A legfrissebb álhír:
Az a helyzet, hogy pont Alicante környékét ismerem a legjobban, márpedig a cikkben erről van szó. Így könnyedén tudom az összes állítást cáfolni.
Tulajdonképpen a cikkben csak 2 adat felel meg a valóságnak:
- az élelmiszerek és a rezsi árszintje közel azonos Budapesten és Alicantéban,
- Alicantében rövidebb ideig kell fűteni télen (persze, hiszen Budapesten télen az átlag hőmérséklet 4 fok, Alicantében meg 12, s a tél hossza se azonos).
Minden más vagy kamu vagy el van hallgatva. Szóval kiegészíteném:
- a szolgáltatások ára Alicantéban a budapesti felett van 20-50 %-kal,
- a lakásbérleti árak Alicantéban jelentősen magasabbak: egy külvárosi lakás bérleti díja annyi, mint egy azonos méretű budapesti belvárosi lakásé.
Egy időben népszerű volt Alicante a távmunkában dolgozó fiatalok számára. Ma már nem az, egy egyszobás lakás bérlése és rezsije már meghaladja egy helyi fizetés felét. Úgy, hogy a helyi bérszint egyébként a magyar felett van kb. 30 %-kal.
A „tengerparton élés” egyébként azt jelenti: a tengerparttól 5-15 km-re, a tényleges tengerparton az árak rendkívül magasak.
Ami tény: akinek van egy jó helyen lévő budapesti lakása, az ezt eladva valóban tud venni Alicante környékén, a tengerparttól 10-15 km-re egy azonos méretű lakást emeletes házban.
Ez a lakástípus a legolcsóbb kategória arrafelé. Nála drágább a sorház, ahol több lakásnak van közös kertje. A legdrágább az önálló ház saját kerttel.
Ahol annak idején mi ténykedtünk, ez a tengerparttól 8 km-re van, itt így néz ki egy olcsó lakónegyed:
– mint látható, 2-4 emeletes házak lakásokkal, pár helyen közös medence több lakásnak.
Itt most – direkt megnéztem – a legolcsóbb új lakások 95 ezer eurónál kezdődnek, ez egy 65 m2-es lakás, 3-emeletes házban, saját zöldterület és persze medence nélkül. Nagyjából 130 ezerig mennek az árak, ugyanekkora méretnél, ez már azt jelenti, van közös zárt terület is, medencével, s jobb a lakás alapfelszerelése – valamilyen felszerelés egyébként mindegyikben van, a spanyol szokások szerint az új lakásokban a konyha mindig fel van szerelve, s a szobákban van klímaberendezés, azaz azonnal beköltözhető állapotú minden új lakás.
Alicantéba költözni Budapestről dolgozva és lakás nélkül valójában rosszabb életszínvonalt eredményez. Ha az embernek van pénze lakást venni, akkor pedig kb. ugyanaz az életszínvonal érhető el. Nyilván ez megoldás annak, akinek tetszik a spanyol tengerpart vidéke.
Ami biztos: egy átlagos magyar nyugdíjas semmivel se fog jobban élni, ha odamegy, pénze nem lesz elég.
De ha mondjuk adott egy nyugdíjas házaspár, akinek a nyugdíja személyenként legalább ezer euró, akkor még meg is fontolandó. Persze nem véve figyelembe az egészségügyi ellátást, ami egy kis spanyol településen sokkal rosszabb, mint Budapesten.
Jelenleg egyébként a magyar nyugdíjasok 5 %-a kap ezer eurós vagy magasabb nyugdíjat. A magyar nyugdíjasok 95 %-ának teljesen életszerűtlen a cikk tartalma.
Én egyébként nem mennék oda, bár kedvelem a vidéket, meg a helyi kultúra is otthonos számomra. Ez utóbbi esetben amiatt, hogy Alicante környékén nem tudott gyökeret verni a nagy-katalán nacionalizmus, bár a katalánok szerint egész Valencia is a nedves álmaikban létező „ősi katalán haza” része, szóval ez egy rendes spanyol vidék. Miért nem mennék, 5 okból:
- a lakók választhatnak: vagy lebetonozzák a kertes részeket, vagy hatalmas összegeket költenek locsolásra, az egész spanyol mediterrán részen a legnagyobb rezsiköltség mindig a víz, ez egy meleg, száraz vidék,
- csomó kellemetlen alak költözött oda, egyrészt bűnöző arabok és négerek, másrészt öntelt kelet-európai újgazdagok, utóbbiak még az előbbieknél is rosszabbak, s a helyi őslakosok engem is azonnal besorolnának az utóbbiak közé,
- hemzseg a tengerpart a homokosoktól,
- túl sok a turista, késő tavasztól kora őszig alig lehet mozogni, mindenhol tömeg van,
- nem szeretnék nyugaton élni.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
