A Prezidentka lesz Szlovákia Oscar-jelöltje, a szakmai szervezetek elhatárolódnak Andrej Danko kijelentéseitől Havran Kati2024. 11. 07., cs – 16:22
A filmkészítők szervezetei elfogadhatatlannak tartják, hogy Andrej Danko lekicsinylő megjegyzéseket tett a Prezidentka című filmmel kapcsolatban. A film, mely múlt hétvégén a Ji.hlava Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál fődíját nyerte el, jövőre az Oscar-díjért és az Európai Filmdíjért is versenyben lesz.
„A véleménynyilvánításnak ez a módja elfogadhatatlan egy demokratikus országban” – írták közös nyilatokzatukban a filmkészítők szakmai szervezetei.
Danko a parlamentben Martina Šimkovičová kulturális miniszter menesztése során bírálta Marek Šulík filmjét, amelyet az Audiovizuális Alap is támogatott. „Ennek a nemzetnek nincs filmje Štefánikról, Štúrról” – mondta akkor az SNS elnöke.
A Prezidentka című filmről korábban itt írtunk kritikát.
„Az ilyen megjegyzések nem elhanyagolható aspektusa, hogy a politikusok azt a benyomást próbálják kelteni, hogy szakadék van a filmgyártók és a filmkészítők között, mivel egyesek mások kárára alkotnak” – írják a filmkészítők. „Alapvetően elutasítjuk az ilyen szisztematikus megosztottságot a társadalomban, amelyet számos köztisztviselő ismételten súlyosbított.
Elutasítjuk az alkotás támogatására létrehozott mechanizmusok megkérdőjelezését, amelyet sok koalíciós politikus arra használ fel, hogy megerősítse befolyását a kultúra állami támogatásának ezen átlátható rendszerei felett.”
A filmkészítők ezért ismételten és nyomatékosan kérik a politikusokat, hogy ne éljenek vissza a műalkotásokkal saját céljaik érdekében, és ne dehumanizálják a hivatásos művészek munkáját.
Kapcsolódó cikkünk
Nemcsak a vezető politikába enged betekintést, hanem bensőséges portrét fest egy olyan személyről, aki számára az emberség és a becsületesség az irányadó. Közben precíz képet nyújt azokról a változásokról, amelyek a köztársasági elnök öt éves mandátuma idején mentek végbe a társadalomban, és arról is, hogy milyen támadások érnek egy női politikust.
Amikor elkezdte a felvételek készítését, Marek Šulík nem sejthette, mennyire fordulatos öt évnek lesz a tanúja.
Zuzana Čaputová elnöksége alatt öt kormány váltotta egymást, kitört egy világjárvány, Oroszország megtámadta a szomszédunkat, az ötéves elnöki mandátum utolsó napjaiban pedig meglőtték a miniszterelnököt.
A rendező több, mint 350 óra anyagot vett fel, ráadásul úgy, hogy sikerült jelen lennie a sorsdöntő pillanatokban. A Prezidentka mesterien összeválogatott felvételekből áll össze, dinamikus dramaturgiája kifejezetten izgalmas 109 perces élményt nyújt a nézőnek.
Marek Šulík az egyik legjobb hazai dokumentarista. Azt eddig is tudtuk, hogy rendkívül érzékenyen közelít a szociális témákhoz, politikai vonatkozású filmet azonban most készített első alkalommal.
A Prezidentkával, melyet a napokban vetítenek a hazai mozik, a Ji.hlava Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál fődíját nyerte el a hétvégén. A zsűri a neves csehországi filmszemle Opus Bonum nemzetközi szekcióján belül választotta a legjobb nemzetközi dokumentumfilmjének az alkotást.
Történet és történetvezetés
A monumentálisan hosszú videóanyagból Šulík úgy válogatott, hogy a narratívát a legfontosabb események alapján építette fel.
A sztori a választási éjszakával indul, majd bepillantunk a beiktatási ceremónia történéseibe, az új kormány kinevezésébe, mely egybeesett a pandémia kezdeti időszakával, tanúi lehetünk a kormánykoalíció szétesésének, az LMBTQI-közösség elleni támadásnak, majd a kormányválságnak.
Šulík olyan történelmi pillanatokat is kamerázott, mint amikor Čaputová a szétbombázott Kijevbe utazott.
Azt is felvette, amikor Igor Matovič megérkezett az elnöki palotába a lemondását tartalmazó dokumentummal, először átadta azt az államfői hivatal vezetőjének, majd kitépte a kezéből, azzal, hogy meggondolta magát.
Mindeközben nem csupán a politikai-történelmi jelentőségét érzékeljük az eseményeknek: azokat az elnök személyes életének történései szövik át. Összefonódik Čaputová professzionális és magánélete, az elnöki palota világa a családival.
Az egyik legkiemelkedőbb pillanat ilyen szempontból Ferenc pápa látogatása – a pápa látogatása egybeesett Čaputová édesapjánk halálával. Egészen megrendítő jelenet az, amikor a már fekete ruhába öltözött elnök a repülőre felszálló pápát búcsúztatja.
Epizódszerűen feldolgozott események, kidolgozott narratíva
Aki azt gondolta, hogy egy politikai karriert csak szárazon lehet feldolgozni, az nagyot csalódik:
A film hihetetlen hatásosan van felépítve, miközben Šulík elképesztő érzékletesen teremt hangulatokat és érzelmi mélységeket.
Mindeközben az is részletesen kirajzolódik, hogy mekkora szerep jutott a személyes, emberi kapcsolatoknak Čaputová politikai pályafutása során.
Ez a történet nem csupán magáról az elnökről szól, hanem arról a tanácsadói háttércsapatról, akik öt éven át igyekeztek a lehető legtöbbet hozzátenni ehhez az időszakhoz. Az ő munkájának apró mozzanatai adják meg a karakterisztikáját Čaputová elnökségének.
Amikor azt nézzük, hogyan sokkolják ezt a csapatot az Igor Matovič-féle koalíció vad fordulatai, illetve amikor azt látjuk, mennyire fontos, hogy mi kerül bele egy elnöki szövegbe, akkor tűnik fel igazán a nézőnek, hogy Čaputová valójában egy kiváló csapatjátékos.
A filmnek lehengerlő íve van
Szinte eufórikus hangulattal indít: eszünkbe jut, milyen jó volt ott lenni akkor, amikor ilyen személyiséget választott meg elnöknek az ország. Ez az érzés azonban szépen lassan szétforgácsolódik.
A társadalom fokozatosan képtelenné válik megbecsülni az elnököt.
Robert Fico pusztító politikai ellenkampánya felkorbácsolja a közhangulatot, az elnököt érő fenyegetések egyre aggasztóbbá kezdenek válni. Egy ponton ki kell mondanunk:
Ilyen jellegű támadások csak női politikust érhetnek.
Külön említést érdemelnek a rendező kompozíciói. Az elnöki palota belterének részletei összecsengenek a történésekkel: Šulík remekül ért hozzá, hogyan teremtsen vizuális játékokat jeleneteiben. Ezek a képi összecsengések egyetlen pillanatra sem hatnak mesterkélten, sokkal inkább könnyednek, természetesnek. Szintén jellemző Šulík egyedi látásmódjára, hogy a fennköltet, a fontosat a mindennapival, a banálissal vegyíti– ezzel pedig jó adag humort pakol az alkotásba.
Ez lehet az év legfontosabb filmje
Egyrészt a különlegesen élvezetes rendezői látásmód miatt, másrészt pedig azért, mert az ország történetének egy kivételes korszakát öleli fel.
Egy olyan időszakét, amelyben egy pillanatra a remény, a tisztesség és a becsület jutott főszerephez a politikában.
És azért, mert egy nőről szól, aki emberi perspektívát igyekezett vinni a hagyományosan férfiak által uralt csúcspolitika világába – miközben a személyes életében felbukkanó nehézségekkel is meg kell küzdenie.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
