Semjén Zsolt: Az én gyerekem nem fog meghalni Ukrajnáért

Magyarországról, Európáról, az amerikai választások hazánkra és az európai politikára gyakorolt hatásairól, továbbá az egyház- és nemzetpolitikai kérdésekről is beszélt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke, a hirado.hu-nak adott exkluzív interjúban, melyet Martí Zoltán, az MTVA online igazgatója készített a Karmelita kolostorban.  

– Feltételezem, hogy nagyon jólesett a kormánynak az elmúlt hét, hiszen minden, amit eltervezett, bejött. Volt egy amerikai elnökválasztás, amire nagy tétben és nagyon jól fogadtak, hiszen Donald Trump minden billegő államban győzött. Illetve volt egy EU-csúcs Budapesten, ami kimondottan jól sikerült, és Magyarország nem szigetelődött el.

– Nekem (az elnökválasztás eredménye) személyesen visszaadta a hitemet Amerikában. Gyerekkoromban számunkra Amerika a szabadság volt, a Szelíd motorosok és így tovább. Főleg a Szovjetunióval való szembenállás jegyében Amerika volt az álom, és ehhez képest lett egy brutális valóság. Trump győzelme a normális Amerikába vetett hitet adta vissza. Csak zárójelben jegyzem meg: azt gondolom, a legnagyobb amerikai elnök Ronald Reagan volt, akinek köszönhetjük a bolsevizmus összeomlását és a Szovjetunió megszűnését. Mert politikailag, gazdaságilag mindenképpen Ronald Reagen érdeme, spirituálisan II. János Pál pápáé. Az igazság, hogy kellett hozzá egy épeszű szovjet vezető – Mihail Gorbacsov –, aki nem kockáztatott meg egy harmadik világháborút, és hozzájárult a Szovjetunió lebontásához. Csak azért mondom el mindezt, hogy emlékezzünk, a balliberális, amerikai demokrata sajtó mi mindennek elmondta Reagant: színésznek, bohócnak, a létező legotrombább módon gyalázták. Ehhez képest az Egyesült Államok legnagyobb elnöke lett, konzervatív értékrenddel, egy világos külpolitikával, akinek mi személyesen a szabadságunkat köszönhetjük. A mai viszonyok között persze nincs egyenes történelmi analógia, de Donald Trump az, aki a reagani értékeket képviseli. Legalább két szempontot szeretnék felidézni. Van egy értékrendi szempont, tehát az az elmebetegség, ami az amerikai egyetemekről indult ki, a woke, vagyis a cancel culture (az emlékezet eltörlésének kultúrája – a szerk.), az egész LMBTQ-őrület, a minden értéknek a lerombolása most talán véget ér Amerikában. Az volt a probléma az amerikai Demokrata Párt ideológiájával, hogy nemcsak Amerikát tették vele tönkre vele, hanem „demokráciaexport” néven – aminek semmi köze a demokráciához – ezt rá akarták kényszeríteni az egész világra. A legjobb megfogalmazás talán az, hogy a demokrata párti Amerika addig exportálta a demokráciát, hogy nekik nem maradt. Tehát a józan ész és a normális, emberi értékrend állhat helyre Donald Trumppal. Világpolitikai értelemben pedig azt gondolom, hogy az emberiség számára óriási lehetőség és remény Donald Trump. Azért, mert a demokraták a háborúpártiságukkal a végtelenségig emelték a tétet. Ha az orosz–ukrán háború egy orosz-NATO-konfliktussá szélesedik, abban benne van egy atomháború (lehetősége) (…) Ezért Donald Trump békepártisága az emberiség számára jelenti a reményt, és azt gondolom, hogy a józan ész alapján lesz egy orosz–amerikai megállapodás is. Ez elemi érdeke az egész világnak, de különösen Európának, amely belerokkant ebbe a háborúba. Európa eddig csak a kárát látta a szankcióknak, ezért ahogy Európának, úgy Magyarországnak is óriási remény Donald Trump elnöksége.

– Ezt talán meg is magyarázza, hogy miért nem örülnénk annak, ha Ukrajna a NATO tagja lenne, hiszen akkor eszkalálódna a helyzet. Volodimir Zelenszkij elnök éppen Budapesten hozta föl ezt, hogy Orbán Viktor nem támogatja.

– Ahogy én sem, és a Kereszténydemokrata Néppárt sem. Az a helyzet, hogy Ukrajnának a NATO-ba való felvétele a harmadik világháború kockázatát jelenti. Az én gyerekem nem fog meghalni Ukrajnáért, és amíg én a KDNP elnöke és miniszter vagyok, mindent megteszek azért, hogy egyetlen magyar ember se haljon meg. Az isztambuli megállapodásnál (2022 áprilisában, nem sokkal az ukrán válság kitörése után – a szerk.) volt lehetőség a megállapodásra, akkor azt nyugati nyomásra elutasították. A helyzet most sokkal rosszabb, mint akkor volt, mert ha most lenne egy megállapodás, (Zelenszkij elnöknek) válaszolnia kell arra a kérdésre, hogy miért halt meg sok százezer ukrán? Miért van porig rombolva az ország? Van egy ukrán szempont is, és én még azt is megértem – leszámítva, hogy nyomorgatják a magyarokat, és a kisebbségeket megfosztják a jogaiktól. De egy dolog biztos: minket Magyarország érdekel, minket Európa érdekel, és csak másod-, harmadsorban érdekel az, hogy mi van Ukrajnával. Ha Ukrajna NATO-ország lenne, akkor ma a harmadik világháborúban lennénk, vagy az történne, hogy a NATO mégse védi meg minden tagállamát. Mindkét opció rossz, ezért az a legfontosabb, hogy legyen előbb tűzszünet, amely alatt elindulhatnak a béketárgyalások. Azért az a jó sorrend, mert ha előbb béketárgyalások lennének, akkor olyan kompromisszumot kellene hozni mindkét félnek, ami belpolitikailag nehezen vállalható. Viszont, ha tűzszünet van, és a kompromisszum alternatívája a háború újrakezdése, akkor már sokkal könnyebb elfogadtatni mindenkinek (a döntést) a saját közvéleményével. Ezért az emberiség és a béke érdeke az, hogy legyen tűzszünet, utána béketárgyalások, és ez jelentheti azt, hogy elkerüljük a háborút.

– Mit ad a magyar belpolitikának az, hogy a magyar miniszterelnök beszélő viszonyban van a megválasztott amerikai elnökkel, a kínai elnökkel és az orosz elnökkel is. Nem tudom, hány ilyen politikus van Európában vagy a világban, de biztos, hogy kevés. Van-e ennek belpolitikai következménye? Orbán Viktor azt mondta vasárnap este a TV2-n, hogy 100 éve nem volt olyan erős a magyar diplomácia, mint most.

– Megkockáztatom, hogy talán Andrássy (Gyula) és az Osztrák–Magyar Monarchia óta. Vagy ha még precízebbek vagyunk, talán Mátyás király óta. Az ő idején volt olyan világpolitikai befolyása Magyarországnak, mint most. Ki gondolta volna, hogy az amerikai elnökválasztási kampányban pró és kontra is Magyarország a hivatkozási pont? Láthatja mindenki, hogy bármilyen furcsa egy tízmilliós kis országtól, de most a világpolitikát tematizálja. Ehhez kell Orbán Viktor karizmája, de az a helyzet, hogy mi adtuk a jó válaszokat Európa és az emberiség legfontosabb kérdéseire: „No migration! No gender! No war!” (magyarul: Mondjunk nemet a migrációra, a genderre és a háborúra! – a szerk.). Ma már csak a hülye nem látja, hogy a migráció katasztrófához vezet, hiszen kezelhetetlen. Ezt már a nyugatiak is látják, csak nehezen jönnek le a régi pályáról, a régi kommunikációs panelmondatokról. Továbbá az is tény, hogy ha az illegális migránsok már beözönlöttek, ha az invázió már bent van az országukban, onnan kitenni őket nagyon nehéz. Ezért nem szabad beengedni a migránsokat. Genderügyben is igazunk van, mert főként a transzügyekkel annyira „túltolták” a dolgot, ami már teljesen ellentétes az ember természetével, és abszurditásig megy. A háború tekintetében pedig minden épeszű ember azt gondolja, hogy nehogy már az én gyerekem, az én apám meghaljon egy olyan háborúban, amiben nekünk semmilyen felelősségük nincsen! Ez egy orosz–ukrán háború, és ezen a szinten is kell tartani. Nem szabad, hogy eszkalálódjon, itt is a tűzszünet, a béke irányába kell mennünk. Ezt minden épeszű ember belátja, csak nehezen jön le a mainstream erről a vonalról. De le kell jönnie, mert miután az amerikaiak nem fogják tovább finanszírozni ezt a háborút, az európaiak sem tudnak több pénzt költeni erre. Csakhogy a vezető politikusok most még nem merik megmondani a saját népünknek, hogy nincs több pénz, nem tudunk több pénzt elvenni tőletek, hogy odaadjuk az ukránoknak.

– A magyar emberek mindennapjaiban ez érezhető lesz, akár a jólétükben? Nemcsak az, hogy nem lesz háború, mert annak nyilvánvalóan (lesz pozitív hatása), hanem az, hogy a világ három nagyhatalmának a vezetőivel beszélőviszonyban van a magyar miniszterelnök? Lehet ennek olyan haszna, ami kézzelfogható?

– Nevetséges az, amit az ellenzék állít, hogy el vagyunk szigetelve, amikor a világ diplomáciájának a központja Budapesten van, és Orbán Viktorhoz viszonyítva határozzák meg magukat Ausztriától kezdve Szlovákián át egészen az Egyesült Államokig. Még az ellenfeleink is Orbán Viktorhoz viszonyítva pozicionálják magukat. Ez óriási lehetőség Magyarországnak. Mi egy exportorientált gazdaság vagyunk egy tízmilliós, nyitott exportorientált gazdaság. Egy ilyen (méretű) ország számára egyetlen lehetőség van: minél inkább a szabad világpiac. És miután a nyugati piacok szűkülnek, nekünk – már csak a földrajzi helyzetünkből kifolyólag is – az az érdekünk, hogy az egész világgal tudjunk kereskedni. Nem kell ideológiai kérdést csinálni a gazdasági kérdésekből. Az emberiség számára is az a jó, ha nem kereskedelmi háború, nem hidegháború van, nem konfrontáció van, hanem gazdasági együttműködés. Ez az egész világnak jó, Európának létérdeke, Magyarországnak meg különösen létérdeke. Tehát minden, ami ebbe az irányba megy jó, és minden, ami a hidegháború felé megy, az rossz.

– Tudom, hogy szereti a filozófiát, ezért kérdezem meg: egy ideológiamentes gazdaságpolitika önmagában véve nem egy ideológia? 

– Abban az értelemben nem, hogy nem akarjuk ideológiává tenni az ideológiamentességet. Nem azt akarjuk mondani, hogy mindenkinek kötelező legyen ideológiamentesnek lenni. Mi sem vagyunk ideológiamentesek. Mi a keresztény-nemzeti filozófia alapján állunk, de nem gondolom, hogy azért, hogy, mondjuk, egy kínai fejlesztésben együttműködjünk, azért nekem kritizálnom kellene Kínát a tekintetben, hogy (például) Mao Ce-tunggal kapcsolatban mi a történelmi álláspontjuk. Ugyanez a helyzet Oroszország tekintetében is, sőt az egész világ tekintetében is, az extremitásokat leszámítva. Nem gondolom, hogy nekünk meg kellene ítélni az egész világot – amit egyébként az Európai Unió csinál egy erkölcsi piedesztálról. Nekem van saját világnézetem, van saját filozófiám. Elvárom, hogy ezt mindenki tiszteletben tartsa, de nem gondolom azt, hogy én akkor kereskedhetek egy országgal, hogyha az elfogadja az én filozófiámat, az értékrendemet. A válasz tehát a kérdésre az az, hogy mi sem akarjuk a világra rákényszeríteni az ideológiamentességet. Mi sem vagyunk ideológiamentesek, csak azt gondolom, hogy a kereskedelmi kapcsolatok annak a függvénye, hogy gazdaságilag megéri-e vagy nem éri meg.

– Az Európai Unióban is vannak kereszténydemokrata pártok, mégis az az ember érzése, mintha máshogy gondolkodnának, mint mondjuk a KDNP. Miben más – és egyáltalán, jogos-e a kérdésfeltevés – a KDNP gondolkodása, erkölcsi hozzáállása a társadalmi kérdésekben, mint mondjuk Németországban vagy Európa más pontján?

– Nem elvitatva senkitől a kereszténydemokráciát, a probléma az, hogy Nyugat-Európában, például Németországban a szociáldemokraták Angela Merkel (kancellár) idején olyan mértékben adták fel a kereszténydemokrácia fundamentumait a nagykoalíció érdekében, ami már kilúgozta a kereszténydemokrácia keresztény jellegét. Egy anekdota szerint amikor bemutatták II. János Pál pápának a német CDU (Kereszténydemokrata Unió – a szerk.) programját, és azt mondták: nagyon szép ez a zölddolog, nagyon jó ez a szakszervezet, igen, igen. De ez a C (betű, mint kereszténység – a szerk.), ez mi itt? Mi, vagyis a KDNP egy egyházi értelemben keresztény párt vagyunk. Minden keresztény pártnak az a problémája, hogy ha el akarja érni a társadalom többségét, akkor „jegelni” kell olyan témákat, ami nem csiklandozza a hallgatóság fülét. Például az egyneműek együttélésének, házasságának a kérdéskörét, és különösen a magzati korukat élő embertársainknak a jogait. Ezt inkább zárójelbe teszik, és egyre többet, többet és többet. Ezzel az a probléma, hogy lehet így egy gyűjtő pártnak lenni, de (az a párt) végül elveszíti a keresztény jellegét. A másik lehetőség az, hogy ragaszkodunk a kereszténység egyházi értelmezésben való képviseletéhez, viszont akkor könnyen lehetünk egy kis párt, vagy akár egy hitbuzgalmi egyesület a végén. Egyik se jó, mert itt feladtuk a kereszténységet, amott meg feladtuk a társadalom befolyásolásának a lehetőségét. A megoldás, amit megtaláltunk Orbán Viktorral, a Fidesz–KDNP-szövetség, ahol a Fidesz egy nagy gyűjtőpárt, egy keresztény ihletettségű néppárt, a KDNP pedig egy keresztény világnézeti párt. E két párt szövetsége biztosítja azt, hogy a virtigli (igazi, valódi – a szerk.) keresztény értékeket képviselni tudjuk – ez a KDNP –, ugyanakkor el tudjuk érni a társadalmi többséget. Ezért a Fidesz–KDNP-szövetség az Európai Unió történetének és a magyar történelemnek is a legsikeresebb politikai konstrukciója, amit valaha létrehoztak. Tehát az, hogy negyedszer nyertük kétharmaddal a választást… Évtizedek óta az abszolút többség fölött vagyunk, ilyen Nyugat-Európában elképzelhetetlen. 

– Ez eredményezhet felszín alatti vitákat is? Egyet nem értéseket? Azáltal, hogy a KDNP fixen az egyház tanítását próbálja meg kivinni és mondjuk a Fidesznek lehet más érdeke van óriáspártként. Van, hogy ebből vannak konfliktusok?

– Meg kell beszélni a kérdéseket. Most mondok egy nagyon kényes kérdést, az abortusz kérdését. A KDNP-től nyilván nem várható el, hogy ne álljunk ki a legkiszolgáltatottabb kisebbség mellett, a magzati korukat élő embertársaink mellett. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy amíg a társadalom többsége ezt nem fogadja el, addig értelmetlen és helytelen is olyan törvényeket hozni, ami a társadalom többségének elfogadhatatlan. Mi a megoldás? Programokat kell csinálni, és meg kell adni a lehetőséget arra, hogy felhívjuk a társadalom figyelmét a magzati korukat élő embertársaink szempontjára is, de nem kell erőltetni olyan törvényeket, amiknek nincs társadalmi támogatottsága. Vagyis a legkényesebb kérdésekben is meg tudjuk találni az együttműködés formáit anélkül, hogy föl kellene adni az elvi alapokat a KDNP-nek, akár szembe kelljen kerülni a társadalom többségének a véleményével. 

– Ez egy izgalmas, már-már szemtelen kérdés: melyik a fontosabb a KDNP-nek és Önnek, mint elnöknek? Az, hogy jó politikusok üljenek az Országgyűlésben a KDNP frakciójában, vagy az, hogy jó keresztények? 

– Is-Is! A keresztény elkötelezettség a fundamentum. Hozzáteszem, a kereszténydemokrácia nem egy vallási irányzat, hanem filozófia. A legfontosabb tehát, hogy nyilvánvalóan keresztény elkötelezettségű embereknek kell ülniük a KDNP-ben valamilyen formában. De ebből még nem következik az, hogy valaki országgyűlési képviselő legyen azért, mert egy jámbor ember. Jámbor emberekkel tele van a ferences rendház is, ebből mégsem következik, hogy minden derék ferences szerzetesnek, mondjuk, parlamenti képviselőnek kellene lennie. Fontos, hogy a ránk bízottak értékeit és érdekeit hatékonyan tudjuk képviselni. Ezért is fontos az, hogy amikor az embert támadják, az általában nem azért van, mert erkölcsi stiklik vannak. Hanem azért támadnak minket, mert hatékonyan képviseljük a ránk bízottak érdekeit is. Akkor tudjuk a keresztény értékeket képviselni, ha elkötelezett keresztények vagyunk, és hogyha a politika mesterségbeli tudását megtanultuk. Ezért törekszem arra, hogy a KDNP-ben minél több olyan fiatal legyen, mint Rétvári Bence, Latorcai Csaba, Azbej Tristan, Soltész Miklós vagy Nacsa Lőrinc… Ők mind-mind elkötelezett keresztények és profi politikusok. Mert a KDNP-nek az értelme az, hogy a politikában az adott társadalmi kor kihívásaira választ adva, az egyház társadalmi tanítását a mindennapi életben megvalósítva, a kihívásokra választ adva próbáljuk mindenkinek azon a helyen, ahova a gondviselés állította, az evangélium értékeit megvalósítani.

– Ez azért is fontos, mert a KDNP az egyetlen parlamenti párt, amelynek a nevében benne van, hogy keresztény. Az ember ilyenkor automatikusan azt gondolja, hogy egy olyan erkölcsi mércének kell megfelelnie, ami nem az ellenzékhez képest egy erkölcsi mérce, hanem az egyház tanításához, Krisztus tanításához.

– Próbálunk ennek megfelelni, de esendő és gyarló emberek vagyunk. A bűn mindig realitás lesz a társadalomban, és utópia azt gondolni, hogy mindenki szép, okos és jó lesz. Nagyon fontos látni, hogy a szentegyház nem azért szent, mert minden egyes tagja szent. A szentegyház azért szent, mert Krisztus szent, és a egyház a bűnösök egyháza, amelyet korról korra ékesítik a szentek (…) Az egyház és a KDNP vonatkozásában: mi nem azt várjuk, hogy az egyház álljon közel hozzánk. Mi állunk közel az egyházhoz azáltal, hogy az egyház társadalmi tanítását próbáljuk megvalósítani a napi politikában. Ezért nagyon fontos például annak a demonstrálása is, hogy az egyház és az állam elválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását, mert egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és polgárai hazánknak. Ebből a politikában is az következik, hogy a keresztény értékeket próbáljuk megvalósítani a napi politikai kihívások között.

– Ez egy nagyon izgalmas kérdés, mert az, hogy a KDNP ott áll az egyház mellett és segíti a társadalomban lévő tanítását, az nagyon szép dolog. De például ha egy KDNP-s hibázik, akkor az automatikusan magához fogja vonni a egyházat nem ismerő – és most direkt ilyen neutrálisan fogalmazok – embereknek azt a véleményét, hogy az egyház hibázik, önmagában véve. Hol van az a szűk mezsgye, ahol jót tesz még az egyháznak, hogyha egy parlamenti párt, egy politikai párt támogatja? És hol van, ahol már nem biztos, hogy ez segítség?

– Ezért mondtam azt, hogy ha támadnak minket, az nem azért van, mert valóban súlyos bűnök terhelik a kereszténydemokratákat. Hanem azért van, mert hatékonyan képviseljük a keresztény értékeket, és ez idegesíti az egyházellenes tábort. Miért gyűlölik Orbán Viktort a baloldalon? Valójában Orbán Viktor egy szimbólum. Ők azért (gyűlölik), például Gyurcsány Ferenc, mert ő antikrisztiánus és hungarofób. Idegen számára a magyar szuverenitás, a magyar nemzeti érdek, a magyarság iránti elköteleződés – lásd, amikor megtagadták a határon túli magyaroktól a magyar állampolgárságot (2004. december 4-i népszavazás – a szerk.), és ízig-vérig, zsigerileg antikrisztiánus. Következésképpen aki képviseli a kereszténységet és a nemzetet, azt persze, hogy gyűlölik, és támadják. A támadás a politikai élet velejárója. Az, hogy hazugságokkal támadnak minket, kereszténydemokratákat, ez is a dolog természete. Persze nem vagyunk feddhetetlenek, esendő emberek vagyunk. Azt állítom csak, hogy mi törekszünk ilyen értelemben az életszentségre, hogy azzá legyünk, aminek Isten elgondolt minket. A törekvésünk az, hogy az egyház társadalmi tanítását megvalósítsuk a politikai életben. Azt kell látni, hogy a kereszténydemokrata párt, a kereszténydemokrácia és az egyház, az nemcsak a szervezeti és hitbeli közösségben van, hanem érdekbeli közösségben is, mert ha kétségbe lehet vonni, hogy az egyháznak van társadalmi tanítása, akkor a kereszténydemokráciának és a kereszténydemokratának nincs politikai legitimációja. Ha viszont kiszorítottak minket a politikai életből, akkor nincs, aki megjelenítse az egyház társadalmi tanítását, és az egyházat visszaszorították a sekrestyébe.

– Nemrégiben Orosz Anna, a Momentum országgyűlési képviselője kérdezte az egyház visszaélései kapcsán. Viszonválaszában azt mondta, hogy a kérdezőt – idézem – „nem a gyerekek iránti aggódás motiválja, nem az irántuk való felelősségvállalás, a szeretet, hanem az egyház iránti gyűlölet”. Miért gondolja azt, hogy a magyar baloldal gyűlöli az egyházat? 

– Azért, mert az egyház az alapvető politikai programjuk megvalósításának útjába áll. Gondoljunk az LMBTQ-őrületre. Amíg bibliai alapon állunk, addig ilyen transgenderbaromságokat, ilyen devianciát nem tudnak lenyomni a magyar társadalom torkán. A Momentum Szlovákiában azt mondta, hogy a felvidéki magyarok legyenek jó szlovákok, Romániában pedig az RMDSZ-szel szemben azt a román jelöltet támogatta, aki a legvadabb magyarellenességet csinálja. A közigazgatás átalakítását javasolta, ami a magyar megyék megszüntetését jelentené. Itt látszik, hogy a párt teljesen nemzetellenes beállítottságú. A szélsőséges anarcho-liberális beállítottságuk pedig az ellentéte a keresztény tanításnak. Ebből kifolyólag persze hogy támadják az egyházat. Ha nem volna az egyház erkölcsi tanítása gender-tekintetében, hogy a férfi férfi, a nő nő és a genderőrület ellentétes a teremtés rendjével, az Isten törvényével és a természet törvényeivel, akkor sokkal könnyebben le tudnák tolni a társadalom torkán. Tehát mit csinálnak? Hiteltelenítik az egyházat. Ezért is mondtam, hogy a szentegyház nem a szentek egyháza, tudomásul kell vennünk, hogy a bűnösök egyháza az egyház, de ékesítik a szentek, és az erkölcsi tanítása azért igaz, és azért végső valóság mert az Isten tekintélye áll mögötte. Erre mondtam azt, hogy a Pitagorasz-tétel akkor is igaz, ha matektanár részeges. Ő azt akarja mindenáron kihozni, hogy ezek a valóban tűrhetetlen, botrányos és visszataszító esetek – lásd például Bese Gergely– , hogy ezek általánosak az egyháznál. Sokkal kevesebb ilyen van, mint a világi intézményekben. Egy fél tucatot tudnak felsorolni egyházi ügyben, megjegyzem az is sok, botrányos és tűrhetetlen. Egyetlen egy sem engedhető meg. De ma Magyarországon hétszázan vannak börtönben gyermekpornógráfia, pedofília vagy valami hasonló dolog miatt, tehát egyházilag a százada annak, mint ami a világi dolgokban van. Hangsúlyozom, hogy egy is sok. Ráadásul az egyházi szabályok sokkal szigorúbbak, mint az államiak. Orosz Annának is leírtam, hogy sokkal szigorúbbak az egyházi szabályok, mint az államiak, sőt megjegyzem hogy a kánonjogilag az is büntetendő, ami államjogilag nem. Például Bese Gergely ügye, semmilyen állami törvénybe nem ütközik, kánonjogilag viszont a legsúlyosabb büntetést vonja maga után. Amikor lovagol az ellenzék a Bese Gergely-ügyön, homoszexuális partikra járt, hát bocsánat, de a Momentum nem ezt akarja? Nem azt kellene mondania a Momentumnak Bese Gergőnek, hogy „Welcome to the club?” (Üdvözlünk, a klubban – a szerk.). Azt akarták hogy a genderőrület általános legyen, elfogadott legyen. Nekik ünnepelni kellene Bese Gergelyt.

– Ez önnek személy szerint mekkora csalódás volt, hiszen a KDNP-hez lojálisnak tűnő emberről van szó. 

– Azt kell mondani, amit az Úr Jézus. Aki ismeri a teológiát, az tudja, hogy az eredeti bűn az realitás, mindannyiunkban benne van a rosszra való hajlam, ezért kell ellene küzdeni. Aki azt gondolja, hogy itt mindenki szent lesz és feddhetetlen, az utópista, zárójelben pedig hozzáteszem, hogy eretnek is. Botrány ami történt, de tudnunk kell: az Úr Jézus is megmondta, hogy botrányok mindig lesznek. Reálisan kell látni a dolgot, az egyházban sokkal kevesebb ilyen van, mint a világiak között. A legsötétebb Rákosi-időket idézi, amit ők politikai hecckampány alapján akarnak, az egyházi intézményekre pluszszabályokat és vizsgálóbizottság felállítását. Ez azért abszurd, mert a kormány és a magyar országgyűlés Fidesz–KDNP többsége Európa legszigorúbb pedofilellenes törvényeit hozta. Megjegyzem, milyen kár, hogy Donáth Anna és a DK ezt nem támogatta, sőt lázított ellene. Mindenkire egyformán szigorú szabályok vonatkoznak. Azt is tudnunk kell, hogy ezenfelül az egyház a saját belső autonóm intézményeiben ennél még szigorúbb kánonjogi szabályokat hozott.

– Egy barátot és harcostársat veszített el Potápi Árpád János személyében. Mennyiben lehet betölteni azt az űrt, amit maga után hagyott?

– Egyfelől nem lehet betölteni, mert egy karizmatikus személy pótolhatatlan. A nemzetpolitikai államtitkár pozíciója azonban betöltendő. Nacsa Lőrincet kértem föl a nemzetpolitikai államtitkárság vezetésére. A szocialista párt képviselője azt mondta, hogy szerinte a kormány egyetlen sikerterülete a nemzetpolitika és az egyházpolitika. Ez persze nem így van, mert számtalan sikerterület van, de azért azt mutatja, hogy az ellenzék sem nagyon talál fogást rajta. Őket persze mérhetetlenül idegesíti, hogy a határon túli magyarok ilyen megbecsülést kaptak, különösen az, ami személyes életcélom is, hogy külhoni véreink magyar állampolgárok lehessenek.

– Az ellenzék jelenlegi megítélése a 2004. december 5-i népszavazás következménye?

– Senki nem akadályozta meg őket, és most sem akadályozza meg, hogy olyan politikát vigyenek, ami jó a határon túli magyaroknak. Ők kicsinyes politikai számításból ezt elutasították, következésképpen a határon túli magyarok is elutasítják őket. Ezért magukat okolják, ne a határon túli magyarokat.

– Mennyiben törekszik az árkok betemetésére?

– Teljes mértékben. A határon túli magyarok ügyeit ki kellene venni a napi pártpolitikából. A Gyurcsány Ferenc idején negligált Magyar Állandó Értekezletet visszaépítettük, ahol az összes határon túli magyar párt és az összes magyarországi párt ott van. Azt senki sem vitatta, hogy mindent megtettem azért, hogy nemzetpolitikai kérdésekben lehetőség szerint konszenzus legyen. Különösen fájt, amikor a Momentum politikusa nem átallott a Felvidéken úgy kampányolni a magyar párttal szemben, hogy a felvidéki magyarok legyenek jó szlovákok. Ha azt mondta volna, hogy legyenek jó szlovák állampolgárok, az rendben van, de jó szlovákok semmiképp se legyenek a felvidéki magyarok! A magyarok legyenek jó magyarok, lehetőség szerint jó magyar állampolgárok, és amellett legyenek törvénytisztelő szlovák állampolgárok is, de ne jó szlovákok. Erdély tekintetében is, amikor az RMDSZ-szel szemben egy román párt mellett agitáltak, az morális értelemben manifeszt nemzetárulás. Én mindenkit szeretnék integrálni a magyar nemzetpolitikába.

– Nehéz időszakon vagy nehéz éveken van túl Magyarország a koronavírustól kezdve a migránsválságig, vagy az orosz–ukrán háborúig. Mi a jövőkép?

– Legfontosabb kérdésekben eltaláltuk a jó válaszokat. Magyarországon óriási ipari fejlesztés volt, a gazdaság nagyon jó állapotban van. A magyar gazdaságnak egy problémája van, hogy kicsi az ország. Kicsi a belső piaca, ezért a magyar gazdasági növekedés a felvevőpiacoktól függ. Ha Európa túl lenne a háborún, és megindulna a német gazdasági növekedés, ahol nem tennék tönkre mesterségesen is a gazdaságot, akkor a magyar árukat és az itt gyártott autókat is jobban el lehetne adni. Nálunk rövidesen komoly gazdasági növekedés lesz, mert az ipari potenciál megvan, a gazdaság jó állapotban van. Ha Európa egy picit magára talál, akkor a piacok is nőnek. Ráadásul a keleti és déli nyitás révén nem vagyunk csak és kizárólag Európára kényszerítve. Gondoljunk Kínára és az egész világra. Korábban Európa fektetett be Ázsiába, ma Ázsia fektet be Európába. Az a jólét, amire korábban az Európai Unió épült, ma romokban van. A gyerekek nemzedéke most éli fel az apák és a nagyapák által felhalmozott javakat. Olyan energiaárak kellenek, amik versenyképesek az amerikaiakkal. A szankciók katasztrofálisak Európa számára. A bezárkózás leépülést jelent. A józan ész alapján olyan gazdaságpolitikát kell csinálni, ami Magyarország számára létfontosságú, de Európa számára is hasznos.

– Volt egyszer egy szabaddemokrata politikus, aki azt mondta, hogy nem érdekli Magyarország, csak az érdekli, mi lesz az SZDSZ-szel. Azt hiszem, Önt talán jobban érdekli, hogy Magyarországgal mi lesz, mint a KDNP-vel.

– Az SZDSZ rég kiesett a magyar történelemből. A KDNP tekintetében a KDNP nem cél, hanem eszköz. Egy eszköz a haza és a keresztény értékrend szolgálatára.

– Milyen állapotban van ez az eszköz?

– Meglepően jó állapotban. Most lesz a KDNP országos nagy választmánya, ahol teljes tisztítás történik. Amióta Latorcai Csaba a főtitkár, ezer új tag lépett be, több mint száz szervezetet hoztunk létre. Az országban a KDNP iránti érdeklődés meglepően komoly. Miközben más pártokba nehezen találnak tagokat, addig a KDNP-ben egyre többen lépnek be. Nem azért van ez, mert a KDNP olyan nagyszerű, hanem azért van, mert a kereszténydemokrácia nagyszerű. Mi azért csináljuk ezt az egészet, hogy az evangélium értékeit megvalósítsuk azon a helyen, ahova a gondviselés állított minket. A KDNP esetében kit a parlamentben, kit az önkormányzatokban, de ezért csináljuk az egészet, hogy Jézus Krisztus evangéliuma megvalósuljon.

The post Semjén Zsolt: Az én gyerekem nem fog meghalni Ukrajnáért appeared first on Külhoni Magyarok.

Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »