A kormány energiasegélye robbanthatja ki az újabb koalíciós válságot, Danko még a minisztert is menesztené Tilajcsík Dóra2024. 10. 28., h – 15:39 Pozsony |
A kormánynak alig maradt ideje, hogy eldöntsék, hogyan akadályozzák meg az energiaárak drasztikus emelkedését 2025-ben. A kabinetre mostanra nem csak a nyilvánosság gyakorol nyomást, a legkisebb koalíciós partner, az SNS is jelezte, ha a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) néhány napon belül nem áll elő konkrét tervvel, akár a menesztése is terítékre kerülhet.
Miért kritizálja Andrej Danko a gazdasági minisztert, Denisa Sakovát;Hogyan reagált a tárcavezető és pártja Danko véleményére;Min múlik a célzott energiasegély sorsa;
Az SNS vezetője, Andrej Danko az elmúlt napokban elsősorban pártja parlamenti frakciójának szakadása miatt került a figyelem középpontjába. A Rudolf Huliak körül tömörülő képviselők távozása okozta űrt végül a smeres „vendégszereplővel”, Dušan Muňkoval sikerült betölteni. Miután Danko a kormányfő, Robert Fico (Smer) hathatós közbenjárásával stabilizálta a Szlovák Nemzeti Párt tagszámát, visszatért a Hlas tárcavezetőinek bírálatához.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hárommal csökkent a Szlovák Nemzeti Párt parlamentben tevékenykedő képviselőinek száma. Rudolf Huliak, Pavel Ľupták és Ivan Ševčík úgy döntöttek, búcsút intenek a nemzetieknek, és független honatyaként folytatják karrierjüket. Távozásuk az SNS frakciójának szétesését eredményezheti.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko és a párt listáján a parlamentbe jutott Rudolf Huliak kapcsolatában nagyjából egy hónappal ezelőtt következett be törtés, amikor Huliak azzal állt elő, hogy belefoglalná saját pártja, a Nemzeti Koalíció elnevezését az SNS nevébe.
A nemzetiek vezetője már akkor jelezte, úgy érzi, Huliak szét akarja szakítani az SNS parlamenti frakcióját.
Az árulás mindig fáj, és most azt érzem, Huliak elárult, elárulta az SNS-t
– mondta október elején Danko.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Beletenné pártja, a Nemzeti Koalíció (NK) nevét a Szlovák Nemzeti párt parlamenti frakciójának nevébe Rudolf Huliak, aki az NK elnöke. Emellett eltemette Danko házelnöki ambícióit is, mivel kijelentette, hogy a Hlas jelöltjét támogatják a házelnöki posztra. Danko többször is árulónak nevezte Huliakot, aki szerinte szét akarja verni az SNS frakcióját.
Egyre nagyobb a feszültség az SNS frakciójában, Rudolf Huliak módosítaná a frakció nevét és már nem támogatja Andrej Danko házelnöki ambícióit. Huliak a Nemzeti Koalíció elnökeként, de az SNS listáján jutott be két társával együtt a parlamentbe. Most azt szeretné, ha a frakció nevében megjelenne a Nemzeti Koalíció, és a közös frakciót ezután SNS-Nemzeti Koalíció/Független képviselők frakciónak hívnák.
Szilárd tagjai maradunk az SNS frakciójának, de saját identitásunkat akarjuk erősíteni
– jelentette be mai sajtótájékoztatóján Huliak két társával, Ivan Ševčíkkel és Pavel Ľuptákkal közösen. A „progresszív liberalizmus és az LMBT” elleni harccal akarnak még intenzívebben foglalkozni.
Raši a parlament elnöke lehet
A koalíciót továbbra is támogatni fogják, a koalíciós szerződést pedig annyira be akarják tartani, hogy a házelnöki posztra a Hlas jelöltjét, Richard Rašit választanák meg. „Mi tiszteletben tartjuk a koalíciós szerződést, és a Hlas jelöltjére fogunk szavazni, mert a koalíciós szerződés alapján ez a poszt a Hlast illeti meg – mondta az Új Szónak Huliak. – Szeretnénk befejezni ezt a válságot, a közgyűlésünk felhatalmaztott arra, hogy ez a paródia már érjen véget, és a parlament újra működőképes legyen.” Szerinte ugyanis a parlamentet nem tudja három ember vezetni. Arról azonban csak a koalíció tehet, hogy a parlamentet jelenleg három alelnök vezeti, mert múlt héten leváltották a negyedik alelnököt, Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia elnökét.
Huliakot nem zavarja, hogy szembe megy Dankóval
A Hlas jelöltjének támogatásával azonban nyíltan Andrej Danko, az SNS elnöke ellen fordultak, aki Peter Pellegrini köztársasági elnökké való megválasztása után bejelentette igényét a házelnöki posztra. Úgy véli, az lenne igazságos, ha a koalíció mindhárom pártjának „jutna” egy a három legfontosabb állami funkcióból: a Smer adja a kormányfőt, a Hlas a köztársasági elnököt, az SNS pedig a házelnöki posztot tölthetné be. A Hlas azonban ragaszkodik a házelnöki poszthoz, amire Richard Rašit jelölték. A két párt közti ellentét miatt a parlamentnek április óta nincs elnöke, mivel a korábbi házelnök, Peter Pellegrini automatikusan elveszítette ezt, miután megválasztották köztársasági elnöknek.
Ezt tudatosítja Huliak is, de láthatólag nem zavarja.
Mi azt akarjuk, hogy a parlament működőképes legyen, és a kormányválság mielőbb érjen véget, hogy ne játsszuk el ugyanazt a színházat, amit Matovič és Sulík már eljátszott
– mondta az Új Szónak Huliak.
Legyen vége az üzengetésnek, üzente meg Huliak
Huliak megerősítette, hogy két társával együtt szilárdan támogatják a koalíciót és a kormányprogram megvalósítását. Azt is szeretnék elérni, hogy a koalícióban legyen vége az üzengetésnek, enne ellenére sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a frakció nevének a módosítását követelik. „Engem erre felhatalmazott a kongresszus, és tudtam, hogy feleslegesen konfrontálódnék. Melyik pártelnök szeretné, hogy ez történjen?” – válaszolta arra a kérdésre, hogy miért sajtótájékoztatón jelentették be igényüket a frakció nevének módosítására. – Azért tettünk így, hogy elkerüljük a problémát.” Továbbra is azt állítja azonban, hgoyg Andrej Dankóval nem veszett össze.
Én Andrej Dankóval nem veszekedtem, nincs is okom arra, hogy összevesszek vele. Ez rajta múlik
– mondta Huliak az Új Szónak. Azt elismerte, hogy tudja, Dankónak nem tetszik az ötletük, mert pár szóban őt is tájékoztatták a sajtótájékoztató előtt. „Közvetlenül a sajtótájékoztató előtt beszéltünk vele, nem tetszett neki, ennyi az egész” – mondta Huliak.
Attól nem tart, hogy Danko kitenné őket a frakcióból. „Andrej Danko nem tud kidobni bennünket. Ha hármunkat kidobna, akkor Andrej Dankónak nincs frakciója. Szerintem ezt ő is tudatosítja” – utalt Huliak arra, hogy a frakció megtartásához legalább 9 képviselőre van szükség.
Danko: Huliak áruló, és kérjen bocsánatot Plavákovától
Andrej Danko délután árulásnak nevezte Huliak bejelentését, szavaiból az derült ki, hogy úgy érzi, Huliak szét akarja szakítani az SNS parlamenti frakcióját. „Nem fogom titkolni, hogy sokkolt Huliak bejelentése” – kezdte a sajtótájékoztatót Danko. Azt már megszokta, hogy a Smerrel, a Hlaszal vagy az ellenzékkel vívjon politikai csatákat, Huliak lépését árulásnak tartja.
Az árulás mindig fáj, és most azt érzem, Huliak elárult, elárulta az SNS-t
– mondta Danko. A parlament alelnöke azt várta, hogy Huliak Lucia Plavákovától fog nyilvánosan bocsánatot kérni a múlt heti kijelentései miatt.
Már öt napja azt várom Huliaktól, hogy bocsánatot kér Lucia Plavákovától az SNS és az SNS frakciója nevében is a primitív sértések miatt, és bízom benne, hogy ezt valamikor majd megteszi egy virágcsokorral
– jelentette ki Danko.
Az SNS frakciójának neve nem módosul
Az SNS elnöke úgy véli, hogy Huliak a Hlashoz csapódik. „Álmomban sem gondoltam volna, hogy az egyik legközelebbi munkatársam megegyezik a Hlasszal, talán magával Peter Pellegrinivel” – mondta Danko. Szerinte az volt a koalíciós megállapodás, hogy Peter Žiga marad a megbízott házelnök.
Danko szerint kizárt, hogy az SNS frakciójának a neve megváltozik. „Az SNS frakciójának neve nem változik és nem fog változni” – mondta a pártelnök. Szerinte a frakciónak legalább nyolc tagja marad. Ez azonban csak akkor lenne lehetséges, ha Huliakhoz csak egy képviselő csatlakozik, mivel jelenleg 10 tagja van. Huliak azonban a mellette álló két másik képviselő, Ivan Ševčík és Pavel Ľupták nevében is beszélt a sajtótájékoztatón.
Huliak már soha többet nem áll vagy ül Danko mellett
Danko rövid sajtótájékoztatóján többször is árulónak nevezte Huliakot, és kijelentette, hogy soha többé nemáll majd melletet a sajtütájékoztatón. „Mindig mellettem állt a sajtótájékoztatókon, ezután már nem fog” – mondta az SNS elnöke. Arra kérte az újságírókat, hogy soha többé ne írják Huliak neve mellé, hogy „SNS”.
A koalíciós tanácsról kizárva
Danko többször a koalíciós tanács üléseire is magával vitte Huliakot, ez a jövőben megszűnik.
Huliak már soha többet nem ül mellettem a koalíciós tanács ülésén
– jelentette ki Danko. Az SNS elnöke arról beszélt, hogy Huliak akkumlátorgyárért cserébe „adta el” őt a Hlasnak. „Akkumlátorgyárról egyeztet Sakovával, ami Očovában lenne” – jelentette ki Danko. Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszterként felel a nagyobb külföldi beruházásokért.
Látszólagos összefogás
Rudolf Huliak keddi sajtótájékoztatóján nem egyedül állt a kamerák elé. Az SNS listáján ugyanis rajta kívül még két olyan képviselő jutott a parlamentbe, aki egyébként a Nemzeti Koalíció színeiben politizál. Huliakhoz hasonlóan Pavel Ľupták és Ivan Ševčík is úgy döntöttek, függetlenként folytatják.
A Nemzeti Koalíció vezetője azzal indokolta a távozásukat, hogy az SNS egyáltalán nem áll szóba velük, sőt, a koalíció tanács ülésein sem vehetnek részt. Huliak szerint a „nemzeti erők“ összefogása, amit a választások előtt Andrej Danko szorgalmazott, csak a látszat kedvéért történt.
Próbálkoztunk, de nem jártunk sikerrel
– jelentette ki Huliak, majd azt is hozzátette, távozásukkal egyúttal Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter intézkedéseitől is el szeretnének határolódni.
Szétesik az SNS
Rudolf Huliak keddi sajtótájékoztatóján egyértelműen kijelentette, a Nemzeti Koalíció nem kívánja megbuktatni a kormányt, a hármasuk továbbra is támogatni fogja Robert Fico kabinetjét.
Huliakék önállósulása nem sodorja ugyan veszélybe a szűk többséggel rendelkező koalíció működését, az SNS frakciója azonban vélhetően megszűnik, mivel a minimális képviselőszám 8. Huliak, Ševčík és Ľupták nélkül azonban a nemzetieknek csak 7 képviselője marad.
Ha egy parlamenti frakció képviselőinek száma a választási ciklus során a küszöbérték alá csökken, a frakció megszűnik
– olvasható a parlament ülésrendjében.
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy nem csupán Huliak, Ševčík és Ľupták folytatják függetlenként, hanem az SNS listáján a parlamentbe jutott többi képviselő is. Ezáltal jelentősen gyengül a befolyásuk a törvényhozásban.
Az ellenzék választást emleget
A legkisebb koalíciós párt szétesését az ellenzék sem hagyta szó nélkül. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a közösségi oldalán üzent a kormánynak.
Uraim, ha az emberek problémái helyett a saját gondjaikkal foglalkoznak, akkor engedjék el ezt az egészet, és írják ki az előrehozott választásokat. Mi készen állunk!
– olvasható Šimečka bejegyzésében.
Tegnap is későn volt
A Markíza televízió Testre szabva című politikai vitaműsorának legutóbbi adásában a nemzetiek vezetője, Andrej Danko és az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka vendégeskedett. Danko először a néhány héttel ezelőtt távozott egészségügyi minisztert, Zuzana Dolinkovát (Hlas) kritizálta. Egyebek mellett kijelentette, hogy az egészségügy összeomlásának veszélye a Hlas számlájára írható.
Bízom benne, hogy nem csak pénzt kér majd
– mondta az egészségügyi tárca új vezetőjéről, Kamil Šaškoról (Hlas) Danko.
A nemzetiek vezetője végül elsősorban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy jelezte, ha a gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková nem áll elő néhány napon belül egy célzott, kizárólag a lakosok bizonyos csoportjának folyosítandó energiasegély koncepciójával, akkor hlasos kolléganője, Zuzana Dolinková sorsára juthat.
Már tegnap is későn volt
– jelentette ki Andrej Danko, amikor arról kérdezték, mikor kellene a kormánynak bemutatnia az energiasegély tervezetét.
Elutasított kritika
A Hlas elnöke, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter sem hagyta figyelmen kívül Danko szavait, és arra kérte a nemzetiek vezetőjét, tartózkodjon a párt miniszterei ellen irányuló személyes támadásoktól.
„Ezek a felesleges konfliktusok gyengítik a koalíción belüli viszonyokat, valamint az együttműködést, és aláássák a kormány azon képességét, hogy Szlovákia alapvető problémáival foglalkozzon” – olvasható Šutaj Eštok közleményében, aki később közösségi oldalán is reagált.
Azt várjuk Danko úrtól, hogy az SNS minisztériumaira, valamint a pártján belüli problémák megoldásaira összpontosítson.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková maga is üzent Andrej Dankonak. Jelezte, kész személyesen bemutatni a javaslatait a Szlovák Nemzeti Párt elnökének.
Rövid időn belül szívesen leülök Danko úrral, és elmagyarázom neki a kompenzációs rendszert
– írta bejegyzésében Saková.
Célzott segély, de hogyan?
Az elmúlt években a szakértők mellett azon politikusok száma is folyamatosan emelkedett, akik célzott segítségnyújtást szorgalmaznak. A gazdasági miniszter nagyjából három héttel ezelőtt jelentette be, hogy tárgyalásokat folytat a Szlovák Villamosművekkel egy végrehajtási szerződés aláírásáról, amely kulcsfontosságú a konkrét lépések foganatosításához. Denisa Saková ugyanakkor mindenkit biztosított arról, hogy időben bemutatják a támogatási rendszer tervezetét.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy Szlovákiában évek óta problémát okoz, hogy az állam képtelen azonosítani azokat a háztartásokat, amelyek valóban segítségre szorulnak. Egyebek mellett a hiányzó adatoknak tudható be, hogy a kormányok eddig elvetették a célzott támogatás elvét, és inkább különböző szociális intézkedések vezettek be, amik mindenkit érintettek.
Kérdéses továbbá az is, mennyire egyeztethető össze a lakosság legsérülékenyebb csoportjaink támogatása és Robert Fico azon kijelentése, hogy tőle „senki nem várhatja el”, hogy végignézze, ahogy minden háztartás fűtési költségei 25 százalékkal emelkednek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
