Dr. Vadai Ágnes onzággyűlési képviselő részére

Demolaatikus Koalíció képviselőcsoportja

Budapest

Tisztelt Képviselő Asszony!

Az OrszAggyűlésről szóló 2012. évi )OCCVI. törvény 42. * (8) ás (9) bekezdésében foglaltak
szerint a nemzdpobükákt, nemzetiségpolitikáért, egyházpoüükákt ás egyházdiplomáciáért
felelős miniszterhez intézet ‚$Uyen magyar jogszabály vagy nemzetközi egyezmény
alapjú nyomozó hatóság a Magyar Katolikus Egyház, amely pedofligyanú esetén
először hosszabb, belső vizsgálatot folytat le, ás annak szubjektív eredményétől, azaz
egyéni egyházi döntésektől mggően tesz csak rendőrségi feljelentést?” című, 1(/9746.
számú írásbeli kérdésére a hivatkozott törvény 42. * (2) bekezdése alapján sz alábbi választ
adom.
Semmilyen jogszabály vagy nemzetközi egyezmény nem biztosít nyomozó hatósági
jogkőröket san a Magyar Katolikus Egybn#k sem bármely más egyháznak, vallási
közösségnek. Magyarországon nyomozó hatósági feladatokat csak sz arra jogszabályban
feljogosított szervezetek láthatnak cl, ás e feladataikat ezen szervezetek cl is látják.
A Magyar Katolikus BgyMnt sem a Bontető Törvénykönyv, sem a büntető eljárási
kódex alapján nem tcheh feljelentési kötelezettség a nemi élet szabadsága ás a nemi erkölcs
elleni bűncselekmények kapcsán. Ugypnakkor egyetlen magyar jogszabály vagy nemzetközi
egyezmény sem tiltja, hogy amennyiben a Magyar Katolikus Egyház, vagy RflflR bármely
belső egyházi jogi személye olyan cselebnényről szerez tudomást, amely sz egyház belső
szabályaiba, a kánonjogba Ütközik, úgy a köralmények feltárása, sz esetleges felelősség ás
felelősök megállapítása Iránt belső, saját maga által szabályozott rend szerinti eljárást
folytasson le. A ldlldiamercú ás vallásszabadság jogáról, valamint sz egyházak,
vallásfelekezetek ás vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI törvény
kifejezetten megtiltja sz állami szerveknek, hagy sz egyház belső szabályai alapján
lefolytatott eljárásokat ás azokban szuletett határozatokat vizsgálja. Ez értelemszerűen azt is
jelenti, hegy sz egyházak jogosultak -megfelelő belső szabályozás alapján -ilyen eljárásokat
lefolytami. Természetesen sz egyházi belső eljárások ás döntések nem helyettesíthetik a
szükség esetén leMytatandó állami eljárásokat ás döntéseket
Ktpviselő Asszony kérdésfeltevése nem először, és vélhetően nem is utoljára téves
percepción alapul. Feljelentési kötelezettség nem terheli sz egyházat mint elsődlegesen vallási
tevékenységet végző egyházi Jogi személyt, illetve sz egyházi személyeket, egy esetleges
hamis vád miatt viszont büntetőjogi felelősség terhelné sz említetteket. Erre is ügyelemmel
nemhogy megkérdójelezendő a belső egyházi eljárások leklytatása a kérdésében említett
vagy bármely más bűncselekmények kapcsán, de kifejezetten indokolt és üdvözlendő: hiszen
Így biztosítható az, hogy gyanú felmerülése esetén feljelentés szülessen.
Az Ön korábbi 6s jelen kérdésfeltevéseiben, illetve sz Ön által hivatkozott cikkekben
tárgyalt esetekben a Magyar Katolikus Egyház részéről a vizsgálatok megindultak, sz érintett
eg3klázi személyek státuszukban felElggesztésre kerültek.
Az egyházon belüli vizsgálatok, eljárások és sz azok eredményeként megszülető döntések
nem n hivatottak, hogy kiváltsák az állami büntető hatalom aktusait De miképpen a
büntető eljárásban van lehetőség polgári jogi igények érvényesítésére ig, hasonlóképpen
bármely szervezemek joga és lehetősége van arra, hogy a valamely tagja által esetlegesen
elkövetett bűncselekménynek szervezeten belüli konzekvenciáit levonja
Összegezve a leÍrtakat semmilyen, sem hazai, san nemzetközi jogi norma nem biztosÍt
nyomozati jogkörőket a Magyar Katolikus Egyháznsl de ezt -Önön kívül -nem ig gondolta
senki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyhániak ne lenne joga a saját belső
szabályrendszere szerinti eljárásokat lefolytatni éppen annak érdekében, hogy amennyiben
ezek során meggyőző adatokhoz jut, az egyházi jogkővetkezmények alkalmazásán túl, a világi
hatóságok előtt is megtehesse a szükséges lépéseket
Oxi azt Írja, hogy sz egyház egyéni döntések alapján tesz csak feljelentést Tájékoztatom,
hogy minden egyes feljelentés mögött egy-egy személyes döntés áH, függetlenül a feljelentő
személyétől. Hiszen az mindig egy egyéni d8ntés, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű
ismeret birtokában megszüleük-e egy bűncselekmény kapcsán a feljelentés, vagy sem. Az
egyházi eljárás éppen arra irányul, hogy a feljelentés kérdésében minél objekűvebb döntés
születhessexi.
Ugyanakkor, habár Ön sz egyház mint vallási szervezet felelősségét f1rtaa Írásbeli
kérdésében, nem először keverve össze fogMmi elemeket és jutva ezzel téves
következtetésekre, tájékoztatom Önt arról is, hogy amennyiben valamely belső egyházi jogi
személy törvényben meghatározott alaptevékenységként a gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról sz6ló 1997. évi X)OC. törvényben (Gyvt.) szabályozott
gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot lát el, Úgy természetesen a fenüelmél
szigorúbb szabályok vonatkoznak rL Ebben az esetben ugyanis – kizárólag sz adott,
gyermekvédelmi feladatot ellátó belső egyházi jogi személy és alkalma,ottai tekintetében –
fennáll a Gyvt szednüjelzési kötelezettség amennyiben a feladatellátás keretében a kískorút
veszélyeztető körülményről szereznek tudomást Ennek elmulasztása gydmi felelősséget
von maga után. Amennyiben azonban a jelzési kötelezettség elmulasztása úti. kiemelt
veszélyeztető oha utaló kőrülménnyel függ Össze, sz már büntetőjogi felelősséget is maga
után von, mivel sz ilyen mulasztás vétségnek minősul.
A Tisztelt Képviselő Asszony által írásbeli kérdéséhez csatok cikk azonban nem tárja fel a
tárgyalt eset összes kőrülményét, Így különösen nem tér ki arra, hogy a vélt, kiskorú elleni
bűncselekmény a gyermekvédelmi rendszer szervezeti keretei között, vagy azokon kívül
történt-e. Ön mégis egy általánosító, a Magyar Katolikus Egyház kollektív felelősségét
sugalló kérdést tett fel.
Éppen ezért, kérem, engedje meg, hagy visszakérdezzek: Gréczy Zsolt képviselő Úr zaldatási
ügye 2019-ben függetlenül attól, hogy megalapozottak voltak-e a vele szemben
2
megfogalmazott váciak, vagy sem -a teljes Demokratikus Koalíciót (DK) minősftették, azaz,
alappal feltételezhető volt-e, hogy Gréczy Zsolt DK-s képviselő vélt vagy valós magatartása a
DK-n belül általánosan követett, de legalábbis elfógadott, legjobb esetben is elnézett volt,
avagy ez csúsztatás? Kellett volna-e a DK-nak feljelentést tennie, védendő a vélt vagy valós
áldozatot Gréczy Zsolt képviselő Úr vélt vagy valós szexuális zaldatásával szemben? Kérem,
válasza fényében kőzelítsen Ön is ajővőben a Magyar Katolikus Egyházhoz.
Budapest, 2024. november 13.
Üdvőzlettel:

dr. SemjénZsolt

Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »