Október 16-án, szerdán délután teológus szakértők – köztük Csiszár Klára Antónia pasztorálteológus, a Linzi Katolikus Egyetem rektorhelyettese és Teológiai Karának dékánja – tájékoztatták a sajtó képviselőit a szinódusi munkálatokról.
Paolo Ruffini, a Kommunikációs Dikasztérium prefektusa, a szinódus információs bizottságának elnöke, majd Sheila Pires, a bizottság titkára foglalták össze a végéhez közeledő ülésszak tevékenységét, amely elsősorban az Instrumentum laboris utolsó részének megvitatására irányul.
A vatikáni VI. Pál teremben zajló szinódusi ülésen elhangzott: az Egyház a kezdetektől fogva azokra a városokra, helyszínekre hivatkozott, amelyekben élt, ahol a püspök szoros kapcsolatban állt az általa irányított területtel. Az Egyháznak be kell laknia a digitális világot is, figyelembe véve az ott leselkedő veszélyeket.
A csoportos megbeszélésekben felhívták a figyelmet a plébániákra mint találkozási helyekre, de arra is, hogy fontos kreatívnak lenni és az Egyházat más környezetekre, például a digitális szférába is kiterjeszteni. Meg kell határozni és meg kell erősíteni a meglévő szinodális struktúrákat, a helyi egyházak és a kontinentális egyházak közötti kölcsönös tapasztalatcserében mindig az egységet szolgálva. Szó volt a pápa péteri szolgálatáról mint legfőbb erkölcsi és spirituális tekintély a globalizált világban, nemcsak a Katolikus Egyház egysége kapcsán, hanem más keresztény felekezetekkel is.
A püspöki konferenciák kompetenciáját és tekintélyét is vizsgálták szinodális és missziós megközelítésben, ami a tanbeli, liturgikus, lelkipásztori, fegyelmi és adminisztratív területet érinti. A kérdés az, hogyan lehet újrafogalmazni missziós értelemben a helyi egyházak, Isten népe részvételét egy korszakváltás idején, amely az emberi mobilitás, a kultúra és a digitális környezet világában tapasztalható.
Szó volt továbbá a római kúria szerepéről a Praedicate Evangelium kezdetű apostoli konstitúció fényében; az egyetemes szinódusról, kontinentális egyházi ülésekről, szinódusokról és helyi zsinatokról.
A szinódusi munkáról szóló beszámoló után Dario Vitali atya, a szinódus teológiai szakértőinek koordinátora, majd José San José Prisco kánonjogász beszélt. Őt követte Csiszár Klára Antónia pasztorálteológus, végül pedig Ormond Rush ausztrál teológus.
Csiszár Klára, a Linzi Katolikus Egyetem rektorhelyettese és Teológiai Karának dékánja, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem doktori iskolájának tanára arról beszélt, hogy a tavalyi ülésszak végén fölmerült, hogy kevés figyelmet fordítottak a teológiára. Idén a teológiai-lelkipásztori fórumok segítettek a másik megismerésében, az egyházi szinodális kultúra kialakításában, valamint hogy megadják az alaphangot a szinodalitás szabályozásához, Isten népe teológiájához. A teológiatudomány közössége ugyanis támogatni akarja a szinodális Egyház születését. A fórumokon tárgyalt négy téma – a püspök szerepe és tekintélye a szinodális Egyházban; a helyi egyházak és az egyetemes Egyház kölcsönös kapcsolata; a pápai primátus; valamint a püspöki szinódus gyakorlása – kiemelt fontosságú. A teológiai megközelítés pedig a misszió tárgyának, Isten népének a teológiája, mely gyakorlati következményeivel együtt lényegbevágó. Tanulni kell más tudományokból is, hiszen az Egyház kiváló tudományos közösséget tudhat magáénak – hangsúlyozta a teológus.
Újságírói kérdésre válaszolva Csiszár Klára elmondta, hogy a posztkommunista országokhoz viszonyítva a német nyelvterületen a legmagasabb a teológiailag képzett világiak száma. A posztkommunista országok viszont nagyon sok lehetőséget rejtenek magukban, amelyek még kiaknázására várnak. Példaként említette a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem négyféle teológiai fakultását, ahol ortodox, görögkatolikus, római katolikus és protestáns oktatás folyik. Ez egyedülálló laboratóriuma a szinodális Egyháznak és az interdiszciplinaritásnak is, ha az ott működő többi 19 kart is figyelembe vesszük.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
