Szijjártó: Az új nyelvtörvény nem veszélyezteti majd a magyar kisebbség anyanyelvének használatát Nagy Roland2024. 11. 11., h – 12:24 Pozsony |
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kijelentette, garanciát kapott Peter Žigától, a szlovák parlament megbízott elnökétől, hogy a nyelvtörvény készülő módosítása nem érinti negatívan a Szlovákiában élő magyar kisebbség helyzetét.
Szijjártó hétfőn délelőtt Peter Žigával egyeztetett a pozsonyi várban. A magyar külügyminiszter kijelentette, a szlovák–magyar együttműködés jobb, mint valaha, amit az is bizonyít, hogy a legérzékenyebb kérdésekben is képesek szoros kapcsolatokat ápolni, legyen szó akár a légvédelemről, akár a készülő infrastrukturális projektekről. Hangsúlyozta, a házelnök arról biztosította, nem áll fenn az a veszély, hogy csorbulnának a magyar kisebbség anyanyelvhasználatának jogai.
„Az elnök úr szavai számomra garanciát jelentnek”
– jelentette ki.
A hírt frissítjük!
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn délelőtt Peter Žigával, a szlovák parlament megbízott elnökével találkozott a pozsonyi várban.
A magyar külügyminiszter 11:30-kor érkezett meg a pozsonyi várba, ahol rövid munkamegbeszélést folytat Žigával. A tárgyalás során várhatóan a kulturális minisztérium által kidolgozásra kerülő javaslat is szóba kerül, amely jelentősen szigorítana az államnyelvtörvény jelenlegi formáján. Sajtóértesülések szerint a javaslat elfogadása hátrányt jelentene a szlovákiai magyar kisebbségnek is.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová (SNS) vezette kulturális minisztérium elkészítette az államnyelvtörvény tervezetét, amely azonban egyelőre nem nyilvános. Még a kulturális minisztérium központi nyelvi tanácsa sem látta, viszont a lapunkhoz is eljutott változat rendkívül hátrányos a kisebbségek számára. Információink szerint a minisztérium év végéig szeretné befejezni a törvény szövegét, utána kerülhet tárcaközi egyeztetésre, a módosítás pedig 2025. július 1-én lépne életbe. Fiala-Butora János jogász, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Nyelvtudományi Intézetének munkatársa szerint ez a nyelvtörvény eddigi legszigorúbb változata, amely, ha ebben a formában lépne életbe, komoly hátrányt jelentene a szlovákiai magyaroknak is.
Miről szól még az interjú:
Mit jelent, hogy törvénysértés lesz a szlovák nyelv nem ismerete?
Milyen szigorításokat tartalmaz a nyelvtörvény kiszivárgott változata?
Kire vonatkoznak majd a szigorított feltételek?
Kit bírságolhatnak meg a tervezett módosítás alapján?
Büntethetőek lesznek-e a természetes személyek?
Lehet-e majd a buszban magyarul jegyet váltani, a postán magyarul levelet feladni?
Hogyan korlátozná az angol nyelv használatát a minisztérium?
Beszélhetnek-e magyarul az önkormányzati képviselők a testületi ülésen?
A tervezet kiszivárgott változata alapján mi lehet a minisztérium célja a nyelvtörvénnyel?
Ez az eddigi legszigorúbb változata lenne a nyelvtörvénynek. Ugyan nem jelent radikálisan új változtatást, de az látszik belőle, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják tovább korlátozni.
Kisebb részben fellépnek az angol nyelv használata ellen is.
Miből látszik, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják visszaszorítani?
Van egy érdekes, szimbolikusnak tekinthető változás a törvényben. Eddig az államnak lehetőséget kellett teremtenie arra, hogy az emberek elsajátíthassák az államnyelvet, tehát ez egy esély volt, amivel a polgárok élhettek. Az új megfogalmazása szerint azonban az állampolgároknak el kell sajátítaniuk az államnyelvet, és tudniuk is kell azt használni. Ehhez a paragrafushoz nem kapcsolódik szankció, vagyis
nem büntetik azt, aki esetleg mégsem tanulta meg az államnyelvet, de a nyelvi jogok esetében ez azt jelenti, hogy mindenkinek kötelezően ismernie kell a szlovák nyelvet, és ennek nem ismerete nem lehet ok a kisebbségi nyelvek használatára.
Tehát törvényt sért, aki nem ért, nem beszél szlovákul?
A szlovák nyelv nem ismerete törvénysértés lesz, igaz, szankció nélkül.
Milyen egyéb szigorításokat tartalmaz a tervezet? Tudna példát mondani?
Olyan kicsinyes panaszokra is reagálnak, amelyek kifejezetten a magyar nyelvhez kapcsolódnak. Az ellenőrzést és a bírságok kiszabását szinte teljes mértékben átveszi a minisztérium. Eddig a reklámok esetében a kereskedelmi felügyelet járt el, ők is szabhatták ki a bírságot. Úgy látszik a minisztérium ezzel nem volt elégedett, ezért saját hatáskörbe vette ezt is. A büntetések esetében is komoly változások lesznek.
Egyrészt megemelték a kiszabható bírságot és szélesítették büntethető alanyok körét, másrészt pedig most már kötelező lesz büntetést kiszabni.
Ez utóbbi eddig mérlegelés kérdése volt, a javaslat szerint a minisztérium figyelmeztet, majd kötelezően kiszabja a büntetést. További szigorítás, hogy azok esetében, akik az elmúlt két évben figyelmeztetést vagy akár büntetést kaptak törvénysértés miatt, a tervezet értelmében egy újabb törvénysértés esetén figyelmeztetés nélkül megy a bírság. Ha ezt komolyan veszik, akkor ez sokkal gyakoribb és nagyobb összegű büntetéseket eredményez.
Mi változik a közfeliratok esetében?
Eddig a kétnyelvű közfeliratok esetében a magyar és a szlovák felirat viszonya nem volt megszabva, most mindenütt a szlovák lesz az első helyen, új szabály pedig, hogy a szlovák feliratnak „ugyanolyan láthatónak vagy láthatóbbnak” kell lennie, mint a magyarnak.
Az nem derül ki a tervezetből, hogy ez alatt mit értenek. Információim szerint egy olyan, dunaszerdahelyi reklámtáblán sértődött meg a minisztérium egyik alkalmazottja, amelyiken kevésbé volt látható a szlovák szöveg, mert azt más betűtípussal nyomtatták. Egy másik szabály értelmében pedig a szlovák feliratnak nagyobbnak kell lennie minden másnyelvű feliratnál.
Ez a szabály milyen feliratokra vonatkozik?
Például a bősi vendéglő menüjére, vagy a dunaszerdahelyi Billában a feliratokra. Minden boltra, szolgáltatásra, vállalkozásra stb. A szlovák feliratnak ezeken a helyeken nagyobbnak kell majd lennie.
Kire vonatkoznak majd az új nyelvtörvény szabályai? Csak hivatalokra és vállalkozókra vagy természetes személyekre is?
Vannak szabályok, amelyek csak a közszférára, vannak szabályok, amelyek vállalkozókra is, és vannak olyan szabályok is, amelyek mindenkire, tehát természetes személyekre is.
A természetes személyeknek, tehát az egyszerű embereknek hol kell majd ügyelniük a nyelvhasználatra? Ők is kaphatnak majd bírságot a nyelvtörvény alapján?
A nem vállalkozó természetes személyek nem büntethetők, de őket is utasíthatja a minisztérium. Példa erre a bősi cserkészek esete, akiknek a hirdetése felkerült a község hirdetőtáblájára. Ilyenkor nem ellenük jár el a minisztérium, hanem a közzétevő ellen, aki ebben az esetben Bős önkormányzata volt. A csak magyar nyelvű hirdetés miatt a hirdetést megjelenítő céget büntetik. Ez már ma is így van, ebben nem lesz változás.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovákiai magyaroknak is rendkívül hátrányos lenne az államnyelvtörvény módosítása, véli a Magyar Szövetség, de még bízik a józan észben.
A Magyar Szövetség szerint nem érte őket meglepetésként az államnyelvről szóló törvény módosításának normaszövege, amelyet ők egy „elvadult ötlethalmaznak” tartanak, de bíznak abban, hogy „végül magától is felülkerekedik a józan ész”. Úgy vélik azonban, hogy a törvény előkészítő kulturális minisztérium kezdettől fogva félrevezette a lakosságot.
A minisztérium eddigi kijelentései nem fedték a valóságot, a nyelvtörvény-módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is nyilvánvaló és jelentős hátrányokkal járna
– állítja a Szövetség. Szerintük egyértelmű, hogy a tervezet nem az „alkalmazási gyakorlatban kétértelműséget okozó megfogalmazások módosítására irányul”, hanem kifejezetten a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozza. Gubík László pártelnök szerint félő, hogy „a szükségtelen módosítás újjáélesztheti az 1990-es évek rossz reflexeit”.
A Magyar Szövetség szerint nem kellene újra előhúzni a „magyar kártyát”, ezt az sem indokolja, hogy zuhan az SNS népszerűsége, amely a kulturális tárcát is irányítja.
Ne játszadozzanak újra a mi kárunkra a nyelvi jogokkal ennyi idő múltán!
– véli a Szövetség.
A párt szerint mindenki számára nyilvánvaló, hogy magyarok és szlovákok egymásra vannak utalva „az együttélés dolgaiban és a világpolitika színpadán” egyaránt.
Ezt Šimkovičová asszonynak még akkor is tiszteletben kell tartania, ha esetleg ezért most nem kap virágcsokrot
– üzeni a kulturális miniszternek a párt.
Miben lesz szélesebb hatáskörű a törvény?
Tágítják a kötelező szlováknyelv-használatot. Betettek két új szabályt, egyik a közlekedésre és a telekommunikációra vonatkozik, tehát postára, a vasútra, az autóbuszközlekedésre. Ezekben minden esetben kötelező a szlovák nyelv használata. Amikor a kötelező szlováknyelvhasználatot ír elő a törvény, utal arra, hogy kivételek lehetnek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozóan, de ezek a kivételek minden esetben szűkebben vannak meghatározva. A telekommunikációra és a közlekedésre pedig egyáltalán nem vonatkozik a kisebbségi nyelvtörvény, nincsenek ilyen jogaik a kisebbségeknek.
Ez mit jelent?
Elvileg azt, hogy egy csallóközi buszjáraton a buszsofőr nem beszélhet magyarul az utasokkal.
És a vasútállomáson csak szlovákul szolgálnak majd ki Komáromban is?
A vasút és a posta ezt eddig a belső szabályzatában határozta ezt meg, de a posta ezt nem vette annyira szigorúan. A vasút eddig is a szlovák nyelvet írta elő, de az alkalmazottai ettől eltértek egyes helyeken, a vasút pedig nem büntette, nem ellenőrizte ezt a szabályt. Ezután viszont már törvényt sértene, ha nem szlovákul szólalna meg az alkalmazott. És az új szabály a busztársaságokra is vonatkozik majd.
Ezek eddig ebben a kérdésben liberális állásponton voltak, nem szabályozták a nyelvhasználatot, a buszsofőrök olyan nyelven beszéltek, ahogyan akartak, ezután szlovákul kell majd beszélniük.
Persze az előfordult eddig is, hogy a buszsofőr nem szólalt meg magyarul Somorján sem, de ez nem a törvény miatt volt, ez a sofőrön múlt.
Az angol nyelvhasználat ellen hogyan lép fel a nyelvtörvény?
A kutatás-fejlesztési pályázatok esetében a pályázás, az elszámolás, az ellenőrzés eddig szlovák mellett angolul, illetve a pályázat kiírásának nyelvén is engedélyezett volt, ez vonatkozott a szlovák Kulturális Alapra és az Audiovizuális Alapra is. Ezt most betiltják, csak szlovákul lehet majd pályázni.
Ennek milyen hatása lehet?
Ez egy teljesen abszurd szabályozás lenne, mert nagyon sok kutatási pályázatot uniós pénzből valósítanak meg, és a pályázók nagy része nemzetközi. Én is egy nemzetközi pályázat keretében dolgozom a SAV Nyelvtudományi Intézeténél. A résztvevő kutatók nagy része nem tud szlovákul, a kommunikáció angolul folyik, az ellenőrzés az EU részéről szintén angolul folyik.
A földrajzi nevek írásában változik valami?
Kisebb szigorítás készül: mindenhol a szlováknak kell elsőnek lennie, és legalább ugyanolyan láthatónak kell lennie, mint a kisebbségi megnevezésnek. Szigorúbb változás jön majd az emléktáblák és az emlékművek esetében. Itt sem volt kötött a feliratok sorrendje, ezután kötelezően a szlovák kerül előre. Emellett azonban azt is bevezetik, hogy a feliratot a minisztériumnak előre jóvá kell hagynia. Egyszer ez a szabály már létezett, csak eltörölték, mert nem volt életszerű. Most újra bevezetik. Erre nincs kapacitása a tárcának.
Az önkormányzatok üléseit érinti a szigorítás? Tárgyalhatnak például magyarul az önkormányzatok a magyarlakta településeken?
Az önkormányzati ülés folyhat a kisebbség nyelvén, de ha videofelvétel készül róla, akkor ezt utólag feliratozni kell majd. Erre valószínűleg nem lesz kapacitása az önkormányzatoknak, ezért inkább azt választják majd, hogy nem készítenek felvételt az ülésről.
12:45 óra környékén Szijjáró és Žiga közös bejelentést tesznek.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
