– Négyéves képviselői mandátumának végén mit könyvel el sikerként? – Elsőrendű eredményként értékelem, hogy háromszéki képviselő és szenátor kollégáimmal nagyon jó összhangban tudtunk együttműködni. Saját szakterületén mindenkinek megvolt a része adott törvények kidolgozásában, benyújtásában, de hatalmas pozitívum a csapatmunka, ezt szeretnénk folytatni.
Az én szakterületem a vidékfejlesztés és a mezőgazdaság. Fontos eredménynek tartom, hogy sikerült megteremteni az erdővisszaszolgáltatások újraindításának jogi keretét. Az erdészeti törvényt módosítottuk, hogy lehetővé váljon bizonyos területek állami közvagyonól magánvagyonba helyezése. Olyan területekről van szó, melyek visszaszolgáltatásáról végleges bírósági végzés rendelkezik. Nagy dolognak tartom, hogy ezt a kaput sikerült megnyitni, országos szinten 148 ezer hektár erdőről van szó. A másik fontos ügy a medvekérdés kezelése, csapatmunkával sikerült megalkotni egy olyan sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé tette a közterületeken belüli gyors beavatkozást, ezt utólag a parlamentben külterületekre is kiterjesztettük, lehetségessé vált az emberre, állatra, vagyonra veszélyes egyedek kilövése. Ezt követően, második lépésben sikerült egy olyan törvényt kidolgozni és átvinni, amely visszaadja a vadásztársaságoknak a 2016-ban teljesen megvont kilövési lehetőséget bizonyos megelőzési és beavatkozási kvótarendszerben. Ez a jogszabály visszaosztja a kilőhető medvéket vadászterületekre, 2024–25-re érvényes, remélem, sikerül 2026-ra is meghosszabbítani majd. Nagyon fontos ebben a törvényben, hogy szigorúan leszögezi, trófeaértékű egyedeket és a bocsos anyamedvéket nem szabad lelőni, tehát nem igaz az, hogy kedvez a trófeavadászatnak. Saját kezdeményezésem volt a háztáji disznótartás kérdésének rendezése. Mandátumunk kezdetén érvényben volt egy miniszteri rendelet, amely kimondta, saját háztartásban legfennebb öt disznó nevelhető, ezeket sem szaporítani, sem értékesíteni nem szabad. Értelmetlen korlátozás volt, hisz a Romániában fogyasztott disznóhús 80 százaléka így is külföldről származik, és a háztáji disznótartás teljes kihalásához vezetett volna. Nehezen, de sikerült megértetni, az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság is mellénk állt, és az EU-s nyomás dacára találtunk egy mindenki számára elfogadható köztes megoldást. Most nincs semmilyen számbeli korlátozás, szigorúbb állatorvosi felügyelet mellett tarthatóak és értékesíthetőek az állatok. Sikerként értékelem, hogy megkönnyítettük a vadkárok igénylésének eljárását a haszonállatok esetében. A növényi károk esetében van még javítanivaló. Tervezet egyelőre, de elkészült a legeltetést szabályozó törvény, amely pontosan leszögezi és az önkormányzatokra bízza a döntést, hogy mikor, hol legeltethetnek a gazdák. A szenátus már elfogadta, a képviselőházon a sor.
– Milyen tervei lennének, ha sikerül ismét mandátumot nyernie? – Nagyon jelentős gond, és nemcsak a mezőgazdaságban, a generációváltás. Olyan jogi keretet kellene biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaságok egyben maradjanak. Jelenleg, ha a gazda meghal, az örökösei szétosztják a birtokot, és ezzel tulajdonképpen fel is számolják, ritka az, ha folytatódik a gazdálkodás. Ezt egy állami támogatási rendszerrel lehetne kezelni, az az örökös, aki vállalja a folytatást, ki tudná fizetni ezzel az egyszeri támogatással a többi örököst. Ilyen rendszer működik több európai államban, pl. Franciaországban, Magyarországon, és ez lehetővé tenné, hogy ne aprózzuk fel a működőképes gazdaságokat. Néhány éve már nekiszaladtunk a mezőgazdasági kamararendszer kiépítésének, nagyon nagy szükség van a szaktanácsadásra, ki kell alakítani a kapcsolatot a gazdák és a hivatalok között, az egyszerű gazdálkodóknak nagyon nehéz eligazodniuk a támogatások bürokratikus dzsungelében. Nagy szükségük lenne egy ilyen segítségre főként a kis- és közepes gazdáknak. Nagyon fontos lenne egy támogatási forma kidolgozása és törvénybe foglalása a méhészek számára. Éveken áthúzódó támogatásra lenne szükség, amely a méhcsalád fenntartását fedezné, és így elérhetnénk, hogy legalább ne csökkenjen a számuk, hisz méhek nélkül nincs biodiverzitás, nincs mezőgazdaság sem.
– Az RMDSZ háromszéki képviselőházi listájának negyedik helyén szerepel. Mi kell ahhoz, hogy mandátumra váltható legyen ez is? – Arra van szükség, hogy Háromszéken a lehető legtöbb érvényes RMDSZ-szavazatot gyűjtsük be. Tisztelettel arra kérek mindenkit, szavazzon az RMDSZ listájára. Fontos, hogy nagyobb arányban menjünk el szavazni, mint a román pártokra voksolók, akkor van esély, ha az RMDSZ a megyében megszerzi a szavazatok legalább 75 százalékát. Ez lehetséges, volt már rá példa.
(Comandat de UDMR, realizat de Editura Háromszék Kiadó SRL, Cod MFC: 13240004)
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
