A majomhimlő ellen az oltás a leghatékonyabb védekezés – hangsúlyozta Rusvai Miklós, miután Európai Unió és tagállamai közölték, hogy 580 ezer adag vakcinát adományoznak az érintett afrikai államoknak a majomhimlő megfékezése érdekében. A virológus szerint Európában, így Magyarországon sem lehet járványos terjedésére számítani, de behurcolt esetek biztosan lesznek.
A majomhimlő ellen kizárólag vakcinákkal lehet védekezni, gyógyszer nincs rá, csak megelőzni lehet oltásokkal – magyarázta Rusvai Miklós. A víruskutató azt is kiemelte, hogy ott kellene védekezni, ahol a járvány jelenleg is nagyon súlyos áldozatokat szed, mert így lehetne megakadályozni, hogy esetleg más országokban is szétterjedjen. Ehhez volt fontos lépés, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO járványtani veszélyhelyzetté minősítette a majomhimlős esetek számának növekedését, mert csak akkor lehet felajánlani vakcinaküldeményeket, ha ez a veszélyhelyzet fennáll.
Több mint 19 afrikai országban 48 ezer feltételezett megbetegedés történt, ezernél is többen meghaltak, de valószínűsíthetően ezek a számok még emelkednek. Rusvai Miklós szerint két akadálya is van annak, hogy az oltásokkal visszaszorítsák a megbetegedés terjedését. Az egyik, hogy a vakcina drága, ezért az eddigi felajánlás nem elég, mert az érintett térségben, Közép-Afrikában több százmillió ember él. A másik nehézség, hogy a vakcinát célba is kell juttatni, de ezekben az országokban gyakoriak a polgárháborúk, és a központi hatalomnak tevékenysége az országoknak csak bizonyos területeire szorítkozik. „Ráadásul nagyon erőteljes a korrupció, az ingyen kapott vakcinát sokszor pénzért árusítják, és a legnehezebben élő, sokszor törzsi közösségek számára így elérhetetlenné válik” – tette hozzá.
Emiatt a víruskutató szerint csak reménykedni lehet, hogy hatékony lesz a vakcinázás, és sikerül a járványt visszaszorítani, mert ebben az évben a korábbi évekhez képest rendkívül mértékben megnövekedett az esetszám, és ami az igazán aggasztó, hogy ez most a súlyosabb változata a majomhimlőnek. Rusvai Miklós felidézte, hogy 2022-ben már mind az öt kontinensen megjelent a majomhimlő, de
az csak „figyelmeztető lövés” volt, mert az enyhe változata terjedt, amelynél százezer megbetegedésből kétszázan haltak meg, ami 0,02 százalékos halálozást jelent.
A mostani változatnak viszont akár tízszázalékos halálozás is lehet a következménye.
„A két évvel ezelőtti járvány arra jó volt, hogy felhívta minden kontinensen az orvosok, elsősorban a bőrgyógyászok figyelmét erre a betegségre. Az orvosok felkészültek, nálunk is volt két évvel ezelőtt 80 eset, mi orvosaink is felkészülten állnak” – mondta Rusvai Miklós, és jelezte, az is lényeges, hogy már az emberek is tudatában vannak a veszélynek, ha a közép-afrikai régióba utaznak. A szakértő azt nem tartja indokoltnak, hogy európai országok határzárat vezessenek be, mert Európában eddig két eset volt az idén az egyes típusú, súlyosabb megbetegedést okozó majomhimlőből: egy Svédországban, egy pedig Németországban, de mindegyik importál eset volt.
A nehézséget a felismerés jelenti, mert két hét is eltelik, mire a jellegzetes tünetek megjelennek, és addig fertőzhet a beteg, de ha kialakultak már a tünetek, akkor nagyon jellegzetesek, ezért a hatóságok megkezdhetik a kontaktkutatást, és beolthatják a fertőzött személlyel érintkező ismerősöket, rokonokat.
„Lokális, halmozott fertőzések egy-egy családon vagy közösségen belül előfordulhatnak, de nagyszámú eset szerintem itt Európában nem lesz”
– mondta Rusvai Miklós.
A szakember azt is elmagyarázta, hogy a betegség csak szoros személyes kontaktus révén terjed emberről emberre, elsősorban családtagok között, például törölköző, ágynemű vagy evőeszköz közös használatával, illetve szexuális érintkezéssel.
„A ragályozó képessége nagyon alacsony ennek a vírusnak, nem arról van szó, hogy valaki eltüsszenti magát a villamoson, mint a Covid vagy az influenza esetén, és akkor többen megfertőződnek. Szoros, személyes testi kontaktus kell, és főleg az elváltozásokból szivárgó folyadék terjeszti a ragályt” – magyarázta Rusvai Miklós. A bőrön tapasztalható elváltozásokról is beszélt: ezek kezdetben piros borsónyi foltok a bőrön, amelyek később göbökké alakulnak, kemény kiemelkedésekké, majd gennyes folyadékkal telt hólyagokká alakulnak. A kezdeti tünetek viszont nem jellegzetesek – fejfájás, izomfájás, hőemelkedés, ízületi fájdalmak –, de a bőrelváltozások megjelenésétől már egyértelműen felismerhető a betegség.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
