Az At Home Galériában egy bizarr gyümölcs gondolkodtat el arról, hogyan alakítjuk át a természetet Havran Kati2024. 11. 05., k – 08:13
Bár ismerősen csenghet, a ficus punica nem létező növény: egy fiktív hibridgyümölcsről van szó, melyet egy szerb-szlovák alkotópáros álmodott meg. A somorjai At Home Galéria Betweens című tárlata arra ösztönöz, gondolkodjunk el azon, hogy a globalizáció hogyan alakította át a gyümölcsökhöz fűződő kapcsolatunkat.
Hogyan jutunk hozzá a gyümölcshöz egy boltban? A szupermarketekben ízlésesen egymás mellé pakolt papírládákból mosolyognak ránk a szebbnél szebb almák, körték, narancsok, mangók, avokádók. Szabályosak, nagyok, felületük hibátlan. A levegőben finom illat árad, mi pedig a kosarunkba válogatjuk a leginkább tetszetős pédányokat. Elgondolkodunk néha azon, mennyire mesterséges ez az egész folyamat?
A somorjai zsinagóga terébe lépve akarva-akaratlan szembesülnünk kell ezzel a ténnyel. Az alkotás ugyanis pontosan azzal válik sokkolóvá, hogy egy természetesnek ható közegben helyezték el. A papírládákat, melyek mindegyike egy-egy befóliázott gyümölcsöt rejt, targoncára pakolták – csak épp nem egy steril szupermarketben vagyunk, hanem egy hosszú múltra visszatekintő épület ódon falai állnak a háttérben.
A kiállítás legalább két szempontból vet fel kérdéseket a gyümölcsökkel – és szélesebb vonatkozásban, a természettel – való kapcsolatunkat illetően. Az egyik szempont személyes, hiszen az installáció arra ösztönöz, hogy a szemlélő a saját érzékelését próbálja meg felülbírálni. A másik pedig az univerzális sík, mely egyrészt a globalizáció, másrészt az emberiség evolúciójára vonatkozóan vizsgálja ezt a kapcsolatot.
Tijana Radenković szerbiai képzőművész, tanulmányait Belgrádban végezte, 2019 óta él Pozsonyban. A Betweens című installációt Jozef Vančoval közösen készítette az At Home Galéria számára. Jozef Vančo a pozsonyi Képzőművészeti Egyetemen végzett, saját projektjei mellett számos hazai elismert képzőművész projektje mögött áll az igényesebb technikai megoldásokért felelő láthatatlan emberként.
Installációjuk fókuszában egy hibrid gyümölcs ötlete áll, tehát egy olyan képzeletbeli gyümölcsé, amelyet fajok keresztezésével hozott létre az ember. A tenyérnyi nagyságúnál nagyobb, furcsa gyümölcsökből 24-et készített az alkotópáros. Ezek mindegyike üvegszál és gipsz kombinációjából készült, egyedi megmunkálású, kézzel festett darab. A gyümölcsöket egyenként papírládákba helyezték, a ládában fekvő gyümölcsök mindegyikét egy darab műanyag textillel takarták be, melyet apró matricával kapcsoltak össze. Olyannal, mint amilyet a szupermarketekben árusított banánon szoktunk találni: a matricán a ficus punica felirat olvasható.
A ficus punica is egyfajta hibrid név, hiszen a ficus a fügefélék latin megfelelője, míg a név másik fele a gránátalma és a rokonai családját jelöli latinul. Az alkotók 23 ládát tornyoztak egy targoncára, egy láda pedig a földre került, mintha éppen csak felborult, a gyümölcs pedig kigurult volna a padlóra – a szemlélő így alaposan szemügyre veheti a szóban forgó terményt.
A fiktív gyümölcs az ételhez való alapérzelmeinkkel játszik. Az alkotópáros olyan gyümölcshibridet kísérletezett ki, amely egyszerre vonzó és taszító. Hasonlít hagyományos gyümölcseinkre, mint az alma és a körte, de a déli gyümölcsökre is emlékeztet. Tökéletes felszínével csábító, ám bizarr, háromágú végződésével visszataszító, kissé gusztustalan is. Alakja nyers húsra emlékeztet: szaftosnak és nagy porciónak ígérkezik, tehát garantáltan eltelít – kívánni sem kell produktívabb gyümölcsöt globalizált világunkban, ahol milliókat kell jóllakatni. Nos, szeretnénk hazavinni ezt a nemesítések, hozzáadott hormonok segítségével kinevelt terményt, vagy sem?
A targoncát két oldalról egy-egy magas állvány veszi körül: illatosító, amely bizonyos időközönként – szintén az alkotók által megtervezett – illatot lövell a levegőbe. Az interpretáció rajtunk múlik: azt, hogy ez a gyümölcs illata-e, vagy pedig arra reflektálnak az alkotók, hogy az üzletláncok kellemes illatokkal is vásárlásra szokták ösztönözni a látogatóikat, nos azt magunknak kell eldöntenünk.
A portéka tehát számos érzékünkre hat: látványos, kellemes tapintású, illatos. A kiállítás azonban úgy nyújt teljes élményt, ha a kurátor, Lucia Tkáčová szövegét is elolvassuk, amely keretet ad az installációnak.
A nem hagyományos kurátori szöveg ugyanis végigvezet bennünket az emberiség történetén, sőt, annál egy picit tovább is visz: egy fiktív, disztópikus jövőbe. Ebben a disztópikus jövőben – és ha jobban átgondoljuk, ez a jövő talán nem is annyira távoli – teljesen természetesnek tűnik, hogy nemesítések, keresztezések, vegyszerek és hormonok segítségével alakítunk ki új fajokat.
A szöveg nyomon követi azt az időszakot, amikor gyűjtögető életmódot folytató őseink felfedezték a gyümölcsöket a fán, majd azt, amikor az ember áttért a mezőgazdasággal foglalkozó életmódra. A mezőgazdaságra való áttérés következtében az emberiség nagyban függni kezd a kitermelt terménytől és egyoldalúan kezd táplálkozni – beköszöntönek az éhínségek, a betegségek, melyeket a globalizáció tud valamelyest enyhíteni. Végül tehát megérkezünk abba az időszakba, amikor a termesztési technológiáknak köszönhetően saját, új terményeket hoz létre az ember. A minőségibb étkezés és életszívonal érdekében a gyümölcsöket is átalakítjuk. Csak egy lépésre vagyunk attól, hogy a ficus punicához hasonló bizarr gyümölcshibridek kerüljenek tányérjainkra – vagy ott tartunk már?
A Betweens című kiállítás november 22-ig látogatható a somorjai At Home Galériában, a látogatás időpontját szükséges egyeztetni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
