Volt egyszer egy rendszerváltás – Kérdések és válaszok a bársonyos forradalomról szaszifanni2024. 11. 17., v – 20:17
Napjainkban nem csak a múló idő homályosítja el az 1989-es bársonyos forradalom emlékezetét. Bizonyos politikusok szándékosan azt sugallják a választóiknak, hogy a pártállami rendszer megdöntésének nem volt jelentősége, ezért nincs mit ünnepelni rajta. S mivel a mai fiataloknak is csak homályos tudásuk van arról, hogyan is zajlott Csehszlovákiában a rendszerváltás, az alábbiakban címszavakban, kérdezz-felelek formájában próbálunk rámutatni a bársonyos forradalom jelentőségére – hogy azok is könnyen megérthessék, akiknek nem kötődik hozzá személyes élményük.
Miért bársonyos?
Mert a forradalomnak vérontás nélkül sikerült elérnie, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja négy évtizedes regnálás után átadja a hatalmat a civil társadalom vezetőinek. Egyik üzenete, hogy békés úton is lehet változást elérni, ha akad elég tudatos ember, aki a változás mellé áll. 1989 őszén Pozsonyban a tüntetők virágot nyújtottak a rend kivezényelt fegyveres őrei felé, amikor ők fegyvert fogtak rájuk. Voltak azonban olyan országok az egykori keleti blokkban (például Románia), ahol a hatalomátvétel nem sikerült vérontás nélkül.
Miért november 17-én van az emléknapja?
Mert ezen a napon léptek fel brutálisan a rendőrök a békés prágai diáktüntetés ellen. Ez volt a forradalom katalizátora, ezt követően Csehszlovákia több városában is az utcára vonultak az emberek, az erőszak ellen tiltakozva. Néhány nap után kiderült, hogy a kommunista párt elveszítette az ellen-őrzést az események felett, a civil társadalomból kikerült vezetők és szervezetek munkájával pedig megkezdődött a rendszerváltás folyamata.
Kik voltak a rendszerváltás hazai arcai?
Elsősorban Václav Havel cseh drámaíró, aki a modern Csehszlovákia első köztársasági elnöke lett. Szlovák oldalról az 1968-as prágai tavasz vezéregyénisége, Alexander Dubček is visszatért a politikába, fiatal ellenzékiként pedig Ján Budaj, František Mikloško és Milan Kňažko bukkantak fel a demonstrációkon. A csehszlovákiai magyarok képviseletében Tóth Károly, Hunčík Péter, Szigeti László, Sándor Eleonóra, A. Nagy László, Barak László volt ott a rendszerváltást jelentő egyeztetéseken. Az első engedélyezett pozsonyi tüntetésen Grendel Lajos író is felszólalt.
Mit csináltak a csehszlovákiai magyarok?
A csehszlovákiai magyarság képviselőit felkészülten érték a bársonyos forradalom eseményei, szoros kapcsolatban voltak és együttműködtek Václav Havellel, valamint munkatársaival. Tóth Károly vágsellyei otthonában 1989. november 18-án megalapították a Független Magyar Kezdeményezést (FMK), majd sajtónyilatkozatot adtak ki, melyben elítélték az erőszak minden formáját. A szervezet a szlovák civil vezetőkkel együtt kapcsolódott be a rendszerváltó tárgyalásokba, majd a Verejnosť proti násiliu (VPN) nevű szlovák párttal indult az első szabad választáson 1990-ben.
Mivel zárult a bársonyos forradalom?
1990. június 8-án megtartották a rendszerváltás utáni első független parlamenti választást Csehszlovákiában.
Miért aktuális 2024-ben?
Mert az utóbbi években egyre népszerűbbek az autoriter rezsimekkel szimpatizáló politikusok, akik ráadásul előszeretettel üzennek hadat a kormányok működését ellenőrző civil szervezeteknek, és ellenségnek kiáltanak ki mindenkit, aki bírálja őket. Állegitimitással hoznak törvényeket hatalmuk bebetonozására, ezzel pedig azt a párt-állami attitűdöt építik, amelynek megdöntése érdekében a bársonyos forradalom idején az emberek utcára vonultak.
„Máme holé ruce!”
(Fegyvertelenek vagyunk!)
„Nechceme násilie!”
(Nem akarunk erőszakot!)
„Havel na hrad!”
(Havelt elnöknek!)
„V jednote je sila!”
(Egységben az erő!)
„Pravda zvíťazí!”
(Az igazság győzedelmeskedik!)
A cikk eredetileg a Vasárnap családi magazin 2024. november 12-i számában jelent meg.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
