Már Budapest is felfigyelt a nyelvtörvény készülő módosítására Czímer Gábor2024. 10. 20., v – 22:10 Pozsony/Budapest |
Az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) képviselője, Jozef Hajko élesen bírálta, hogy a kulturális minisztérium szigorítaná a nyelvtörvényt. A jogszabály tervezett módosítására már a magyar kormány is felfigyelt, Szijjártó Péter (Fidesz) külügyminiszter kijelentette, elvárják, hogy ne legyen semmifajta visszalépés a kisebbségi jogok terén. A szakértő szerint nehéz úgy szigorítani a törvényt, hogy az ne a nemzetiségeket érintse hátrányosan.
A KDH képviselője, aki a parlament kulturális és médiabizottságának a tagja, kijelentette, az irodalmi nyelv védelme nem csorbíthatja a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait. Hajko ugyan leszögezi, pártja is fontosnak tartja a szlovák köznyelv védelmét, mert az kiemelt szerepet játszik a nemzeti identitás és „Szlovákia szubszidiárius szuverenitásának” megőrzésében. Szerinte erre az Európai Unió és a médiából érkező negatív hatások kontextusában szükség van. De utána azt is kijelenti, mindez nem diszkriminálhatja a nemzetiségi közösségeket. „Ez azonban nem mehet a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogainak rovására, mert a kisebbségeknek joguk van ahhoz, hogy őrizzék anyanyelvüket és kulturális identitásukat” – hangsúlyozta Hajko a TASR hírügynökséghez eljuttatott nyilatkozatában. Úgy látja, a módosítás különösen a magyar–szlovák kapcsolatokat vetheti vissza a „sötét 90-es évek mečiarizmusának” szintjére. A bejelentett módosítás a szankciók szigorításával kezdődik, ami a képviselő szerint nem sok jót jelent. „A kulturális minisztérium újabb törvényi ostorcsapást tervez az ellenzékre, ezúttal a nemzeti kisebbségekre mérni, ami elfogadhatatlan” – tette hozzá.
Szijjártó vigyázó szeme
A magyar kormány szorosan figyelemmel követi a szlovákiai nyelvtörvény esetleges módosítását, és azt a világos elvárást támasztja, hogy ne legyen semmifajta visszalépés a kisebbségi jogok terén – szögezte le Szijjártó Péter (Fidesz) magyar külügyminiszter Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés külügyi bizottságának meghallgatásán a törvény készülő módosításával kapcsolatos képviselői kérdésre válaszolva kijelentette, „a magyar külpolitika egyik szíve közepe a nemzetpolitika”, hiszen Magyarország és a nemzet határai nem esnek egybe. Egyelőre a szlovák kormány nem terjesztett elő hivatalos törvénymódosítási javaslatot, de Szijjártó is kiemelte, zajlik a módosítás előkészítése. „Ezért nyilvánvalóan nekünk kutya kötelességünk, hogy ezeket a lehető legszorosabban figyelemmel kövessük, s világossá tegyük azt a szlovák barátaink számára, hogy mi azt várjuk el, hogy visszalépés a kisebbségi jogok tekintetében Szlovákiában ne történjen” – emelte ki. „Azt hiszem, ez világos szlovák partnereink számára is, de nem mulasztunk el alkalmat arra, hogy ezt elmondjuk” – tette hozzá. Ezután arról is beszámolt, a pozsonyi magyar nagykövet már egyeztetett a szlovák kormány kisebbségi ügyekkel foglalkozó biztosával, aki megerősítette, hogy nemcsak hivatalos kormányzati, de hivatalos minisztériumi előterjesztés sincs még az ügyben. „Még egyszer mondom, számíthatnak ránk abban, hogy a lehető legvilágosabb beszéddel tesszük egyértelművé az elvárásunkat és a várakozásunkat, miszerint sem Szlovákiában, sem bármely más országban a világon, ahol magyarok élnek, nem fogadjuk el a kisebbségi jogok korlátozását, vagy visszalépést azon a területen” – fogalmazott a magyar miniszter. A magyar külpolitikának kutya kötelessége a nemzetpolitikát a szíve közepébe helyezni, és a magyar nemzeti közösségek érdekében folyamatosan fellépni” – húzta alá.
A szakértő szerint
A kulturális minisztérium azt állítja, az államnyelvtörvény tervezett módosítása semmiképpen sem a kisebbségek ellen irányul, és a törvénymódosítások nem fogják korlátozni a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát. Ezt állítja Gyimesi György is, aki a Magyar Szövetségben politizál. Megkerestük a kisebbségi jogokkal kiemelten foglalkozó Fiala-Butora János jogász, emberi jogi szakértőt, vajon lehetséges-e úgy szigorítani a nyelvtörvényt, hogy az ne érintse hátrányosan a nemzetiségi közösségek nyelvhasználati jogait. „Elvileg elképzelhető, de rendkívül valószínűtlen, hogy olyan korlátozással álljanak elő, ami a kisebbségi nyelveket nem érinti” – monda el a szakértő. A módosítással kapcsolatban felmerült, hogy az elsősorban az angol kölcsönszavak visszaszorítását szolgálná. Fiala-Butora azonban rámutat, a nyelvtörvény jelenlegi változata nem tesz különbséget az ország nemzetiségei által használt nyelvek és más, idegen nyelvek, így például az angol között. „Nagyon nehéz egy ilyen korlátozást úgy megfogalmazni, hogy az a kisebbségi nyelvekre ne vonatkozzon” – tette hozzá azzal, egy ilyen esetben a nemzetiségekre vonatkozóan valamiféle kivételt kellene beépíteni a normaszövegbe. Ugyanakkor nem látja valószínűnek, hogy ilyesmi akár csak a nyelvtörvény módosításának javaslata szintjén felmerüljön.
A szakértő arra is kitért, a módosítást, a szigorúbb büntetéseket a minisztérium egyebek mellett azzal indokolja, jelenleg nagyon sokszor sértik meg a törvényt. „Jelenleg nyilván a magyar nyelv szlovákiai használata által sérül a nyelvtörvény” – mutatott rá Fiala-Butora, így szerinte ebből az következik, hogy egy szigorítás esetén a kisebbségi nyelvek, így a magyar korlátozása erősödhet. A jogász arra is emlékeztetett, a múltban a nyelvtörvény módosításakor többször is arra hivatkozott az aktuális kormány, hogy a változás nem a kisebbségek ellen irányul hiszen a szlovák nyelvhasználatot szabályozza. „De nyilvánvaló, hogy ha bizonyos helyzetekben a szlovák nyelvet szabályozzák, azzal minden más nyelvnek a használatát is szabályozzák. Hiszen ha valahol például kötelező szlovákul beszélni, ott nem lehet más nyelven kommunikálni” – magyarázta.
Ahogy azt feljebb írtuk, a nyelvtörvény tervezett szigorításával kapcsolatban a KDH-s Hajko következetesen a szlovák „irodalmi nyelv” használatára vonatkozó jogszabályról beszélt. Fiala-Butora ezzel kapcsolatban elmondta, elvben a törvény meghatározza, mit fogad el szlovák nyelvnek, így ez alatt kizárólag a szlovák irodalmi nyelvet érti. Ezért felmerül a kérdés, vajon bizonyos helyzetekben a szlovák nyelvjárások használatát hasonlóan szankcionálhatja-e a törvény, mint a kisebbségi nyelvekét. A jogász szerint ez elvben lehetséges, de rámutat, eddig még soha sem alkalmazták a rendelkezést a szlovák nyelvjárások használatával szemben. Kiemelte, elvileg a nyelvtörvényt jelenleg is sérti az, ha például valaki kelet-szlovákiai nyelvjárásban fogalmaz meg egy reklámszlogent, és azt mondjuk óriásplakátokon népszerűsíti. Ez esetben is ott kellene szerepeljen az adott mondat irodalmi szlovák nyelven írt változata.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
