A romániai elnökválasztás első fordulója zajlik vasárnap, reggel 7 órától este 21 óráig várják a polgárokat a kijelölt szavazókörzetekben. Az elnökválasztáson voksunkat nem csak lakhelyünkön, hanem bárhol leadhatjuk érvényes személyazonossági igazolvány felmutatása után. A szavazólapon 14 elnökjelölt neve szerepel, a „VOTAT” feliratú bélyegzőt arra a négyzetre kell nyomnunk, amelyikben a kiválasztott jelölt neve szerepel, másképp voksunk érvénytelen. Ha egyetlen jelölt sem nyeri el leadott szavazatok több mint felét, két hét múlva, december 8-án tartják a második fordulót, melyen az első két helyezést elérő méretkezik majd meg az államfői tisztségért.
01.00:
Călin Georgescu az első helyen
A szavazatok 82 százalékának összesítése után Călin Georgescu szerepel az első helyen 22,05 százalékkal, a második Marcel Ciolacu 21,11 százalékkal. Elena Lasconi hátránya behozhatatlannak tűnik – 16,66 százalékon áll – főleg, hogy a külföldön leadott voksoknál is második helyre csúszott, ott is Georgescu vezet.
00.10:
Kicsoda Călin Georgescu?
Călin Georgescu szinte a semmiből tűnt elő és vált esélyessé a második fordulóra. Két hónappal ezelőtt még nem is szerepelt a neve a közvélemény-kutatásokban, az elmúlt hetekben, napokban azonban elkezdett felfelé ívelni támogatottsága, de egyetlen felmérés sem sorolta az esélyesek közé.
Georgescu korábban AUR-os volt, azonban idén független jelöltként indult az államfőválasztáson. A bukaresti média szerint előretörését agresszív TikTok kampányának köszönheti, a BEC döntése miatt ezeket néhány napja törölnie kellett, mivel nem volt rajtuk a kötelező választási jel/kód.
Călin Georgescu 1962. március 26-án született Bukarestben, a bukaresti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen tanult földművelés szakon, majd ugyanezen az egyetemen szerzett doktori fokozatot pedológiából. Elvégezte a Nemzetbiztonság és védelem – Geopolitika és geostratégia posztgraduális programot is a Carol I. Nemzetvédelmi Főiskolán.
Két minisztérium vezető köztisztviselője
Szakmai pályafutását szakterületén kezdte, 1991-ben Marcian Bleahu környezetvédelmi miniszter tanácsadója lett a Theodor Stolojan vezette kabinetben. Ugyanebben a minisztériumban 1997-1998 között főtitkár volt. 2000 és 2011 között a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Központ ügyvezető igazgatója. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia 1999-es és 2008-as változatát kidolgozó munkacsoportok koordinátora.
2004-2005 között a Külügyminisztériumban volt igazgató, 2006-2012 között pedig az Innovációs és Fejlesztési Projektek Intézetének ügyvezető igazgatója.
Majdnem miniszterelnök többször is
Neve 2011-ben és 2012-ben szerepelt a potenciális miniszterelnökök listáján, mint Emil Boc lehetséges utódja, akinek népszerűsége a 2009-2010-es gazdasági válság idején hozott intézkedések miatt egyre csökkent. Georgescu akkor azt mondta, hogy nem érdekli a miniszterelnökség.
A 2020-as választások után, amikor az AUR-nak sikerült bejutnia a parlamentbe, George Simion pártja Călin Georgescut javasolta miniszterelnök-jelöltnek. Dorin Lulea, az AUR jelenlegi első alelnöke akkor azt mondta, hogy Georgescu nem tagja a pártnak, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szakértelme miatt jelölték. Georgescu volt az AUR miniszterelnök-jelöltje is a Cîțu-kormány 2021 októberében bekövetkezett bukása által generált politikai válság idején.
Ellentmondásos kijelentések és szakítás az AUR-ral
2022 elején George Simion bejelentette, hogy Georgescu az AUR tiszteletbeli elnöke lehet, de a dolgok váratlan fordulatot vettek egy interjú után, amelyet a jelenlegi jelölt 2022. január 31-én adott az Antena3-nak. Ekkor arra kérték, magyarázza meg egy előző évi nyilatkozatát, amelyben Corneliu Zelea Codreau és Ion Antonescu marsallt a románok „hőseiként” említette: „A román nemzet (…) Stefan cel Mare, Mihai VIteazu, Horia, Avram Iancu, Kogălniceanu, Cuza, Corneliu Zelea Codreanu, Ion Antonescu marsall és sok-sok más hős által él”.
Georgescu továbbá azt mondta, hogy „Zelea Codreanu az emberi erkölcsért harcolt”, és amikor emlékeztetett arra, hogy a légiósok meggyilkolták Armand Călinescut és Nicolae Iorgát, azt válaszolta: „Ha a történelmet misztifikálják, nincs miről beszélni”.
E kijelentések nyomán az ügyészség elrendelte a bűnvádi eljárás megindítását „az emberiség elleni népirtás és háborús bűnök elkövetésében bűnös személyek kultuszának nyilvános népszerűsítéséért, valamint a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő eszmék, fogalmak vagy tanok nyilvános népszerűsítéséért”.
Az interjú az AUR vezetői körében is ingerültséget váltott ki: „Ha nem tisztázza egyértelműen ideológiáját, és ha nem határolódik el egyértelműen minden olyan múltbeli mozgalomtól, amelyhez az AUR-nak semmi köze, akkor távoznia kell” – mondta George Simion az Antena 3-nak 2022. február 8-án.
Az AUR vezetői tehát lemondtak arról, hogy javasolják a kongresszusnak Călin Georgescu tiszteletbeli elnökké való kinevezését, ő pedig elhatárolódott attól a párttól, amely kétszer is javasolta őt miniszterelnök-jelöltnek.
Szemben a NATO-val
Egyébként nem ezek az egyetlen ellentmondásos kijelentései a 2024-es független elnökjelöltnek. A G4Media ugyancsak 2022 februárjában tette közzé Georgescu egy 2021 májusában adott interjúját, amelyen Románia védelmi politikáját és NATO-tagságát bírálta. Azzal érvelt, hogy Románia NATO-tagsága nem nyújt olyan biztonsági garanciákat, amelyekre az országnak szüksége lenne, de voltak oroszbarát, és antiszemita kijelentései is, Románia U-tagságát nemzetellenesnek nevezte, az ukrajnai háborúért pedig az amerikai hadiipart okolta.
Călin Georgescunak egy gyermeke van Cristela Georgescuval kötött házasságából, aki személyes weboldalán így jellemzi magát: „szerző és természetgyógyász oktató, 20 éves közvetlen személyes tapasztalattal rendelkezik a természetes egészségügy területén az integratív táplálkozás, apifitoterápia, gemmoterápia, regeneratív méregtelenítés, klinikai iridológia, biorezonancia és érzelmi felszabadító technikák segítségével”. (Forrás: Hotnews)
23.10:
Befutó lehet Călin Georgescu?
Folytatódnak a meglepetések, a szavazókörzetek 70 százalékának összesítése után fej-fej mellett vezeti a jelöltlistát Marcel Ciolacu és Călin Georgescu. Az előbbinek 22,53 százaléka, utóbbinak 22,14 százaléka van. Harmadik helyen áll George Simion 15,18 százalékkal, a negyedik Elena Lasconi 14,19 százalékkal. Kelemen Hunor a hatodik 6,09 százalékkal Nicolae Ciucă 9,74 százaléka után.
Mivel előbb a kisebb szavazókörzetektől érkeznek az adatok, a 70 százalékuk körülbelül a leadott voksok 50 százalékát teszi ki.
22.30:
52,40 százalékos volt az országos részvétel
A Központi Választási Iroda (BEC) vasárnap este közölte: a polgárok 52,40 százaléka adta le szavazatát 21 óráig. A szavazókedv Ilfov megyében volt a legmagasabb, több mint 62 százalékos, míg Vaslui megyében volt a legalacsonyabb, alig 34 százalékos.
A szavazók 50,47 százaléka nő, és 49,53 százaléka férfi. A szavazati jogukkal élő polgárok 55,54 százaléka városi, míg 44,35 százalék vidéken él.
Kovászna megyében 43,59 százalékos volt a részvétel, Hargita megyében 45,36, Maros megyében 46,37, Bihar megyében 49,95, Szatmár megyében 38,76, Szilágy megyében 49,46, Kolozs megyében pedig 57,38 százalékos.
22.05:
Ciolacu nyugtáz, Lasconi remél
Marcel Ciolacu – aki az exit pollok szerint a legtöbb szavazatot kapta az elnökválasztás elő fordulójában – az eredmények ismertetése után az nyilatkozta, hogy ez a választás az egyensúlyról és a stabilitásról szólt. „Köszönöm valamennyi román állampolgárnak, aki elment ma szavazni. Ez egyértelmű jele volt annak, hogy Romániában erős a demokrácia, és örülök, hogy a szavazás nagyobb incidensek nélkül zajlott le, különösen azért, mert jelenleg én vagyok Románia miniszterelnöke is. (…) A választópolgárok pozitívan, a kiegyensúlyozottság és a stabilitás mellett, illetve a fontos dolgok mellett szavaztak” – jelentette ki Ciolacu. A PSD elnöke hozzátette: számára „rendkívül világos” hogy a jelöltek eredményei a román állampolgárok akaratát tükrözik, politikai opcióiktól függetlenül. Hangsúlyozta, kész tárgyalni a többi jelölttel, hogy átvegye a „jó javaslatokat” a programjaikból. Mint mondta, gyűlölet nélküli kampánya volt, és a második fordulóig ugyanígy kívánja folytatni.
Elena Lasconi, az USR elnökjelöltje szintén nyilatkozott az az első exit pollok után: „Köszönöm mindazoknak a románoknak, akik ma elmentek szavazni. Él a remény Romániában, és számomra minden szavazat felelősség”. Arra kérte a pártok szavazókörzetekben jelen lévő küldötteit, hogy fordítsanak különösen nagy figyelmet arra, hogy minden szavazatot becsületesen számoljanak meg, mert szoros az eredmény, és minden egyes voks számít. Mint mondta, hétfőn inkább lesz okuk örülni, hiszen akkor lesznek hivatalos eredmények. Rámutatott: az elkövetkező, parlamenti választásokat megelőző hétnek azért van nagy jelentősége, mert a most vasárnapi választásokon a lakosság megmutatta, hogy nem akarja többé kormányon látni a PSD–PNL-t, a lakosság 75 százaléka ugyanis nem a PSD jelöltjére szavazott. Véleménye szerint az új kormánynak újra kell formálnia Romániát, ezért kész tárgyalni mindegyik szóba jöhető politikai alakulattal, hogy jobboldali parlamenti többséget hozzanak létre.
21.50:
Kelemen Hunor: nekünk december 1-je a második forduló
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megköszönte mindazoknak a szavazatát, akik vasárnap támogatták őt. „Folytatjuk. A ma este csak a máról szólt, nekünk a második forduló december 1-jén van, a harmadik pedig december 8-án” – mondotta.
„Folytatjuk a munkát, holnaptól ismét kampányban vagyunk. A legfontosabb, hogy egy erős parlamenti frakciónk legyen, hogy meg tudjuk akadályozni a rossz döntéseket, hogy egy rossz közigazgatási átszervezés történjen, hogy a közösségünk a politikai kiszolgáltatottság állapotába kerüljön. Holnaptól ismét hajrában vagyunk. A józan ész programját képviseljük, és jó hír, hogy ezt sokan meghallották” – fejtette ki, hozzáfűzve, bizakodik abban, hogy a kérdésekre, amelyet fontosnak tart a szövetség, a következő elnök jó válaszokat tud majd adni.
21.21:
Háromszéken Kelemen Hunor a győztes
Az exit poll eredmények szerint Háromszéken több mint 25 százalékkal több szavazatot kapott Kelemen Hunor, mint eddig bármikor – jelentette be Tamás Sándor. Míg 2009-ben 40 386, 2014-ben 38 773, 2019-ben 40 541 szavazatot kapott Kovászna megyében, idén az előzetes számítások szerint több mint 50 ezer voksot gyűjtött be a megyében.
21.18:
Ciolacu–Lasconi párharc lehet
Az első exit poll eredmények Marcel Ciolacu–Elena Lasconi párharcot jeleznek a második fordulóban, a szociáldemokrata pártelnök győzelme egyértelmű, 25 százalék szavazott rá, a Lasconira leadott voksokat 18 százalékra becsülik. Két közvélemény-kutató is hasonló eredményt jelez, a harmadik hely a nagy meglepetés, szinte a semmiből kúszott fel ide szélsőjobboldali Călin Georgescu és a becslések szerint 16 százalékot kapott. George Simion 15 százalékkal a negyedik, Nicolae Ciucă, a PNL elnöke 13-14 százalék közötti eredménnyel az ötödik, Mircea Geoanăra 5-6 százaléknyian voksoltak. Kelemen Hunor 4,6 százalék bizalmát nyerte el.
Az exit poll előrejelzéseit nem tekinthetjük egyértelmű eredménynek, a szavazatszámlálással borulhatnak a pár százalékos különbségek, és sokat nyomhat a latban a diaszpóra voksa is, több mint 800 ezren szavaztak külföldön, ami a voksok 8-9 százalékát jelenti.
20.15:
Meglepetés várható?
Érdekes fordulatról, hatalmas meglepetésről beszélnek a hírtévék és a román internetes oldalak, amelyek hozzájutottak az előzetes exit poll eredményekhez, ugyanakkor a szociológusok arra figyelmeztetnek, hogy urnazárásig semmit sem szabad készpénznek venni.
Van azonban néhány érdekes tény, amely már a jelenléti adatokból tükröződik. Kiemelkedő a szavazási kedv országszerte, nagyobb mint öt évvel ezelőtt az elnökválasztás döntő, második fordulójában, de először fordul elő, hogy városokon a jelenlét jóval nagyobb, mint falvakon. Érdekes az is, hogy országosan a legnagyobb arányt a főváros vonzáskörébe tartozó Ilfov megye hozza, itt 20 óráig a jogosultak 60,68 százaléka voksolt, míg az országos arány 51,19 százalék volt. Kiemelkedő a részvétel Kolozs megyében (55,51 százalék) és Olt megyében (53,48 százalék). Kovászna megyében este nyolcig 42,79 százalék szavazott.
19.10:
Nagyobb részvétel, mint öt éve
Két órával az urnazárás előtt, 19 órakor, 49,01 százalékos volt az országos részvétel, Háromszéken 8 százalékkal kevesebben voksoltak, itt az arány 41,01 százalékos. A mostani választási kedv jóval nagyobb, mint öt évvel ezelőtt, a legutóbbi, 2019-es elnökválasztás első fordulójában. Akkor 19 órakor 45,08 százalék szavazott országosan, Háromszéken 34,71 százalék. Nagyobb az érdeklődés külföldön is, 19 óráig 727 ezren nyilvánítottak véleményt, öt esztendővel ezelőtt urnazárásig 675 ezren voksoltak Románia területén kívül.
18.15:
50 százalékhoz közelít a részvétel, kapaszkodik Háromszék
Továbbra is viszonylag magas a részvételi arány az elnökválasztáson: a 18 órás adatok szerint a választási névjegyzékben szereplők 46,5 százaléka már élt szavazati jogával. Mint köztudott, mivel a választói névjegyzékben jóval többen szerepelnek, mint ahányan ténylegesen vannak a szavazók, az 50 százalékos részvétel valójában azt jelenti, hogy az országban élők mintegy 65 százaléka szavazott már.
Jó hír, hogy Kovászna megye is elkezdett felzárkózni: ha a nap elején az utolsók között kullogott, most már 8 más megyét maga mögé utasított részvételben, igaz, továbbra is mintegy 7 százalékpontos a lemaradás az országos átlagtól. Az élbolyban is történt változás: Ilfov (53,5 százalék) és Olt (50 százalék) mögött most már szorosan következik Kolozs (49,3 százalék) megye.
17.30:
Kisebb incidensek Háromszéken
A megyei rendőrkapitányság tájékoztatása szerint Háromszéken, délután fél háromig összesen tíz incidensről érkezett bejelentés a választókörökből, ezek közül hat bizonyult megalapozottnak. Öt esetében a kampánycsend megsértéséről volt szó, míg egy esetben szeszes ital árusításáról a választókörzet közelében, amit a törvény szigorúan tilt. A hatóságok az egyik a kampánycsendet megsértőt 1500 lejre bírságolták, míg többi esetben az elkövetők megúszták figyelmeztetéssel. A kereskedővel szemben is eljártak, azt viszont nem közölték, hogy bírságoltak-e vagy csak figyelmeztettek. A tájékoztatás időpontjáig bűncselekménynek minősülő választási incidenst ugyanakkor nem tapasztaltak a megyében.
17.15
Mozgósítanak a háromszéki vezetők
Miközben Hargita és Maros megye egyre inkább zárkózik fel a középmezőnyhöz a részvételi rangsorban, Kovászna megye is elmozdulni látszik, a 17 órás adatok szerint Ialomița megyét sikerült megelőzni, így most hátulról a hatodik helyen áll Háromszék. Az országos részvételi arány a 17 órás adatok szerint 42,04 százalék, Kovászna megyében még mindig 7 százalékkal kisebb: 35,1. Az élen Ilfov (47,2), Olt (45,4) és Argeș (44,64 százalék) megye áll.
A háromszéki vezetők a közösségi médiában igyekeznek mozgósítani a választókat. „Kovászna megye alul marad a román megyékkel szemben. Mutassuk meg, hogy van hangunk, és erősek vagyunk! Kérem, menjenek el szavazni!” – fogalmazott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Tamás Sándor, a háromszéki RMDSZ elnöke a Facebookon közzétett videóban hívta fel a figyelmet: „Magas a részvétel a román megyékben. Még van pár óra, hogy behozzuk a lemaradást. Mondják el barátaiknak, ismerőseiknek, hogy közös az ügy, csak együtt tudunk erőt felmutatni”.
16.35:
Háromszéki éllovasok
A 16.30-as részvételi adatok szerint Kovászna megye továbbra is jelentős lemaradásban van a szavazókedvet illetően. Míg délután fél ötig az országos választási névjegyzékben szereplők 39 százaléka járult az urnák elé, Kovászna megyében ez az arány 32 százalékos, ezzel hátulról az ötödikek vagyunk szavazói hajlandóság tekintetében. Kovászna megyében amúgy a következő közigazgatási egységekben a legnagyobb a szavazói kedv: Esztelnek (49,05 százalék), Bodok (46,62 százalék), Kökös (45,65 százalék). A rangsor másik végén Bölön (16,43 százalék), Előpatak (18,21 százalék) és Nagyborosnyó áll (20,72 százalék). Sepsiszentgyörgyön 32,7 százalékos, Kovásznán 39 százalékos, Kézdivásárhelyen 29 százalékos, Baróton 27,85 százalékos a részvétel.
15.45:
A józan észre szavazott Kelemen Hunor
A józan észre szavaztam – mondta vasárnap az M1 aktuális csatornán Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje, aki szülőfalujában, Csíkkarcfalván adta le voksát, és mindenkit arra kért, éljen szavazati jogával az elnökválasztáson. Kelemen Hunor hozzátette, számára „nagyon egyszerű” volt szavazata leadása, az semmiféle problémát nem okozott, és teljes összhangban volt a politikai és morális meggyőződésével. Elmondta, arra számít, hogy az ettől az évtől kezdődő időszak nehéz lesz, de jobb, a polgárok érdekeit sokkal inkább középpontba helyező kormányzat és elnök lesz, és a legfontosabb problémákra fokozatosan megadják a jó válaszokat.
Fotó: Facebook / Kelemen Hunor
A hírműsorban Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei képviselőlistájának vezetője azt mondta, tétje van a vasárnapi elnökválasztás első fordulójának, hiszen az a jövő heti parlamenti választás „előszobája”. Kiemelte: „nekünk minden egyes választáson, amikor közösségünk erejét tudjuk megmutatni, ott kell lenni, hogy megmondjuk: számítani kell ránk, nem lehet minket megkerülni”. „Mi vagyunk az erdélyi magyarok hangja, amit hallatni kell, a következő választáson pedig az ereje, amit fel tudunk mutatni” – fogalmazott Csép Éva Andrea.
Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátorjelöltje az M1 aktuális csatornán kijelentette, „fontos számunkra, hogy ott legyünk az urnáknál, hisz annyi erőnk van, ahány szavazatot le tudunk adni magyar emberként Romániában”. „A mi közösségünk erejét mindig a leadott szavazatok fogják megmutatni” – hangsúlyozta. Hozzátette, jó eredményt várnak az elnökválasztáson, meggyőződése szerint becsületes jelöltjük a józan észt képviselő programjával román embereket is meg tudott győzni, akiktől rengeteg szavazatra számíthat. Tánczos Barna azt mondta, számára elfogadhatatlan lenne ugyanakkor, hogy az erdélyi magyar jelölt több román szavazatot kapjon, mint a rá leadott magyar szavazatok száma, ezért minden magyart a szavazáson való részvételre buzdított.
15.25:
Bihar megyében nagy a lemaradás
Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője a 13 órás adatokat elemezve közölte: 17,4 százalékos magyar részvétel közel 5 százalékkal marad el a 22 százalékos országos átlagtól. Az erdélyi megyék többségében az országos átlag alatti a választási hajlandóság: Kolozs (20,6), Bihar (18,4), Maros (18,2), Hargita (17,8), Szilágy (17,6), Kovászna (17,4), Szatmár (15,3). A legnagyobb lemaradás Bihar megyében tapasztalható.
14.15:
Templomozás után megugrott a részvétel
A választási folyamat félidejénél, 14 órakor a polgárok 27,11 százaléka élt választási jogával, 4.882.978 személy járult az urnákhoz. Kovászna megyében 21,83, Hargita megyében 22,38, Maros megyében 22,54 százalékos volt a részvétel. Az élen továbbra is Olt megye szerepel 29,89 százalékos aránnyal, sereghajtó Beszterce-Naszód 20,88 százalékkal.
Háromszéken legnagyobb arányban a 45 év felettiek szavaztak, és majd 2000-rel nagyobb az urnákhoz járuló nők száma, mint a férfiaké. Nagyobb a mozgás a városokban 20 323-an éltek szavazati jogukkál, falvakon eddig az időpontig 18 783-an. Amint várható volt a vasárnapi templomozás után megugrott a voksolók száma is, a csúcsot 12 óra 20 perckor jegyzeték, ekkor 1755-en szavaztak a megyében.
12.25:
Sorra voksolnak a román jelöltek is
Leadta voksát Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) államfőjelöltje, mint fogalmazott, azzal a meggyőződéssel, hogy végre eljön az idő, mikor senki nem kényszerül az ország elhagyására. „Abban bízva szavaztam, hogy 1989-ben nem feleslegesen halt meg 1116 román, és folytatni tudjuk, amit akkor elkezdtünk. Abban bízva szavaztam, hogy egy olyan Romániánk lesz, amelyik mindenkié” – fogalmazott.
A független jelöltként induló Mircea Geoană szerint nem pusztán elnököt választ az ország, hanem további haladása irányáról is dönt. „Úgy gondolom, hogy a választás elég egyértelmű, választhatunk a korrupció és a szélsőségesség, illetve a hozzáértés és a hazafiasság között” – mondta, hozzátéve, hogy jelentős állampolgári részvételre lesz szükség, és szavazásra buzdította a diaszpórát.
A szintén függetlenként induló Cristian Diaconescu úgy vélekedett, hogy nagyon bonyolult időszak előtt áll az ország, ezért kiemelten fontosnak tartja a választást. „Szakemberekre van szükségünk, hogy képviseljenek” – vélekedett, szavazásra buzdítva a román állampolgárokat.
12.12:
Átlag alatt a magyar részvétel
Délben a magyar megyékben még mindig az országos átlag alatti volt a részvétel. 12 órakor az országos részvételi arány 16,47 százalékos volt, eddig az időpontig Kovászna megyében 12,4, Hargita megyében 12,68, Maros megyében 13,16 százalék járult az urnákhoz. Még gyengébben teljesítenek az északi megyék: Máramarosban 10,71, Szatmárban 10,38 százalékos volt a részvétel. A jelenléti statisztikát továbbra is a déli megyék vezetik, a szavazásra jogosultak 19,87 százaléka voksolt Olt megyében, 18,93 százalék Teleormanban.
12.00:
Szavazott Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is. „Én ma nem Sepsiszentgyörgyön, hanem Kökösben szavaztam, ezzel is jelezve, hogy az államelnök-választásokon bárhol szavazhatunk Románia területén. De nyilván más jelentősége is van annak, hogy Kököst választottam, hiszen Kökös a ’48-as szabadságharcosok fontos helyszíne volt. 175 évvel ezelőtt itt esett el Gábor Áron a kökösi csatában. Akkor, 175 évvel ezelőtt a szülőföldünkért meghaltak azok, akik tenni akartak. Ma nekünk az a feladatunk, hogy részt vegyünk a választásokon, és elérjük azt, hogy a közösségünknek itt, Erdély földjén, Székelyföldön továbbra is legyen hangja, legyen ereje” – hangsúlyozta.
11.10:
Szavaztak a háromszéki vezetők
Szavazott Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke, az RMDSZ megyei vezetője. „A józan eszemre hallgattam, és arra az emberre szavaztam, aki az erdélyi magyarok hangja ezen a választáson. Megyénk legkeletibb településén, Ojtozban adtam le voksomat. Ez a határvidéki erődítmény évszázadokon át védte a magyarok lakta területeket, és nekünk ma ugyanez a feladatunk. Védjük meg közösen azt, ami a miénk, küzdjünk együtt az erdélyi, székelyföldi magyar emberekért, közös jövőnkért, mindezt józan ésszel, bátor szívvel” – nyilatkozta.
Fotó: Kiss Zsombor
10.50:
Ciolacu és Ciucă is voksolt
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) államelnökjelöltje, Nicolae Ciucă „a biztonságra, jólétre és demokráciára” szavazott. Vasárnap reggel a szavazata leadása után a politikus kijelentette: reméli, hogy a hasznos szavazatokat az a jelölt kapja, aki tisztességgel, jóérzéssel és képzettséggel felvértezve képes ellátni az államfői tisztséggel járó feladatokat. A PNL elnöke a feleségével együtt szavazott az Ilfov megyei Dumbrăveni falu egyik szavazókörzetében.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és államfőjelöltje, Marcel Ciolacu vasárnap reggeli nyilatkozata szerint „egy gazdaságilag erős Romániára szavazott, egy olyan országra, amelynek erős hangja van a világban”. Marcel Ciolacu az egyik bukaresti szavazókörzetben adta le a szavazatát.
Klaus Iohannis az elnökválasztáson való részvételre buzdította vasárnap a román állampolgárokat – írta az Agerpres hírügynökség. Az államfő a fővárosi Jean Monnet Líceumban szavazott az államfőválasztáson és a bukaresti referendumon. Távozásakor megkérdezték tőle az újságírók, hogy mit üzen a román állampolgároknak. „Menjenek el mind szavazni!” – válaszolt Klaus Iohannis.
10.45:
Hol szavazhatunk Háromszéken?
Háromszéken összesen 197 369 szavazót várnak vasárnap az urnák elé 214 szavazóhelyiségben. A szavazóhelyiségek ugyanazok, mint a legutóbbi júniusi helyhatósági, illetve EP-választásokon voltak, három kivétellel: Sepsiszentgyörgyön a nyáron két szavazókör volt a Székely Nemzeti Múzeumban, ebből egyik maradt a múzeumban, a másik körzetet áthelyezték a Kisstadionba. Bibarcfalván a szavazókört a kultúrotthonból az iskolába helyezték át, míg Imecsfalván a szavazókör az iskolából a kultúrotthonba költözött.
10.25:
Nem sietnek a magyar választók
Délelőtt 10 órakor az országos részvétel 7,2 százalékos volt, a magyar többségű megyék egyelőre sereghajtóak. Háromszéken 4,59 százalékos, Hargita megyében 4,45 százalékos volt a jelenlét, Maros megyében 5,22 százalékos, Szatmár megyében 4,36 százalékos. Élen járnak a déli megyék, Olt megyében például 10 óráig a szavazásra jogosultak 8,48 százaléka már az urnákhoz járult, de ott és a tengerparti régióban sok helyen átlag fölötti a szavazókedv.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
