Izraeli államfő: a Nemzetközi Büntetőbíróság határozata sötét nap az igazságszolgáltatás és az emberiség történetében Mészáros Richárd2024. 11. 21., cs – 16:27
Jichák Hercog izraeli elnök szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen háborús bűnök miatt „sötét nap az igazságszolgáltatás és az emberiség számára”.
„Az ICC felháborító döntése rosszhiszeműen nevetség tárgyává változtatta az egyetemes igazságszolgáltatást. Megcsúfolja azoknak az áldozatait, akik az igazságért küzdenek – a szövetségesek nácik feletti győzelmétől napjainkig” – vélekedett Hercog közleményében.
Az izraeli államfő szerint a döntésben nem vették figyelembe a máig a Gázai övezetben fogva tartott 101 izraeli túszt és azt sem, hogy az iszlamista Hamász szervezet cinikusan emberi pajzsként használja saját népét, valamint hogy Izraelt barbár módon megtámadták, ezért joga és kötelessége az önvédelem.
Hercog szerint azzal sem foglalkoztak, hogy Izrael a nemzetközi humanitárius jog szerint működő demokratikus ország, amely mindent elkövet a civil lakosság humanitárius szükségleteinek kielégítésére.
Eliav Liblich professzor, a tel-avivi egyetem nemzetközi jogi szakértője szerint az elfogatóparancsok „Izrael történetének legsúlyosabb jogi fejleményei”. „Közvetlenül azt jelentik, hogy a törvényszék tagállamai – 124 ország, az Egyesült Államok kivételével Izrael szinte összes szövetségese – kötelesek lesznek letartóztatni Netanjahut vagy Galantot, ha a területükre lépnek”.
Liblich szerint az is lehet, hogy további titkos elfogatóparancsok vannak például az izraeli hadsereg magas rangú tisztjei ellen is, és ez hatással lesz a hadsereg általános megítélésére, a külföldi hadseregekkel való kapcsolataira is.
Ha úgy vélik, hogy jogos a bíróság elfogatóparancsa, akkor a külföldi államok habozhatnak, sőt akár teljesen elfordulhatnak az együttműködéstől az izraeli hadsereggel a jogtudósnak a Háárec című újság honlapján megjelent vélekedése szerint.
Kapcsolódó cikkünk
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
A közlemény szerint az elfogatóparancsot emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt adták ki, amelyeket az izraeli kormányfő és védelmi minisztere „legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között” követett el.
Kiemelték: alapos okkal feltételezhető, hogy Netanjahu és Galant társelkövetőként büntetőjogi felelősséggel tartozik a következő bűncselekményekért: éheztetés háborús bűne mint a hadviselés egyik módszere, valamint olyan emberiesség elleni bűncselekmények, mint gyilkosságok, üldözés és más embertelen cselekedetek. Alapos okkal feltételezhető, hogy az érintettek büntetőjogi felelősséget viselnek a polgári lakosság elleni támadás szándékos irányításával elkövetett háborús bűncselekményért is – írták. Megállapítható, hogy az állítólagos emberiesség elleni bűncselekmények a gázai polgári lakosság elleni széles körű és szisztematikus támadás részét képezték – tették hozzá.
Közölték továbbá: az ügyben eljáró kamara úgy ítélte meg, alapos okkal feltételezhető, hogy Benjámin Netanjahu és Joáv Galant „szándékosan és tudatosan” fosztotta meg a gázai polgári lakosságot a túlélésükhöz nélkülözhetetlen eszközöktől, beleértve az élelmiszert, a vizet, a gyógyszereket és az orvosi felszereléseket, valamint az üzemanyagot és az áramot, legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között.
Az érintettek nem segítették elő a segítségnyújtást minden rendelkezésükre álló eszközzel, sőt, „szerepet játszottak a humanitárius segítségnyújtás akadályozásában, megsértve ezzel a nemzetközi humanitárius jogot”. Akadályozták a humanitárius szervezetek azon képességét is, hogy élelmiszerrel és más alapvető árukkal lássák el a gázai rászoruló lakosságot. Az érintettek a vádak szerint a gázai polgári lakosságot politikai és nemzeti alapon vették célba. A szándékosan civilek ellen irányuló támadások háborús bűncselekménynek minősülnek – húzták alá.
Közölték továbbá: az elfogatóparancsok a tanúk védelme és a nyomozás lefolytatásának biztosítása érdekében titkosnak minősülnek. Az illetékes kamara azonban úgy döntött, hogy közzéteszi azokat, „mivel úgy tűnik, hogy az elfogatóparancsokban tárgyalthoz hasonló cselekmények továbbra is zajlanak”. A kamara továbbá úgy véli, az áldozatok és családjaik érdeke, hogy tudomást szerezzenek az elfogatóparancsok létezéséről – írták.
Tájékoztattak arról is, hogy a határozat az ügyészség május 20-án benyújtott, elfogatóparancs kiadása iránti kérelmét követi, miután az eljáró kamara elutasította Izraelnek a kérelem megsemmisítése iránti beadványát. Az izraeli beadványra utalva megjegyezték: nem szükséges, hogy Izrael elfogadja a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, mivel a bíróság gyakorolhatja azt a palesztin területeket, Gázát és Ciszjordániát – beleértve Kelet-Jeruzsálemet is – érintő jogköre alapján. Ezenkívül az államok nem jogosultak a bíróság joghatóságának vitatására az elfogatóparancs kibocsátása előtt – tették hozzá.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
