Jól látható a világban, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozni kell – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Budapesten.
Az Európai Unió (EU) Tanácsának magyar elnöksége alkalmából a Nemzeti kisebbségek helyzete az EU-ban címmel rendezett nemzetközi konferencia zárónapján Szili Katalin arról beszélt, hogy Európában, de az egész világban is a hosszú távú stabilitásnak, a demokrácia kiteljesítésének és a jogállamiságnak is kérdése, hogyan kezelik a kisebbségek problémáit – figyelemmel a bevándorló közösségek mozgására is.
„Nekem nem az a bajom, hogy született az EU-ban jogszabály az afrikai származású emberekre vagy a bevándorlókra, de nem szabad megfeledkezni a nemzeti kisebbségek védelméről sem „– mondta.
Szili Katalin előadásában kitért arra, az európai közösség a délszláv háború időszakában érzékelte, hogy szükséges valamilyen szabályozást tennie a nemzeti kisebbségek védelme érdekében, de az ekkor született szabályozások főként a diszkrimináció tilalmáról szólnak. Problémának nevezte, hogy ezeknek a szabályoknak a betartása nem kikényszeríthető, azaz semmilyen szankciója nincs annak, ha egy ország úgy dönt, hogy ezeket nem tartja be. A miniszterelnöki főtanácsadó szerint gondot jelent az is, az EU csak és kizárólag addig foglalkozik a nemzeti kisebbségek kérdéskörével, amíg egy ország csatlakozik hozzá, az integrációt követően azonban már nem.
Szili Katalin szerint az őshonos nemzeti kisebbségek számára megoldást az jelentene, ha az Európa Tanács által elfogadott szabályokat az EU köteles volna beemelni a saját jogrendjébe.
Arról is beszélt: az EU-ban több jó polgári kezdeményezés is született a nemzeti kisebbségek védelme érdekében.
Ezek közé tartozik a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés, amelyet mintegy 1,2 millió európai állampolgár támogatott hét uniós országból, azonban az Európai Bizottság nem támogatta – mondta. Szintén fontos fejlemény a nemzeti régiók elismerése ügyében indított polgári kezdeményezés, mely a jövőben kerül az Európai Bizottság elé – tette hozzá Szili Katalin.
A miniszterelnöki főtanácsadó szerint aggodalomra ad okot a készülő szlovák nyelvtörvény, valamint az az Ukrajnában 2017 óta zajló folyamat is, amely korlátozza a magyar nyelvhasználatot az Európai Unió tagjelölt államává vált ország területén.
„Ezek ellen sem Brüsszel, sem Strasbourg nem szólal fel” – hangsúlyozta.
Szili Katalin úgy véli, hogy kettős mérce tapasztalható az Európai Unióban, mivel sokkal több szó esik a bevándorló közösségekről, mint az őshonos nemzeti kisebbségekről, miközben az utóbbiak sorába több mint 50 millió ember tartozik az Európai Unió területén. A nemzeti kisebbségeket úgy kell integrálni az adott államba, hogy az ne eredményezze az asszimilációjukat, ehhez pedig a kollektív jogok biztosítása szükséges – hangsúlyozta a miniszerelnöki főtanácsadó.
Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke elmondta: a kisebbségi jogok tekintetében nem hogy előrelépés nem történt az elmúlt másfél-két évtizedben, hanem inkább visszalépés tapasztalható.
Az Európa Tanács kezdi lassan elveszíteni azt a korábbi eltökéltségét, hogy a nemzeti kisebbségek ügyével foglalkozzon – hangsúlyozta Vincze Loránt.
Hozzátette, akadnak azért pozitív példaként szolgáló európai uniós tagországok is a nemzeti kisebbségek tekintetében, ezek közé tartozik Olaszország, Szlovénia és Németország is, ezekben érvényesül a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiája, azonban negatív fejleményként értékelhető például az EU-tag Észtország és Lettország, valamint az Európai Unió társult országává vált Ukrajna nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikája – mondta.
Az őshonos kisebbségek jóléte az adott államot is erősíti – fogalmazott az EP-képviselő, aki célként jelölte meg egy átfogó európai kisebbségi keretszabályozás elfogadását, amely biztosítaná, hogy az Európai Unióban legyenek kisebbségvédelmi normák, amelyek ellenőrizhetőek.
MTI
The post EU-elnökség – Szili Katalin: a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozni kell appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
