A jogász szerint túl erős a Kultminor pozíciója a pályázóval szemben, az Alap állítja, csak betartják a törvényeket Lajos P. János2024. 11. 15., p – 18:10 Pozsony |
Csak pontosan betartja a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) a rá vonatkozó előírásokat, vagy túlzásba viszi a szigort, és ez a támogatási tevékenységének a rovására mehet? 5-6 évvel ezelőtti pályázatok elszámolását ellenőrzi, amit sokan felesleges „zaklatásnak” tartanak. Ifj. Mészáros Lajos ügyvéd szerint ez az eljárás jogi szempontból is megkérdőjelezhető, az ellenőrzés eredménye ellen az Alapon belül nincs jogorvoslati lehetőség, és fennáll a gyanúja annak, hogy az Alap visszaél erőpozíciójával.
Kulturális szervezetek képviselői, pályázók panaszkodnak a Kisebbségi Kulturális Alap gyakorlatára az 5-hat évvel ezelőtti pályázatok ellenőrzése miatt, amelyek esetében talán már a dokumentáció megőrzése sem lenne kötelességük. Ha azonban az alap nem találja rendben a támogatás felhasználását, és annak vagy egy részének a visszafizetését követeli, akkor jobb fizetni még akkor is, ha az alap már nem jogosult a tartozás behajtására.
A következő pályázatoknál ugyanis ezt tartozásként kezelik, így a pályázó nem jogosult újabb támogatásra.
Kultminor: Minden pályázatot ellenőriznünk kell
A Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) köteles minden pályázatot ellenőrizni, jelenleg még folyik a 2018-as projektek ellenőrzése is.
Akinek valamit nem találnak rendben, annak akkor is vissza kell fizetnie a rosszul felhasznált támogatást, ha az már elévült, legalábbis akkor, ha újra akar pályázni az alaptól.
Az alap szerint ők a törvényeknek megfelelően járnak el.
Az alap köteles végrehajtani az adminisztratív pénzügyi ellenőrzést minden támogatott pályázó esetében, jogosult is ellenőrizni az alanyokat helyszíni ellenőrzéssel a támogatott székhelyén
– tájékoztatta az Új Szót Alena Kotvanová, a Kultminor igazgatója.
Szerintük a törvény nem korlátozza, hogy hány évig visszamenőleg kell ellenőrizniük vagy ellenőrizhetnek. „A törvény nem korlátozza azt az időt, amíg az adminisztratív ellenőrzést el lehet végezni, ugyanakkor utasítja az alapot, hogy minden támogatottat egységesen ellenőriznie kell – válaszolta kérdéseinkre Kotvanová. – Ebből következik, hogy az alap folyamatosan ellenőriz minden támogatott projektet az alap létrejötte óta.”
Eddig összesen 549 ezer eurót követelnek vissza
Még mindig tart a 2018-as pályázatok ellenőrzése, igaz, ezzel az évvel már 96 százalékban készen vannak. A 2019-es projektek 89 százalékát, a 2020-asoknak 81 százalékát ellenőrizték már le.
Az ellenőrzött projektek közül 152-ben találtak hibát, ezekkel kapcsolatban több mint 549 ezer euró követelése van a pályázókkal szemben.
Ez a három évi támogatás – mintegy 22,56 millió euró – 2,5 százaléka. Azt nem tudta az alap megmondani, hogy a hibás elszámolások hány százalékát nyújtották be magyar szervezetek, mert ilyen statisztikát nem vezetnek.
Kotvanová megerősítette, hogy a jövőben is csak annak a pályázónak fogadják be a pályázatát, akinek nincs tartozása az alappal szemben. „A tartozás elévülése nincs hatással a pályázó alappal szembeni kötelezettségére – tájékoztatott Kotvanová. –
Ez azt jelenti, hogyha a pályázó elévülés miatt nem fizeti vissza a tartozását, az Alap nem tud neki a továbbiakban támogatást nyújtani.
A tartozással rendelkező pályázóknak az Alap annyi könnyebbséget biztosít, hogy lehetővé teszik a részletfizetést a tartozásuk törlesztésére.
A három év elévülés a pályázatokra is vonatkozik
ifj. Mészáros Lajos dunaszerdahelyi ügyvéd szerint az Alap eljárása több ponton is kifogásolható. „Az például jogvita kérdése, hogy hány évig ellenőrizheti visszamenőleg a pályázatok elszámolását az Alap, mert a törvény ezt nem határozza meg egyértelműen” – mondta az Új Szónak az ügyvéd, aki foglalkozik hasonló ügyekkel.
Az Alapnak klasszikus polgári perben lenne csak törvényi lehetősége visszakövetelni az ellenőrzés során meghatározott kinnlevőségeket.
Ez alapján rájuk is az általános elévülési idő, a három év vonatkozik. Nem az a probléma, hogy ellenőriznek három évnél régebbi projekteket, hanem az, hogy eleve tudható, hogyha ezekben hiányosságokat találnak, a követelt visszafizetést nem tudják peres úton behajtani
– magyarázta Mészáros.
A Kultminor visszaél erejével?
Szerinte aggályos az Alapnak az a gyakorlata, hogy peres úton behajthatatlan összegek miatt is kizárja a pályázót a pályázásból, mert az nem a vonatkozó törvényeken alapszik, hanem a pályázóval kötött dotációs szerződésen.
A dotációs szerződés egyik pontja arról szól, hogy amennyiben az ellenőrzés hiányosságot állapít meg, és az Alap erre hivatkozva visszakövetel bizonyos összeget a pályázótól, akkor az Alap gyakorlatilag megtagadhatja a pályázótól a további pályázatokban való részvételt, és a már időközben jóváhagyott támogatást sem fizeti ki
– magyarázta az ügyvéd.
Szerinte ezzel az a probléma, hogy a támogatási szerződés nem teljesen szabad megegyezés kérdése.
A pályázó megkapja a szerződést, nem egyezkedhet róla, vagy aláírja vagy nem. Ez túl erős pozíciót biztosít az Alapnak a pályázóval szemben
– véli Mészáros.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Idén is késik a támogatások kifizetésével a Kisebbségi Kulturális Alap, a magyar pályázóknak még 1,2 millió eurót ki kellene fizetnie. Az alap a késést kapacitáshiánnyal és a pályázók “lassúságával” indokolja. A pályázók szemszögéből viszont az alap csicskáztatja őket, a feleslegesen szigorú ellenőrzésekkel ellehetetleníti a kulturális szervezetek munkáját és egyben lassítja a kifizetést. Közben már kiírták az első felhívást 2025-re.
Továbbra is lassan halad a támogatási szerződések aláírása és a támogatások kifizetése, a Kisebbségi Kulturális Alap a magyar kulturális szervezeteknek fenntartott 4,7 millió euró 80 százalékát, mintegy 3,53 millió eurót utalt át a pályázóknak.
A fennmaradó 1,2 milliót a következő két hónapban kellene kifizetnie – és a pályázónak elköltenie –, az év végéig ki nem fizetett és fel nem használt támogatás már „elveszik”.
Az idén ki nem fizetett összeget hozzácsapják a jövő éves támogatás összegéhez, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyar pályázók által fel nem használt összeg közel felét a többi kisebbség kapja meg. Sok pályázónak azonban az sem segít, ha még megkapja a pénzt, mert már nem tudják azt december végéig elkölteni. Az alap vezetése megszüntette azt a korábbi lehetőséget is, hogy a támogatást a jövő év első három hónapjában is felhasználhassák, ha csak az idei év második felében, augusztus-december hónapokban kapták meg.
Magyarázkodik az alap: nincs elég kapacitás
A Kultminor állítja, mindent megtesznek, hogy az év végéig kifizessék minden pályázónak a támogatást, mert ez az alap érdeke is.
A kifizetést olyan ütemben végezzük, ahogyan ezt a kapacitásunk lehetővé teszik
– magyarázta az Új Szónak az aktuális helyzetet Alena Kotvanová, az alap igazgatója.
Szerinte a Kultminor évek óta kapacitáshiánnyal küzd, kevés az alkalmazottjuk, és egyre több a pályázat. „2018-ban még csak 1400, idén viszont már 1605 nyertes pályázatuk volt” – magyarázta Kotvanová. A helyzetüket nehezítik a munkájukat szabályozó törvények gyakori módosításai is. „Például a pályázóknak 2023-ban és idén is mellékelniük kell a szerződésükhöz az illegális foglalkoztatáshoz kapcsolódó igazolást, ami szintén lassítja a folyamatot” – indokolta a késést az igazgató.
Az igazgató szerint egyes pályázók hozzáállása is lassítja a támogatás kifizetését.
Érvényes, hogy azok kapják meg korábban a támogatást, akiknek meg van minden szükséges mellékletük és gyorsan reagálnak az alap felszólításaira
– mondta Kotvanová. Szerinte gyakran előfordul, hogy a pályázó az ismételt sürgetésre sem reagál.
A működésre már kétszer annyi megy, mint 2017-ben
Kapacitáshiányra már évek óta panaszkodik az alap, azt állítják, hogy kevés az alkalmazott a munka mennyiségéhez képest. Nehezítette a munkájukat az alkalmazottak fluktuációja, ami azonban részben a vezetés hibája.
A működésére fordítható összeg azonban az elmúlt években jelentősen nőtt: a 2017-es megalakuláskor még csak a 8 milliós támogatási összeg 4 százalékát használhatták működésre, vagyis 320 ezer euró – ez mára megduplázódott.
2022-ben 6 százalékra emelkedett, az idei törvénymódosítás pedig már 7 százalékot engedélyez. A jelenlegi 8,8 millió euró támogatási összeg 7 százaléka már 616 ezer euró, amihez még hozzá kell számolni az előző évből megmaradt összeg 7 százalékát is, a növekedés 7 év alatt tehát több mint 100 százalék.
Szigorú ellenőrzés vagy csicskáztatás?
Antal Ágota, a Kultminor igazgatótanácsának a tagja, a magyar koordinációs tanács elnöke szerint azonban a legnagyobb mértékben az alap vezetése a felelős a támogatás kifizetésében mutatkozó késésekért.
Az alap munkájával komoly problémák vannak, az erőforrásaikat nagyon rosszul osztják be
– mondta az Új Szónak Antal. Szerinte túl sok erőt és energiát fordítanak a már nagyon régi pályázatok ellenőrzésére, és ez egyre inkább a “csicskáztatásra” hasonlít. „Folyik a 2018-2021-es pályázatok ellenőrzése, de valójában csak okokat keresnek arra, hogy hogyan büntessék a pályázókat” – mondta Antal.
A támogatási szerződésben ugyan benne van, hogy az alap bármikor ellenőrizheti a támogatás felhasználását, akár 10 évre visszamenőleg is, de a polgári törvénykönyv alapján legfeljebb három évre visszamenőleg ellenőrizhetnének.
A pályázó ugyan vitathatja az ellenőrzés eredményének jogosságát, vagy megtagadhatja a visszaigényelt összeg befizetését, de ez esetben az alap leállítja az aktuálisan megítélt támogatás kifizetését és a következő évben sem pályázhat
– magyarázta Antal. A kulturális szervezeteknek nincs arra kapacitásuk, hogy bíróság előtt bizonyítsák igazukat, ezért a többség befizeti a visszakövetelt összeget.
Kulturális szervezetek munkáját lehetetlenítik el
Antal úgy véli, hogy az alap működésében veszélyezteti az egyes szervezeteket. „Tudok olyan esetről, amikor egy 2020-as pályázatból most követelnek vissza 5 ezer eurót, olyan indokkal, ami jogászok szerint nem állná meg a helyét a bíróságon” – mondta Antal. Ráadásul számíthatnak rá, hogy a következő években elnyert összegek nagy részét is vissza kell fizetniük, mert ugyanazt a „hibát” elkövették minden évben.
Senki nem figyelmeztette őket arra, hogy a 2020-as elszámolásukban hiba van, sőt az elszámolást elfogadta az alap, most viszont visszakövetelik tőlük a pénzt
– mondta Antal.
Antal szerint az alap ellenőrzései alapján úgy tűnik, mintha a pályázók szándékos ellehetetlenítése lenne a cél.
Teljes mértékben ellehetetlenítik az egyes pályázók működését. Hiába érvel a pályázó, hogy az ellenőrzéseken talált »hibák« nem megalapozottak, ők akkor is ragaszkodnak saját álláspontjukhoz, mert megtehetik
– állítja Antal. Szerinte ezek az ellenőrzések merítik ki az alap erőforrásait, terhelik le a munkatársait, akik szinte csak ezzel foglalkoznak. „Sehol máshol nem találkozunk azzal, hogy 5–6 évre visszamenőleg ellenőriznek elszámolásokat. Ha egy hónapon belül találnak hibát, akkor azt még lehet orvosolni, de 5 év elteltével erre már nincs esély” – mondta a Kultminor igazgatótanácsának tagja.
A semmibe vett irányító szerv
Szerinte az igazgató az alap legfontosabb szervét, a többségében kisebbségek képviselőiből álló igazgatótanácsot és a kisebbségek koordinációs tanácsát is szinte saját beosztottjaként kezeli. „Én évek óta önkormányzati képviselő is vagyok, de ilyen hangnemben, mint az igazgatónő, velem még sehol sem beszéltek” – mondta Antal.
Az alap igazgatója és az igazgatótanács közötti rossz kommunikációra példa az is, hogy Antal Ágota csak az infotörvényre hivatkozva kapott adatokat az igazgatótól.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A napokban indulhat a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) által nyújtott egyes támogatások kifizetése, de a színházi, népművészeti rendezvények, a nagy kulturális események, nyári táborok pályázatait elbíráló bizottság majd csak június 17-én ül össze. Esetükben a kifizetés jóval később várható. Közben Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter megvétózta, hogy az alap felügyelőbizottságába Rigó Konrád korábbi hidas államtitkár kerüljön.
Alena Kotvanová, a KKA igazgatója lapunknak elmondta, a héten már megkezdődött a nyertes pályázatokra vonatkozó szerződések aláírása és a támogatások utalása is megindult. Mindez azokra a kérelmekre vonatkozik, amelyek esetében a pályázó már az összes szükséges igazolást és dokumentumot benyújtotta. Az alap igazgatója hangsúlyozta, a kifizetések időpontja nagyban függ maguktól a pályázóktól is, hiszen be kell szerezniük a szükséges papírokat. „Ennek ellenére úgy tűnik, idén valamivel optimistábbak lehetünk, mint az előző években” – tette hozzá a pályázatok jelentős részének kifizetési idejére vonatkozóan.
Felvettük a kapcsolatot több szlovákiai magyar kulturális szervezettel, köztük nagy és jelentős hagyománnyal rendelkező intézményekkel, amelyek egytől egyig arról számoltak be, hogy még nem kapták meg a pénzt. Volt olyan szervezet, amely már minden szükséges dokumentumot benyújtott, de ennek ellenére már hosszabb ideje vár a dotáció utalására. Az igazgató a támogatások kifizetésével kapcsolatban kiemelte, hogy ez az egész folyamat csak az után indulhatott meg, hogy az alap ún. szakmai tanácsai eldöntötték, melyik pályázatok kapnak támogatást. Az egyes kisebbségek esetében ezek a testületek kötelező érvényű javaslatot adnak arra, mely projekteket támogassa az alap.
A szakmai tanácsok
A szakmai tanácsok egy része, főleg a kisebb nemzetiségek esetében, már márciusban és áprilisban összeült. A magyar nemzetiség kulturális támogatásáról döntő testületek üléseire is, egyet leszámítva, márciusban, illetve áprilisban sor került. Jelen pillanatban már csak egy szakmai tanács ülése van hátra, mégpedig azé, amely a magyar kisebbség legnagyobb rendezvényeinek, így például a Duna Menti Tavasz színjátszó fesztiválnak, a zselízi Országos Népművészeti Fesztiválnak és a Gombaszögi Nyári Tábornak a támogatásáról dönt. Az említett rendezvények és a kérdéses bizottság hatáskörébe tartozó többi esemény is évről évre több tízezres kérelemmel fordul az alaphoz, és rend szerint ilyen nagyságrendben nyernek támogatást. Az alap által nyújtott egyik legnagyobb összegű dotációkról van szó. Itt érdemes megjegyezni, hogy az említett színjátszó fesztivált már május 21. és 24. között megtartották, a zselízi népművészeti fesztivált is június 14. és 16. között rendezik. A kérdéses bizottság azonban csak június 17-én és az azt követő napokban tartja meg az ülését, ekkor határoznak arról, hogy az addigra már lezajlott események végül megkapják-e az állami támogatásukat. Kotvanová elmondta, a bizottság a testület egyik tagjának egészségi állapota miatt nem tudott korábban összeülni. De arról is beszélt, hogy a tanácsok ülése általában is nagyban függ attól, a testületek tagjai milyen közös időpontot tudnak találni. Információink szerint a magyar kisebbség rendezvényeinek támogatásáról döntő tanács most öt helyett csak négy fővel működött. Az egyik tag, Juhász Eszter tagsága ugyanis megszűnt, mivel a regionális választáson a Magyar Szövetség színeiben indult.
Az igazgató arról is beszélt, hogy a nyertes pályázóktól a Munkabiztonsági Felügyelőség (Inšpektorát práce) által kiállított igazolást is be kell kérniük, de a vonatkozó jogszabályokban lévő diszkrepancia miatt az intézmény nem a megfelelő formátumú dokumentumot adja ki. Ennek a problémának a megoldásán már dolgoznak. Hangsúlyozta, hogy a kérelmek feldolgozásának üteme nagyban függ az alap rendelkezésére álló adminisztratív kapacitásoktól is. Hozzátette, ennek egy részét jelen pillanatban lefoglalja az Állami Számvevőszék (Najvyšší kontrolný úrad) által idén januárban indított ellenőrzése. „Az alapnak rendelkezésükre kell bocsátani az adminisztratív, technikai és személyzeti kapacitásai egy részét, ez is hatással van a kifizetések időpontjára” – mondta Kotvanová.
Az igazgató elmondta, a parlamentben terítéken van a KKA-ra vonatkozó törvény módosítása. Ez egyelőre egy technikai jellegű változást tartalmaz. Egyebek mellett azt, hogy mivel tavaly hivatalos nemzetiségként ismerték el a vietnámi kisebbséget, így őket is be kell emelni a jogszabályba. „Amennyire tudom, egy nagyobb módosítás is kilátásban van, amely több területet is érintene. De erről nincsenek konkrét információim” – tette hozzá azzal, az alap nyitott arra, hogy ebben közreműködjön. Arról is beszélt, hogy az uniós szabályoknak megfelelően 200 ezerről 300 ezerre növekedett az a felső küszöb, amelyet támogatásként egy szervezet igényelhet (de minimis).
Kompetenciakérdések
Lapunk tudomására jutott, hogy a Szlovák Köztársaság Kormánya Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemek Közötti Egyenlőség Tanácsa, illetve az ezen belül működő kisebbségi bizottság a közelmúltban Rigó Konrádot, a Híd egykori kulturális államtitkárát jelölte a KKA felügyelőbizottságába. Ezt a jelölést azonban Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter megvétózta. Mindezt anélkül, hogy részletesen indokolta volna ennek okait. „A rendelkezésemre bocsátott anyagok alapos mérlegelése után arra a következtetésre jutottam, hogy egy másik jelöltet kell állítani, aki jobban tükrözi a Kisebbségi Kulturális Alap szükségleteit, ezért úgy döntöttem, hogy a javaslatnak nem teszek eleget” – olvasható abban a levélben, amelyben a tárcavezető a határozatát ismerteti. A miniszter egy jogi elemzést is készíttetett a döntése mellé, amely szerint neki mint tárcavezetőnek joga van felülbírálni a kisebbségi bizottság vonatkozó döntését. Az alapot vezető Kotvanová ezzel kapcsolatban nem akart nyilatkozni, ahogy arról sem, hogy Rigó megfelelő jelölt lett volna-e a tisztségre. A korábbi hidas államtitkár volt a KKA-t létrehozó törvény egyik kidolgozója.
A jelölés vétózásával kapcsolatban Rigó lapunknak elmondta, belátja, a miniszternek joga volt erre. „Ezzel azonban egy olyan precedenst teremt, amire eddig még Szlovákiában nem volt példa, hiszen a kisebbségi bizottság demokratikusan megválasztott tagjai kollektív döntésén gázol át. Ezzel azt üzeni a hazai nemzetiségeknek, mindegy, hogy az önkormányzatiság jegyében milyen döntést hoz egy kollektív szerv. A miniszter egy személyben ezt semmibe veheti” – mondta a korábbi államtitkár. Arról, hogy mi lehet a jelölésére adott vétó oka, elmondta, a miniszter munkájával és a jelenlegi kormány kulturpolitikájával ő nagyon kritikus. „Azt a fajta rombolást, amit a kultúrában végeznek, arra eddig Szlovákiában nem volt példa” – nyilatkozta, de hozzátette, az is lehet, hogy a Smerhez közel álló szereplők befolyásolták a tárcavezető döntését. „Csak néhány hónappal van mögöttünk az államfőválasztás. Azoknak, akik magyar vonalon összefeküdtek a kormányzó koalícióval, érdekében állhat, hogy ne legyen jobb rálátásom a KKA működésére” – fogalmazott Rigó. Arról is beszélt, azért szeretett volna a felügyelőbizottság tagja lenni, hogy a testületen keresztül a támogatások kifizetésének csúszását felszámolják. Hiszen a felügyelőbizottságnak joga van arra, hogy bizonyos feladatokat szabjon az igazgató számára.
Haraszti Gyula, a kisebbségi bizottság egyik tagja lapunknak úgy nyilatkozott, ez a testület a nemzetiségek egyetlen olyan szerve, ahová a tagok választás útján kerülnek be. Ezzel együtt is az intézménynek nagyon korlátozott jogkörei vannak. Ezek közül az egyik, hogy megválaszthatják a KKA felügyelőbizottságának egyik tagját. „Most a kulturális minisztérium ettől az icipici kompetenciától is megfosztotta a bizottságot” – tette hozzá. Haraszti szerint Rigó, akit a testületben titkos szavazással választottak meg, az egyetlen alkalmas jelölt volt a tisztségre, hiszen jelentős tudással rendelkezik a KKA működéséről. Egyben rámutatott, a miniszter nem közölte a vétója okát. Haraszti úgy véli, a kisebbségi kormánybiztos, Horony Ákos, aki elhalasztotta a bizottság következő ülését, akkor is igyekszik együttműködni a kabinettel, ha csorbulnak a nemzetiségek képviselőinek jogai.
Megkerestük Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost is, aki elmondta, a kulturális miniszternek a kormányhivatal jogi szakosztálya szerint is joga van vétóval élni a KKA felügyelőbizottságának tagjával kapcsolatban. „Amikor a KKA-ra vonatkozó törvényt készült, akkor kellett volna erre odafigyelni” – tette hozzá arra utalva, hogy a jogszabályt a 3. Fico-kormány idején, a Híd hathatós közreműködésével fogadták el. A törvény előkészítésén maga Rigó is dolgozott. Majd arról beszélt, mivel ő a nemzetiségi önkormányzatiság elvét képviseli, szerinte jobb lett volna ha a kérdéses jogszabály nem lényegi, hanem csak formális jogkört adott volna a miniszternek a KKA felügyelőbizottságára vonatkozóan. Arra a kérdésünkre, hogy a törvény terítéken lévő módosítása során javasolni fog-e egy ilyen irányú módosítást, Horony azzal választolt, erről a kisebbségi bizottságban fognak egyeztetni. Bár most először történt meg, hogy a miniszter élt a vétójogával, Horony szerint nem történt kompetenciaváltozás a tárcavezető és a kisebbségi bizottság között. „Törvénymódosítás erre vonatkozóan ugyanis nem volt” – tette hozzá. Szerinte Rigó kinevezése ellen szólt az az érv, hogy egy politikailag exponált személyről van szó. „Érvek mellette is vannak, hiszen egykor részt vett a törvény kidolgozásában, ismeri az intézményt” – mondta a kormánybiztos. Arról, hogy Šimkovičová pontosan miért utasította el Rigó kinevezését, nem tudott részletesebb felvilágosítást adni, erről a miniszter asszonyt kellene megkérdezni. Hozzátette, július 2-án ül össze a kisebbségi bizottság, akkor tudnak majd új jelöltet választani a KKA felügyelőbizottságába.
Már kiírták a pályázatot 2025-re
Kotvanová állítja, hogy jövőre szeretnék felgyorsítani a pályáztatás lebonyolítását, ezért már most hétfőn kiírták az első pályázati felhívást.
Ez három héttel korábbi időpont a tavalyinál, viszont egyáltalán nem garantálja, hogy jövőre időben hozzájutnak a pályázók a támogatásokhoz.
Ez a legtöbb esetben azt jelentené, hogy már tavasszal vagy legkésőbb nyáron megérkezik a pénz a számlájukra. Idén az első pályázatok elbírálása már áprilisban megtörtént, de a támogatási összegeket mégsem sikerült időben kifizetni. Az pályázóknak a most megjelent első felhívás alapján december 2-ig kell beadniuk pályázataikat.
2025-re legalább 4,664 millió euró jut a magyar kisebbség kulturális életének támogatására, ami a támogatásra fordított teljes összeg 53 százaléka. Ez azonban még várhatóan emelkedni fog az idén el nem költött támogatások arányos részével, de ezt csak jövő év elején tudja pontosan meghatározni az alap.
Az összeget a három terület, az élő, az írott és a professzionális kultúra között már felosztotta a magyar koordinációs tanács: az élő kultúra kapja az összeg 36 százalékát, vagyis 1,68 millió eurót, az írott és a professzionális kultúrára pedig 32-32 százalék, 1,49-1,49 millió euró jut.
Aránytalan büntetés a hiba nagyságához képest
Az sem egyértelmű, hogy az Alapnak bele kell-e írnia ezt a pontot szerződésbe. „A törvény csak a szerződéses feltételek megsértéséért járó szankciókról beszél,
azt nem mondja ki, hogy a szerződésnek konkrétan olyan szankciót kell tartalmaznia, amely alapján korlátozni kell a kifizetést és/vagy későbbi pályázást.
De éppen erre a pontra hivatkozva tudják elérni, hogy a három évnél régebbi ügyek ellenőrzésekor is büntethetnek” – magyarázta Mészáros.
Szerinte ez a gyakorlat azért is aggályos, mert az ellenőrzések eredményével kapcsolatban az alapon belül nincs hatékony jogorvoslati lehetőség.
A KKA gyakorlatilag bármire ráfoghatja, hogy hiányosság, a támogatottnak ez ellen nincs az Alapon belül jogorvoslati lehetősége, az ún. kifogásemelésen kívül, amelyet viszont az Alap nem köteles elfogadni
– mondta Mészáros. Úgy véli, hogy az Alap akár vissza is élhet ezzel a helyzettel. „Néha egyszerű formális hiányosságok, jelentéktelen hibák miatt is nagyobb összegeket követel vissza. Sokszor nincs arányban a visszakövetelt összeg mértéke a hiba nagyságával – mondta Mészáros. – Ez megteremtheti az alapjait egyfajta önkénynek.”
Csak a bíróság marad
Az alap által kiszabott szankciókat ugyan bíróságon meg lehet támadni, de ilyen esetről Mészáros még nem hallott.
A bírósági eljárás hátránya, hogylegjobb esetben is 2-3 év, amíg jogerősen befejeződik, ez alatt pedig a pályázónak esélye sincs támogatáshoz jutni
– magyarázta az ügyvéd.
Az sem megoldás, hogy a pályázó nem engedi elvégezni az ellenőrzést a régebbi pályázatoknál. „Az is szankcióval sújtható, ha a pályázó nem működik együtt” – mondta Mészáros.
Hány évig őrizzék az elszámolást?
Nem elfogadható magyarázat a Kultminor szerint az sem, hogy a dokumentáció már nincs meg, pedig egy kisebb nonprofit szervezet nem biztos, hogy az öt évvel korábbi elszámolásokat is őrizgeti. Nem számít különösebb ritkaságnak, hogy a szervezet vezetése időközben teljesen kicserélődött, vagyis már nem dolgoznak a szervezetben azok, akik az adott projektet megvalósították, az elszámolást elkészítették.
Ráadásul az sincs sehol lefektetve, hogy a pályázónak hány évig kell megőriznie a pályázati anyagokat, ami Mészáros szerint a jogbiztonságot alapvetően sértő probléma.
Azt senki sem vitatja, hogy ellenőrzésre szükség van, de az ellenőrzésre nincsenek határidők megszabva, ráadásul az egyik fél, az Alap azt állítja, hogy neki kötelessége mindent leellenőrizni. Nem ismerek még egy olyan intézményt, szervezetet, amelynek valóban mindent le kellene ellenőriznie utólag, a hiányosságok bármiféle gyanújának felmerülése nélkül. Ez a munka az adott intézmény aktuális munkáját is megbéníthatja
– véli az ügyvéd.
Az uniós alapoknál például általában 5 éves az ellenőrzési időszak, ráadásul ezek esetében nem néhány ezer, hanem akár néhány millió eurós pályázatokról van szó. „Általában 3-5 év a kontrollidőszak hossza” – mondta Mészáros.
Szerinte a jelenlegi gyakorlat veszélyeztetheti azt is, hogy az alap végrehajtsa a támogatási feladatát. „Az lenne a legjobb, ha törvényben szabnák meg, hogy hány évig visszamenőleg lehet ellenőrzéseket végezni, amíg a törvény nem módosul, addig ez mindig jogvita tárgyát fogja képezni” – mondta Mészáros. – A mai helyzet a jogbiztonságot veszélyezteti, hiszen a legkisebb hiba, hiányosság miatt is fájhat a feje a pályázónak, ráadásul akár 5-6 évre visszamenőleg.”
A leggyakoribb hibák az elszámolásban
Az Alap adminisztratív ellenőrzése magába foglalja minden kifizetett számla ellenőrzését.
Az elszámolásokban elkövetett leggyakoribb hibák a jogosulatlan kiadások elszámolása, a támogatási szerződés feltételeinek be nem tartása, a helytelen vagy nem teljes számlák bemutatása, esetleg az elszámolásban feltüntetett számla teljes hiánya
– válaszolta az Új Szó kérdésére Kotvanová. Szerinte még a legnagyobb összeggel támogatott pályázók is képesek komoly hibákat elkövetni. „Azok a pályázók is képesek katasztrofális módon megsérteni a legalapvetőbb szerződési kötelezettségeiket is az illetékes alkalmazott inkompetenciája miatt” – állítja Kotvanová. Ilyen hiba szerinte, hogy nem fizetik ki időben a projekt költségeit a szerződésnek megfelelően.
Kultminor: az igazgatótanács tagja „nem tud tájékozódni a problémakörben”
Az Alap munkáját korábban kifogásolta lapunknak Antal Ágota a Kultminor magyar koordinációs tanácsának elnöke, az igazgatótanács tagja. Antal úgy véli, hogy az alap működésében veszélyezteti az egyes szervezeteket.
Tudok olyan esetről, amikor egy 2020-as pályázatból most követelnek vissza 5 ezer eurót, olyan indokkal, ami jogászok szerint nem állná meg a helyét a bíróságon
– mondta Antal. Ráadásul számíthatnak rá, hogy a következő években elnyert összegek nagy részét is vissza kell fizetniük, mert ugyanazt a „hibát” elkövették minden évben. „Senki nem figyelmeztette őket arra, hogy a 2020-as elszámolásukban hiba van, most viszont visszakövetelik tőlük a pénzt” – mondta Antal.
Az Alap vezetése szerint viszont Antal vádjai megalapozatlanok.
Antal Ágota különböző állításaiból az látszik, hogy a problémakörben nem tud tájékozódni, habár ő az elnöke a magyar kisebbség koordinációs tanácsának és tagja az Alap igazgatótanácsának is
– állítja Kotvanová. Szerinte erre figyelmeztette őt az igazgatótanács elnöke, a kulturális minisztériumot képviselő tagja, illetve az Alap vezetése is ismételten figyelmeztette őt a hibáira.
Felgyorsult az idei támogatások kifizetése
Az október végi állapothoz képest felgyorsult az idei éves projektek kifizetése. Alig több, mint két héttel ezelőtt a 910 támogatott projekt mintegy 80 százaléka volt kifizetve: a 685 magyar projektre 3,53 millió eurót fizetett ki az Alap.
Kotvanová november 7-i tájékoztatása szerint már 779 projektre fizettek ki 4,076 millió eurót, vagyis még mintegy 600 ezer euró várt kifizetésre, amiből 131 projekt valósulhat meg.
A Kultminor már kiírta a jövő éves projektekre vonatkozó első pályázati felhívást is, a pályázóknak az október végén megjelent felhívás alapján december 2-ig kell beadniuk pályázataikat.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
