Az elmúlt napokban az oroszok lengették be, hogy az nyugatiak keresik a „legitim eszközöket” arra, hogy eltávolítsák a hatalomból Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Ez nyilvánvalóan a dezinformációs háború része. A kérdés az, hogy megalapozott információk szellőztetett-e meg az orosz hírszerzés. Szerdán a The Economist arról írt, egyáltalán nem biztos, hogy Zelenszkij sokáig marad pozíciójában, mert „külső és belső” nyomás nehezedik az ukrán elnökre.
A The Economist cikke azzal indít, hogy egyre több a gyászszertartás Kijevben is, ami annak a következménye, hogy a Donbaszban felgyorsult az oroszok offenzívája.
Kijevben ugyanakkor azt rebesgetik, hogy május 25-ére elnökválasztás írhatnak ki. Az elnöki hivatal tagadja, hogy választásra készülne, és a lap legtöbb forrása szkeptikus azt illetően, hogy erre sor kerülne. Sokan ugyanis úgy vélik, hogy egy szétszakított, háborúban álló országban választást tartani egyet jelent az öngyilkossággal. (Hivatalosan Zelenszkij mandátuma idén május 20-án lejárt, ám az alkotmány nem engedélyezi a választásokat háborús viszonyok között – ami egyébként teljesen logikus – a szerk.)
Ettől függetlenül, a The Economist úgy tudja, hogy egyesek már elkezdtek szervezkedni. Mozgásba lendültek a területi választási központok és a jelöltlistákat is elkezdték összeállítani.
„Zelenszkij egyik valószínű kihívójának képviselői szerint Ukrajnának választásokra van szüksége, de nem mernek nyilvános nyilatkozattal kirukkolni, mert tartanak az elnöki hivatal beavatkozásától”
írja a The Economist.
A lap leszögezi, hogy ha most tartanának választásokat Ukrajnában, Zelenszkij aligha tudná megtartani a hatalmát, közel három évvel az invázió kezdete után már nem tekintik őt megkérdőjelezhetetlen háborús vezetőnek. Hozzátesszük, erről nemrég az Ukrajinszka Pravda is közölt terjedelmes cikket, amely szerint Zelenszkij egy Valerij Zaluzsnij kaliberű kihívó esetén óriásit bukna.
A The Ecomonist is felemlegeti Zaluzsnijt. A londoni nagyköveti posztba száműzött egykori vezérkari főnök továbbra sem tisztázta, vannak-e politikai ambíciói, de sokan győzködik arról, hogy ha lehetőség adódik, induljon az elnöki posztért.
A jelenlegi ukrán ellenzék belpolitikai megítélése annyira gyenge, hogy velük szemben Zelenszkijnek még lehetne esélye, ám az elnök egy volt munkatársa szerint Zelenszkij jobban tenné, ha betartaná ígéretét, és csak egy ciklusra maradna – vagyis, ha nem indulna. A név nélkül idézett forrás szerint
ha Zelenszkij nélkül zajlanának az elnökválasztások, akkor ő úgy vonulhatna be a történelembe, mint aki egyesítette a nemzetet a háborúban. Ha viszont indulna, azzal katonai összeomlást vagy egy nem teljes békét kockáztatnának.
A katonai összeomlás kockázatának van alapja. Sok olyan katona van Ukrajnában, aki elvesztette motivációját, vagy azért, mert egyszerűen nem akar meghalni a fronton, miközben a politikai vezetés szétlopja az országot és a katonáknak szánt fegyvereket, vagy azért, mert nem hisz a háború céljaiban. Voltak olyan katonák, akik másik egységhez dezertáltak, mikor megtudták, hogy oroszországi területen (Kurszkban) kellene harcolniuk – egyszerűen azt mondták, hogy ők nem ezért vállalták a szabadságharcot.
Az ukránoknak nagy csapás volt Donald Trump megválasztása, de talán még ennél is nagyobb csalódás volt számukra, hogy az ismert ukránbarát volt külügyminiszter, Mike Pompeo nem tér vissza az új Trump-adminisztrációban.
A The Economist úgy véli, hogy ha Trump békeajánlatot is tenne az oroszoknak, Moszkva aligha fogja azt kapásból elfogadni, legalábbis addig biztos nem, amíg lendületben van Kurahove városánál, ahol az oroszok hatszoros túlerőben vannak, az ukránok pedig kénytelenek visszavonulni.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
