elérni. Kemelen Hunor, az RMDSZ elnöke nem véletlenül mondta a választási eredményeket nézve, hogy egyes politikusok nem tudtak kilépni saját buborékukból.
Az ideológiai spektrum legszéléről
A választási eredmény azért is döbbentett meg sokakat, mert Georgescu a politikai szélsőjobb legszéléről érkezik. 2012-ben potenciális miniszterelnökként emlegették, majd később az AUR javasolta őt ebbe a tisztségbe, Ám egy alkalommal a hírhedt, nácikkal együttműködő, soviniszta, zsidó- és magyarellenes Vasgárda vezetőjét hősnek nevezte, ami miatt politikailag kényelmetlenné vált.
Georgescu 2021-ben egy interjúban élesen bírálta az amerikaiak által Romániába, Deveseluba telepített rakétavédelmi rendszert (Európában ebből kettő van, a másik Lengyelországban).
A rakétavédelmi rendszerről érdemes tudni, hogy elvileg védekező célú lehet, ám az oroszok állítják (és ezt kevesen vitatják), hogy adott esetben támadó eszközkén is használható. Akár igaz ez az állítás, akár nem, tény, hogy a romániai és a lengyelországi rendszer csökkenti az oroszok nukleáris csapásmérő képességét. Magyarul: az USA javára billentheti a nukleáris egyensúlyt. Ha ehhez hozzávesszük az ukrajnai eseményeket, és azt, hogy az ukránok már egyszer csapást mértek az orosz nukleáris csapást előrejelző radarállomásra, a helyzet több, mint aggasztó.
Nem nehéz kitalálni, hogy a román átlagember sem szívesen keveredne háborúba nyugati érdekekért az oroszokkal, főleg, hogy a fent említett rakétarendszer odatelepítésével az egyik első célpontjai lehetnének egy orosz csapássorozatnak. Románia számára a világháború kitörése közvetlen és azonnali következményekkel járna – szemben például a britekkel és amerikaiakkal.
Kelemen Hunor: beláthatatlan következményekkel járna Georgescu végső győzelme
Az RMDSZ elnöke és elnökjelöltje, Kelemen Hunor, aki 4,5 százalékos eredményt ért el a választáson, Georgescu győzelmének veszélyeire hívta fel a figyelmet hétfőn. A Krónikának nyilatkozva kijelentette, hogy
„Nagyon erős mainstream ellenes szavazás történt az államfőválasztás első fordulójában, az emberek büntetni akarták a román kormánypártokat”
fogalmazott. Georgescuról pedig kijelentette:
„Nagyon határozottan el kell mondani róla, hogy a vasgárdista legionáriusok ideológiáját képviseli, Corneliu Zelea Codreanu utódjának képzeli magát, még utánozni is próbálja azt a lassú beszédet, ahogy annak idején a vasgárdisták kapitánya beszélt.”
mondta. Hozzátette, hogy a Georgescu nem a semmiből emelkedett fel, „z pedig a társadalomkutatók, szociológusok, közvélemény-kutatók teljes csődje, hogy nem tudták mérni. Mert az nem lehet, hogy 5-8 százalékon méred, és a végén lesz neki több mint 20, akkor valamit rosszul csinálsz, valamire nem figyeltél oda”.
Az RMDSZ elnöke szerint aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az elnökválasztás eredménye mire utalhat a parlamenti választásokra nézve:
„Nagyon bonyolult idők jönnek: ha összeadjuk az AUR és Georgescu támogatóit, akkor a parlamentben lesz egy körülbelül 36 százalékos frakció Simionéknak és Diana Șoșoacă pártjának együtt – hiszen Georgescunak nincs külön pártja –, ami nagyon bonyolult ciklust jelent.”
mondta.
Az elnökválasztás második fordulója és a román parlamenti választás tekintetében pedig azt hangsúlyozta:
„Nekünk most a dolgok helyes sorrendjét kell látni. Ez pedig úgy néz ki, hogy december elsején parlamenti választások vannak, ez az első lépcső, és december 8-án van az elnökválasztás második fordulója. Ebben a pillanatban egy dolgot tudok mondani: először mentsük meg magunkat, és ha ez megtörtént, akkor december másodikán reggel kezdjünk el azon gondolkodni, hogy meg tudjuk-e menteni az országot, vagy hozzá tudunk-e járulni a megmentéséhez”
fogalmazott.
Körkép.sk
Nyitókép forrása:
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
