A főváros XII. kerületében, a Táltos utcában található Szent Kereszt templomban 17. éve emlékeznek meg a Señor de los Milagros, a Csodák Ura október 28-i ünnepéről. Idén október 27-én, vasárnap mutatott be José Daniel Dallos ünnepi szentmisét.
Krisztusnak ez a titulusa egy limai falfestménynek köszönhetően vált a perui hívek egyik legkedvesebb ünnepévé. A Cristo Morado, azaz Bíbor Krisztus, illetve Cristo Moreno, azaz sötét bőrű Krisztusként is ismert ábrázolás a limai kármelita kolostor templomának oltárképe, amely sértetlenül vészelte át a Limát romba döntő földrengések sorát.
Budapesten az ünnepi körmenet a Szent Kereszt templomban zajlott, Edgard Pérez Alván, a Perui Köztársaság magyarországi nagykövete és a perui nagykövetség más munkatársainak részvételével. Az ünnepre jellemző dalokat (Yo le voy cantando és a Señor de los Milagros himnusza) énekelték a spanyol ajkú hívek – számolt be a közösség honlapján Margit Pérez. José Daniel Dallos mutatta be a szentmisét, aki emlékeztetett rá, ez a kegykép is Jézus szeretetét mutatja meg. A misén részt vett a győri Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium küldöttsége is.
A csodálatos képet a hagyomány szerint 1651-ben egy angolai származású volt rabszolga festette, akit Pedro Dalcónnak hívtak, és a Benito becenévre hallgatott. A festmény szerzősége mindemellett vitatott. Egyes vélemények szerint eredetileg csak Krisztust ábrázolta a kép, és később egészítették ki az Atyaisten, Szűz Mária és Mária Magdolna alakjával.
A kegyképhez kötődő ünnep a perui egyház egyik legrégebbi hagyománya és a legnagyobb ünnepe; ezenkívül az egyik leghosszabb, közel 20 órás körmenet köthető hozzá. Uralkodó színei a lila és a fehér: ebben pompáznak az öltözékek, a léggömbök, a virágok. Peruban egész október hónapnak a lila lett a színe, a Csodák Ura körmenetének hatására – az ünnep jóformán az egész hónapot átjárja.
A kegykép onnan nyerte a nevét, hogy a 17–18. századi nagy limai földrengések során mindvégig épségben maradt; tisztelete az afroperui közösségből indult el, meghódítva a kreol középosztályt.
Az 1687-es pusztító erejű földrengés után, amelyben a kép ismét csak sértetlen maradt, döntöttek úgy az egyházi hatóságok, hogy készüljön egy olajfestmény másolat, melyet mihelyt elkészült, processzióban körbevittek a városban. Az 1746-os földrengés bizonyult a legsúlyosabbnak – de amikor elindult a körmenet a kegykép másolatával, a rengés abbamaradt.
A budapesti spanyol ajkú közösség pasztorációjáról 2020-ban kérdeztük lelkipásztorukat, Szili Andrást, az interjút ITT olvashatják.
Forrás és fotó: Misionchb.com; Wikipédia
Magyar Kurír
(vn)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
