Alapvetés, hogy nem zárunk be kórházat, de az egyes intézmények portfóliójában lehet áthangolás – mondta az egészségügyi államtitkár egy interjúban, amelyben beszélt a kórházi adósságok rendezéséről és a magánpraxisok szabályozásáról is.
Voltak olyan fekvőbeteg-ellátó intézmények, amelyek a nem ösztönző átlagfinanszírozás miatt elkényelmesedtek. Ezért az egészségügyi kormányzat lépett ezen a téren is – jelezte a Portfoliónak adott interjújában Takács Péter egészségügyi államtitkár.
Az egységes ügyeleti rendszer kidolgozását tartja államtitkári munkássága legfontosabb vívmányának, de lényegesnek tartja, hogy szeptembertől bevezették az iskolai egészségnevelést, elsőként az általános iskolák felső tagozatán.
Az EgészségAblak applikációról elmondta, hogy a felhasználók száma mára meghaladta a hárommillió főt, de jelezte, az alkalmazásban „nagyon kevés az időpontfoglalás ahhoz képest, hogy egyesek mekkora elégedetlenséget gerjesztettek idehaza a szakrendelések elérhetősége tekintetében”, szerinte az derül ki, hogy országszerte több ezer szabad időpont van.
Arról is beszélt, hogy visszaadnak sok jogosultságot a háziorvosoknak, a jogszabálytervezet hamarosan meg is jelenik erről.
A kórházi finanszírozásról elmondta, hogy átcsoportosítással egy igazságosabb rendszer felé léptek, mert azt látták, hogy voltak olyan fekvőbeteg-ellátó intézmények, amelyek a nem ösztönző átlagfinanszírozás miatt elkényelmesedtek. Az átalakítás kompetenciaszintek szerint lehetnek, de az alapvetés marad, hogy nem zárnak be kórházat, de az egyes intézmények portfóliójában lehet áthangolás.
„A kiskirályságokat felejtsük el. Ez már a múlt. Ezt le kell zárni, és a beteg érdekét kell előtérbe helyezni, ott kell ellátni, ahol a legjobb ellátást és a legnagyobb gyógyulási esélyt tudjuk neki nyújtani” – mondta.
Azt is kifejtette az államtitkár, hogy kinyitották a várólistákat, így annak a kórháznak, amelyik például csak másfél évvel későbbre tud műtéti időpontot adni, kötelező tájékoztatnia a beteget arról, hogy mely más intézményben kaphat korábban ellátást. Csak csípőprotézis esetében 1500 ember már élt is az áthelyezés lehetőségével.
„A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Nemzeti Védelmi Szolgálat pedig ellenőrzi, ha valaki indokolatlanul hosszú várakozási időt szab, miközben a magánrendelőjébe irányítja a beteget” – tette hozzá Takács Péter.
Azt is szeretné elérni, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság írjon elő egy bizonyos, közfinanszírozásban elvégzett esetszámot akár a fekvőbeteg-ellátásban, akár a járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosok számára, és csak ennek a teljesítése esetén adhatja ki a magánpraxis-engedélyt. „Aki nem szállítja le a meghatározott esetszámot, az nem kap másodállás-engedélyt” – mondta.
A kórházi adósság rendezéséről azt árulta el, hogy az idei kétszeri konszolidáció után várhatóan januártól a gyógyító-megelőző kassza havi 12,5 milliárd forint többletforrásban részesül. Cserébe minden intézmény esetében meg fognak határozni egy maximálisan tolerálható adósságszintet. Ha a menedzsment ezt túllépi, akkor annak a következményei lecsapódnak a vezetőség fizetésében.
A beszélgetés során az államtitkár részletesen szólt a magánszolgáltatókról is. Szerinte ha helyre áll az állami ellátórendszer finanszírozása, akkor nem látja értelmét bevonni a privát cégeket a fekvőbeteg-ellátásba. A fő cél még mindig az állami és a magánellátás egyértelmű szétválasztása – szögezte le az interjúban.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
