(Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) közleménye, Budapest, 2024. november 10.)
Az Alkotmánybíróság 2024. november 5-én kelt, nemrég közzétett IV/2299/2021. számú határozatával Tóta W. Árpád hvg.hu portálon 2018-ban megjelent magyargyalázó cikke ügyében 3,5 év után elutasította a HVG Kiadó Zrt. alkotmányjogi panaszát és ezzel a hazai jogrendben véglegessé vált a nemzeti jogvédő győzelem a magyarellenes publicista és liberális sajtószerv elleni jogvitában. A liberális sajtókiadó sértődött cikkben kommentálta az egyébként helyes és törvényes döntést. Nem kizárható persze, hogy a határozat ellen a ma már nyíltan a globalista háttérhatalom érdekeinek megfelelően működő Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak, hogy a patrióta értékeinket gyalázkodva támadó romboló módszereik legalizálását elérjék, tehát résen kell lennünk. Mindenesetre ez az ügy egy hatalmas győzelem a magyargyalázók ellen !
Emlékezetes, hogy 2021. márciusban a Kúria felülvizsgálati ítéletével megállapította, hogy a hvg.hu portál kiadójának felelősségét a Tóta W. Árpád által a HVG online oldalán elkövetett durva magyargyalázásért, 434 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a kiadót és – hatályon kívül helyezve a Fővárosi Ítélőtábla ellentétes, keresetet elutasító ítéletét – helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt, magyarságában megsértett és emiatt un. kollektív személyiségi pert indító két felperes dr. Dégi Zoltán és Rácz Szabó László keresetének helyt adott. A helybenhagyott elsőfokú ítélet a két felperes javára személyenként 200-200 ezer forint sérelemdíj, valamint 152 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a HVG kiadóját és kötelezte a liberális porált, hogy távolítsa el a cikkből a magyarságot gyalázó kifejezéseket és kérjen közleményben elnézést a jogsértésért. A liberális sajtószerv kénytelen volt a sérelemdíjakat és a perköltséget megfizetni, továbbá az ominózus cikkből a magyargyalázónak minősített fordulatokat törölni és elnézést kérni a jogsértésért.
A Kúria a felperesek keresetének helyt adó elsőfokú bíróság azon megállapításával értett egyet, amely szerint a magyar nemzethez tartozókra a „büdös” és a mai közbeszédben pejoratív tartalmú „migráns” jelzők, illetve a „magyar banditák” kifejezés használata a magyar nemzet közösségének méltóságát sérti. Megállapította, hogy a közéleti vitában az elmarasztaló vélemény kifejezése a véleménynyilvánítás szabadsága által védett érték, azonban az ennek kifejezéséhez használt írói eszköz és az irónia műfaji sajátossága sem adhat korlátlan felmentést mások emberi méltósága, vagy a közösségek méltósága megsértésének felelőssége alól. A cikk egyébként a hazai nyomozó hatóságokat és a kormányt kritizálta, hazánk EU általi megregulázása iránti vágyat fejezett ki és ennek körében az említett gyalázkodó jelzőkkel sértegette a magyarságot.
Dégi Zoltán I.r. és Rácz Szabó László II.r. felperesek 2018-ban fordultak a Nemzeti Jogvédő Szolgálathoz (NJSZ) azzal, hogy a cikk szerintük megsértette a magyar nemzet méltóságát és ezért élni kívánnak a kollektív személyiségi perlés új jogintézménye adta lehetőséggel.
Az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni. Ezt a jogot biztosítja tételesen a Polgári Törvénykönyv 2:54. § (5) bekezdése, amely szerint a közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni.
Az Alkotmánybíróság mostani döntésének indokolásában többek között kiemelte, hogy „a közügyben való megnyilvánulás sem ad felhatalmazást az emberi méltósághoz való jog korlátozhatatlan aspektusával, illetve a közösséghez tartozó személyek emberi státuszával, emberi mivoltában való megalázására. Az ilyen közlés az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdésébe, mint a véleménynyilvánítás korlátjába ütközik, másként fogalmazva: aki ilyen kifejezést használ, annak véleménye nem élvezi az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének – és ebből fakadóan a IX. cikk (2) bekezdésének – védelmét.”
Emellett azt is kifejtette, hogy „ a„büdös” jelző nem önmagában, hanem az adott összefüggésben dehumanizáló, az emberi méltósággal nyilvánvalóan összebékíthetetlen jelleggel bír.”
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat “Tégy a magyargyűlölet ellen!” akciójának keretében arra kérünk minden felelősen gondolkodó, tettre kész magyar embert, hogy kísérjék figyelemmel a hazai és külföldi sajtó, illetve közélet magyarsággal, kereszténységgel kapcsolatos megnyilvánulásait. A mostani alkotmánybírósági határozat és a megvédett kúriai ítélet irányadók lesznek a jövőben a hasonló ügyek elbírálása esetében, így akik magukat megbántva érzik magyarságukban, keresztény hitükben komoly sérelemdíjat kaphatnak és egyúttal a magyarsággal és a kereszténységgel szembeni gyalázkodást visszaszoríthatjuk. Ezért, ha magyar nemzet méltóságát és/vagy kereszténységet súlyosan sértő, gyalázkodó írást, megszólalást észlelnek javasoljuk jelentsék be haladéktalanul a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak ([email protected]) a forrás megjelölésével. Ha úgy ítéljük, hogy az Alaptörvény és a Ptk. alapján un. kollektív személyiségi per eséllyel indítható, akkor a jogsértéstől számított 30 napon belül nagyszámú hazafi felperes bevonásával benyújtjuk a keresetet a jogsértés megállapítása, a jogsértő kitétel eltávolítása, a további jogsértésektől való eltiltás, elégtételi közlemény kiadatása és jelentős összegű sérelemdíj iránt.
Ezzel az üggyel hatalmas csapást tudtunk mérni egy többszörös visszaeső magyargyalázóra és az írásainak nyilvánosságot adó liberális portálra. Az AB határozat és kúriai ítélet reményeink szerint a joggyakorlatra iránymutató és egyúttal a sajtó és közélet számára visszatartó, korlátozó erővel is bírhat. A HVG kiadójának és minden balliberális sajtóterméknek, közszereplőnek és a hazai bíróságoknak tudomásul kell vennie, hogy a közösségi személyiségi védelem kiterjed a magyar nemzethez tartozók és keresztény hitűek méltóságának védelmére is, ezt a kettős mércés balliberális tényezőknek is el kell fogadnia. Abban biztosak vagyunk, hogy lesz itt még bőven hisztérikus liberális visítás a vélemény-nyilvánítási szabadság „szörnyű” és „rendszerszintű” megsértése miatt, de a kutya ugat, a karaván halad.
Ne bántsd a magyart ! Védjük meg együtt keresztény és nemzeti értékeinket ! Merítsünk erőt a harcos egyház egykori legendás alakjainak és az áldozatra kész kereszteslovagok kiállásából ! Ennek szellemében folytatjuk honvédő, nemzeti jogvédő küzdelmünket. Számítunk ebben nemzeti elkötelezettségű honfitársaink cselekvő hazafiságára, szolidaritására, együttműködésére és támogatására.
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Telegram: t.me/nemzetijogvedok
Forrás:gaudinagytamas.hu
Tovább a cikkre »
