Fogy az idő, Šaško lépéskényszerben van Nagy Roland2024. 10. 17., cs – 15:00 Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszternek péntekig kellene egyezségre jutnia az orvosokkal és nővérekkel a jövő évi konszolidációs csomag kapcsán. A tárcavezető ma a nővérszakszervezettel (OZ SaPA) egyeztetett, amelynek képviselői a tárgyalás után nem voltak túlságosan bizakodóak.
A múlt héten kinevezett Šaško azonnal tárgyalásokba kezdett a kormány konszolidációs csomagja kapcsán, amely negatívan érintené az egészségügyi dolgozók béremelését. A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) tiltakozásul aláírásgyűjtésbe kezdett és a tömeges felmondások lehetőségét sem zárta ki, amennyiben a kormány nem változtat a megszorításcsomagon.
Az új tárcavezetőnek tehát egy hete volt arra, hogy kompromisszumra jusson a pénzügyminisztériummal és az egészségügyi dolgozókat képviselő szervezetekkel. Šaško azt ígérte, péntekig lezárja a tárgyalásokat, így elvileg a közeljövőben kiderülhet, milyen megoldással rukkol elő egy olyan helyzetben, amely a korábbi tárcavezető, Zuzana Dolinková lemondásához vezetett.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Peter Pellegrini köztársasági elnök csütörtök délután elfogadta Zuzana Dolinková (Hlas) lemondását, és ki is nevezte a helyére az új egészségügyi minisztert, Kamil Šaškót.
Pellegrini megköszönte a távozó tárcavezető közel egyéves munkáját, és kiemelte, Dolinkovának számos kihívással kellett szembenéznie az előző kormányok elhibázott járványkezelése és felelőtlen gazdálkodása miatt. Az új miniszternek pedig azt üzente, most már rajta múlik, hogy mielőbb megoldja az egészségügyi dolgozókkal kialakult konfliktust, akik a konszolidációs csomag elfogadása miatt nem lesznek hajlandók vállalni a túlórákat, sőt, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) már elkezdte gyűjteni az orvosok felmondását is.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) továbbra sem hajlandó elfogadni, hogy a kormány az egészségügyi dolgozók bérén szeretne spórolni. Peter Visoljaský, a szervezet elnöke elmondta, ha a parlament elfogadja a konszolidációs csomagot, tömeges felmondásokra számíthatnak a kórházakban.
A kormány nemrégiben bemutatott konszolidációs csomagja az egészségügyi dolgozók bérét is érinti. A jelenlegi jogszabályok értelmében az orvosok 2025-ben 9,66 százalékos béremelésre számíthattak volna, viszont ha a parlament jóváhagyja a javaslatcsomagot, akkor az emelést 3 százalékra csökkentik.
Peter Visoljaský, az LOZ vezetője a bejelentés után jelezte, elfogadhatatlannak tartják a kormány tervezetét, és felszólították Robert Fico (Smer) miniszterelnököt, értékelje át az intézkedéseket. Ha ezt nem teszi meg, az orvosok nem lesznek hajlandók elvállalni a túlórákat, ami az ügyeleti rendszer összeomlásához vezethet.
Fico erre úgy reagált, értékeli az orvosok munkáját, de a politizálás helyett inkább azt szeretné, ha valódi párbeszédet folytatnának az egészségügy problémáiról. A miniszterelnök szerint a felmondásokkal való fenyegetés már–már „klasszikus lépés”, ilyet láttak korábban is.
Nincs több túlóra
A Szlovák Orvosszakszervezet legutóbb 2022 őszén folyamodott felmondásokhoz, állításuk szerint ugyanis tarthatatlanná vált a helyzet a szlovák egészségügyben. Akkor sikerült kiharcolniuk Eduard Heger kormányfőnél egy 8 pontból álló memorandum aláírását, amelyben a kabinet elkötelezte magát a szakszervezet követeléseinek teljesítésére. Visolajskýék azt ígérték, az elkövetkező években is figyelemmel kísérik majd, hogy a soron következő kormányok tartják-e magukat a dokumentumban foglaltakhoz.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) hangsúlyozta, mindegy, ki lesz kormányon, ők továbbra is figyelemmel kísérik majd, hogy az állam teljesíti-e a feltételeket, amelyeket belefoglaltak a közösen aláírt memorandumba.
Bár az utóbbi napokban a hírek javarészt a kormány elleni bizalmatlansági indítványról szóltak, két héttel ezelőtt még az orvosok felmondásával kapcsolatos válsághelyzettel volt tele a sajtó. Ahogy arról lapunk tájékoztatott, szeptember végén több mint 2100 kórházi orvos csatlakozott az LOZ tömeges felmondási akciójához, de az utolsó pillanatban a kormánynak sikerült meggyőznie őket a felmondások visszavonásáról.
Kapcsolódó cikkünk
Szerdán a kormányhivatalban aláírta a memorandumot a kormány és az orvos szakszervezet. Az aláírással az orvosok tömeges felmondására reagáltak. Mindkét fél úgy véli, hogy ez egy együttműködés kezdete, és lépés a jobb egészségügyi ellátás felé.
„Úgy gondolom, a memorandum aláírásával jobb idők jönnek, különösen a betegek számára. A kormány nevében megerősíthetem, hogy teljesítjük a memorandumban megfogalmazott kötelezettségvállalásainkat, néhányat már teljesítettünk is” – mondta Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök. Heger hozzátette, a kormány két és fél év alatt többet tett az egészségügyért, mint az előző kormányok együttvéve.
Megjegyezte, hogy az orvos szakszervezetekkel folytatott tárgyalások vitát váltottak ki a társadalomban az egészségügyi szolgáltatások színvonaláról. „Természetes, hogy ha közpénzből fizetik az orvosokat, minőségi szolgáltatást vár a lakosság, érezni akarják a változást. A beteg megérdemli, hogy időben sor kerüljön a műtétre, hogy nyilvánosak legyenek a várakozási idők, hogy senkit ne előzzön meg senki, és hogy a beteg emberi hozzáállással találkozzon a kórházban” – mondta Heger. A kormányfő úgy véli, ezek a változások most be is következnek.
Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (OĽaNO-jelölt) kijelentette, hogy a tárca munkája még nem ért véget. „Sok minden áll még előttünk” – hangsúlyozta. Megköszönte a parlamenti képviselőknek, hogy lehetővé tették a memorandum aláírását azzal, hogy még a módosításokkal is jóváhagyták az orvosok fizetésének emelését.
„Kívánom, hogy ez ne csupán egy papír legyen, amit aláírtunk, hanem egy új kezdet, és hogy a kórházak jobb irányba változzanak” – mondta Peter Visolajský, az orvos szakszervezetek vezetője. Köszönetet mondott azoknak az orvosoknak, akik benyújtották a felmondásukat, és úgy döntöttek, hogy jobb körülményeket harcolnak ki, valamint a miniszterelnöknek és az egészségügyi miniszternek a tárgyalások során tanúsított konstruktív hozzáállásért. Köszönetet mondott a parlamenti képviselőknek is, és arra kérte őket, hogy más, az egészségügyi ellátás javítását elősegítő változtatásokat is szavazzanak meg.
Visolajský arra kérte a külföldön dolgozó szlovák egészségügyi szakembereket, hogy térjenek haza, és tapasztalataikkal segítsék a hazai egészségügy fejlődését. „Arra kérem a politikusokat is, hogy amikor az egészségügyről van szó, ne az ellenzékről és a koalícióról, az előző és a korábbi kormányokról legyen szó, hanem mindannyian az egészségügy színvonalának emelésén dolgozzunk” – tette hozzá.
A memorandum egyebek között foglalkozik az egészségügyi létesítmények finanszírozásával, az egészségügyi dolgozók számának növelésével, a dolgozók képzésével és az orvosok bérének kérdésével. Az egészségügyi minisztérium emlékeztetett, hogy a memorandum az egészségügyi ellátás folyamatosságának és a rendszer stabilitásának egyik előfeltétele. Nem sokkal a memorandum aláírása előtt a parlament jóváhagyta az orvosok fizetésének emelését.
Több mint 2100 orvos adta be a felmondását, mert elégedetlen az egészségügyben uralkodó helyzettel. A felmondási idejük szerdán jár le, emiatt több kórház bejelentette, hogy december 1-jétől nem végzik el a tervezett műtéteket. Jelezték, hogy szükséghelyzet bevezetésére is sor kerülhet. Az orvos szakszervezetek nyolc követelést fogalmaztak meg, a megállapodás elsősorban a bérek kérdésében volt problémás. A kormánynak és a szakszervezeteknek végül a szombati (november 26.) tárgyaláson sikerült megállapodniuk.
A tömeges felmondás 2011 végén is megrázta a szlovák egészségügyet. A mintegy 1200 orvos távozása miatt szükséghelyzetet kellett hirdetni.
Ehhez azonban az kellett, hogy Eduard Heger miniszterelnök és Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (mindketten OĽaNO) aláírjanak egy memorandumot, amelyben ígéretet tettek arra, hogy teljesítik az orvosok nyolc követelését az egészségügy megreformálásával kapcsolatban.
Az LOZ nem tágít
Most, hogy valós esély van a Heger-kabinet bukására, Peter Visolajský, az LOZ elnöke kiemelte, ők nem feledkeznek meg az állam ígéretéről.
„A kötelezettségvállalást, amelyet a jelenlegi szlovák kormánytól kaptunk, minden más kormány kötelezettségvállalásának tekintjük, így fogunk hozzáállni. És nem számít, milyen kormány lesz holnap, két hét vagy egy év múlva, ragaszkodni fogunk a kormány által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez”
– szögezte le a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy januárban szeretnének találkozni a kormány képviselőivel.
„Folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni a dolgot, nehogy az legyen, hogy bejelentik, nem győzték az intézkedéseket, ezért ki kell tolni a határidőket”
– magyarázta Visolajský.
Nem mindenki örül
Az LOZ elnöke ismét elmondta, a kormány nem hagyott nekik más választást, mint a tömeges felmondási akció. Az orvosszakszervezet képviselői már 2022 tavaszán is bejelentették a sztrájkkészültséget, de valódi megoldást csak felmondási határidők lejártának közeledése hozott. Visolajský kiemelte, az LOZ nemcsak az orvosok fizetésének emeléséért küzdött, hanem a kórházak igazságos finanszírozásáért, az egészségügyi dolgozok hiányának megoldásáért és a jobb oktatási feltételekért is. Emellett rámutatott, nemcsak az orvosok, hanem az összes egészségügyi dolgozó fizetése emelkedik januártól.
Továbbá kijelentette, a kórházi orvosok által gyakorolt nyomás segíthet a rendelőknek is.
„Örülünk, hogy megnyitottuk ezt a vitát, és a rendelőkben dolgozó orvosok érvelhetnek az egészségügyi és a pénzügyminisztériummal szemben”
– zárta Visolajský.
A kormány által elfogadott béremelések ugyanis csak a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó személyzetet érintik. Jana Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) elnöke nemrégiben azt mondta, örül, hogy a kormány végre rendezte a kórházak helyzetét, viszont a járóbeteg-ellátással még mindig nem kezdtek semmit, holott az egészségügyi ellátás 70 százalékát a kórházakon kívül nyújtják.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
„Üdvözöljük, hogy a kormány megpróbálta stabilizálni a kórházi ágazatot, és eleget tett a Szlovák Orvosszakszervezet kéréseinek. Másrészt, ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátás 70%-át a kórházakon kívül nyújtják” – jelentette ki Jaroslava Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) elnöke. Az ápolókamara pozitív lépesnek tartja a stabilizációs hozzájárulást, a szervezet szerint azonban elsősorban az alacsony bérekre kellene megoldást találni.
„A rendelőkkel abszolút nem foglalkozik a kormány” – mondta Orosová a Rádió Expres keddi műsorában a szakszervezet és a kormány által jóváhagyott memorandumra reagálva. Hangsúlyozta, amikor a kormány képviselői – legyen az a miniszterelnök vagy a pénzügyminiszter – nyilvánosan kijelentik, hogy a kórházi orvosokkal kötött megállapodással az egészségügy válsága megoldódott, az „jobb esetben a tudatlanság jele, rossz esetben szemenszedett hazugság”.
A válság maradt
A ZAP állásfoglalásában kritikával illette Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök hétfői kijelentését, mely véleménye szerint „szöges ellentétben áll a valósággal”. A kormányfő a nővérek és az egészségügyi dolgozók számára jóváhagyott 5 ezer eurós hozzájárulás kapcsán mondta azt, hogy: „Ezzel világosan megmutatjuk, hogy az egész egészségügy kulcsfontosságú számunkra, s a kormány legnagyobb prioritása”. Orosová üdvözölte, hogy a kormány végül megállapodásra jutott a kórházi orvosokkal, úgy véli azonban, ettől még az egészségügy helyzetének stabilizálásáról nem beszélhetünk.
A rendelők közleményükben kiemelik: „Arra kérjük a kormányt, hogy hagyjon fel az egyenlőtlenség teremtésével és feszültségkeltéssel az egyes egészségügyi ágazatok, valamint az ágazat dolgozói között. Követeljük, hogy haladéktalanul kezdje meg a járóbeteg-ellátás kritikus helyzetének kezelését”. Orosová meggyőződése, hogy a memorandum egyes pontjairól folytatott vitába további szervezeteknek is be kellene kapcsolódniuk. A hét elején jóváhagyott stabilizációs hozzájárulás kapcsán a szövetség megjegyzi, az intézkedés, melyre 200 millió eurót fordít az állam, „biztosan nem oldja meg az egészségügy kritikus helyzetét”. A rendelők képviselői ezt azzal indokolják, hogy az egészségügyi ellátást nyújtó létesítmények 70%-át nem érinti.
Valódi megoldást
A szlovák ápolókamara „értékeli” a hozzájárulást, pozitív lépésnek tartja, hogy a szociális szolgáltatásokról sem feledkeztek meg, az ápolóknak viszont jelenleg az alacsony bérek orvoslására van szükség, nem egyszeri juttatásra. Dana Grafiková, a kamara elnöke szerint az intézkedés a kormányporgrammal sincs összhangban. „Értékeljük az igyekezetet, azt, hogy a szociális szférában dolgozókra is gondoltak. A probléma az, hogy nem gondoltak azokra az ápolókra, akik nem a létesítményekben, hanem a betegek otthonaiban dolgoznak. Ugyanaz a helyzet, mint az egészségügyi szakemberek esetében, amikor a kórházakkal foglalkoztak, a járóbeteg-ellátással viszont nem. Kár, hogy az ilyen intézkedések, amelyeket pozitívan kellene érinteni, számos kérdőjelet vetnek fel és diszkriminálják a munkavállalók bizonyos csoportját” – véli Grafiková, majd hozzátette, az adó leszámítása után az egészségügyi nővér az 5 ezer euróból 3400 eurót kap meg, ami tekintve a feltételt, hogy 3 évig nem távozhat a munkahelyéről, egy hónapra körülbelül plusz 80 eurót jelent. Az ápolók az ígért 3 ezer euróból 2400 eurót kapnak kézhez, ami 36 hónapra szétosztva havi 66 eurót tesz ki.
„A feltételekről még nem született megállapodás. A kérdés az, hogy mi történik, ha egy ápoló vagy gondozó meghal, megbetegszik, távozni kényszerül vagy munkahelyet vált. Például, ha egy olyan helyzet áll elő, amikor el kell mennie a szülőjét ápolni, és ott kell hagynia a munkahelyét. Vissza kell fizetnie az összeg egy részét?” – kérdezik az ápolók. Grafiková szerint a stabilizációs hozzájárulás nem jó megoldás, fennáll a veszélye ugyanis, hogy a támogatás összegét az adósság törlesztésére használják fel, ami az alacsony bérek és az infláció miatt terheli a dolgozókat, s ezáltal 3 évig „megrekednek” a rendszerben. Attól tart, ha lehetőségük is adódna jobban fizető állást vállalni, nem lesz pénzük visszafizetni az államnak a támogatást, s ezáltal nem tudnak előrelépni. A kamara rendszerszintű megoldást sürget, amit fizetésemeléssel és az együttható növelésével érne el.
Az egészségügyi költségvetés kibővítését követeli a Szlovák Orvoskamara (SLK) is, szerintük még legalább 700 millió eurót kellene fektetni a rendszerbe, hogy a rendelők helyzete stabilizálódjon. A kamara szerint fennáll a veszély, hogy 2023-ban újabb szakorvosi rendelők zárnak be, emiatt pedig még nehezebb lesz hozzájutni az ellátáshoz.
(nar, TASR)
Az LOZ elnöke hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, nem bíznak Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszterben, mivel nem teljesíti a memorandum követeléseit, ezzel pedig ismét az összeomlás szélére sodorja az egészségügyet. Elmondása szerint már hónapokkal ezelőtt is figyelmeztették a tárcavezetőt, de a helyzet nem javult, és most, a béremelés visszavágásával betelt a pohár. Hétfő délutánig 24 kórházból összesen 2635 orvos jelezte, hajlandóak csatlakozni az LOZ kezdeményezéséhez a túlórák lemondásáról. Visolajský szerint a kórházakban dolgozó orvosok a rendkívüli munkaerőhiány miatt rá vannak kényszerülve a túlórákra, és gyakran többet is dolgoznak, mint a törvény által meghatározott maximális óraszám. Ha ezt befejezik, összeomolhat az orvosi ügyeletek rendszere. Az aláírások megvannak, így a LOZ elnöke szerint már csak a kormányon és a parlamenten múlik, benyújtják-e vagy sem. Továbbá kilátásba helyezte a „hagyományos” felmondások gyűjtését is, ami nemcsak a túlórák lemondását, hanem az orvosok tömeges elvándorlását jelentené.
Monika Kavecká, a nővérszakszervezet (OZ SaPA) elnöke hétfőn bejelentette, csatlakoznak az orvosok kezdeményezéséhez, és a konszolidációs csomag esetén ők sem lesznek hajlandóak túlórázni.
Kevesebb bér
Visolajský elmondta, az alacsonyabb fizetésemelés mintegy 2800 kórházi orvost érintene. Az atesztációs vizsga előtt álló orvosok, akik az említett szám mintegy 40 százalékát teszik ki, így a jövő évtől a tervezettnél 130 euróval alacsonyabb fizetésre számíthatnának, az atesztált orvosok pedig 218 euróval kapnának kevesebbet. Az ügyeletek, az éjszakai műszakok, a hétvégék és az ünnepnapok után járó bónuszok hozzáadásával az LOZ úgy saccolja, hogy a kormány évi 8,5 millió eurót spórolna az orvosokon, ami a tervezett 260 millió eurós megtakarítás mindössze töredékét képezi. A maradék pénzösszeget a többi egészségügyi dolgozó, például a nővérek bérén spórolnák meg, ami a szakszervezet szerint teljesen elfogadhatatlan.
Kéznél a megoldás
Az LOZ elnöke állítja, ha a kormány konszolidálni szeretné az egészségügyi költségvetést, a megoldás Ficóék orra előtt hever, csak nem hajlandók észrevenni. Hangsúlyozta, a pénzügyminisztérium Érték a Pénzért (ÚHP) nevű elemzőosztálya, valamint az egészségügyi tárcához tartozó Egészségpolitikai Intézet (IZP) kidolgozott egy elemzést arról, hogyan lehetne megtalálni a lyukakat a rendszerben, tehát hogyan lehetne úgy milliókat megtakarítani, hogy közben ne csökkenjen az ellátás minősége. A kiadások felülvizsgálatáról szóló dokumentum 2022-ben készült el, a következő 3 évre szól, és összesen 28 javaslatot tartalmaz. Ezek közé tartozik például az egészségügyi beavatkozások után fizetendő járulékok optimalizálása. Visolajský állítja, a szlovákiai fekvőbeteg-ellátás egyik legnagyobb problémája, hogy az egészségbiztosítók ugyanazért az ellátásáért nem ugyanakkora összeget fizetnek a kórházaknak. A magánkézben lévő egészségbiztosítók kevesebbet fizetnek az állami tulajdonban lévő kórházaknak, a magánkórházakkal pedig túlárazott szerződéseket kötnek.
„Hogyan lehetséges az, hogy az egyik kórház 3500 eurót kap ugyanazért az ellátásért, amiért a másik 2000 eurót?”
– tette fel a kérdést az LOZ elnöke. Kiemelte, az árak egységesítésével az állam évi 53 millió eurót spórolhatna az egészségügyben, ez az összes jelenleg a magánvállalkozók zsebében landol. Továbbá elmondta, ha a kórházak a gyógyszereket nem egyénileg, hanem központilag vásárolnák, akkor további 32 millió eurót lehetne megtakarítani. Az ezekhez hasonló intézkedésekkel idén mintegy 241 milliót eurót spórolna az egészségügyi tárca, a jövő évben pedig 308 millió eurót, vagyis még többet, mint a tervezett konszolidációval.
„Megmutattuk, hogy lehet spórolni 308 milliót a jövő évben. Csak ennyi kell hozzá, hogy a miniszter asszony elkezdje végezni a munkáját, amit mindeddig nem tett meg”
– mondta Visolajský.
Šaško, az újonnan kinevezett miniszter a sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a helyzet megoldása érdekében azonnali tárgyalásba kezd az egészségügyi dolgozókkal. Továbbá kiemelte, az egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy figyelemmel kísérje az egészségügybe áramló pénz útját, és kiértékelje, hogyan lehet a lehető leghatékonyabban felhasználni az anyagi forrásokat. Az új tárcavezető azt ígérte, külön figyelmet szentel majd az egészségbiztosítók pénzügyi gazdálkodásának. Hangsúlyozta, a tudományos tények alapján fogja irányítani a minisztériumot, és nem hagyja, hogy a sarlatánság teret kapjon.
Az új miniszter
Šaško Londonban szerzett befektetési bankári képesítést. Karrierjét a 2010-es évek elején a magánszférában kezdte, majd megfordult a pénzügyminisztériumnál és az Európai Unió Tanácsánál is. 2020 és 2023 között a Szlovák Nemzeti Banknál dolgozott mint szabályozási és felügyeleti szakértő. A 2023-mas parlamenti választás után a gazdasági minisztérium államtitkárává nevezték ki. Korábban nem dolgozott az egészségügyi szektorban, családja azonban több szálon is kötődik az ágazathoz: az anyósa, Monika Pažinková 2012 és 2016 között, tehát a második Fico-kormány idején az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) elnöke volt, a felesége, Mariana Šašková pedig egy ideig Dolinková irodavezetőjeként dolgozott az egészségügyi minisztériumban (mostanra azonban már ő is elhagyta a tárcát).
Az egészségügy azonban nem teljesen ismeretlen terület Šaško számára, hiszen a tavalyi választás előtt részt vett a Hlas tematikus kampányrendezvényein, többek közt Dolinková és Michal Štofko társaságában. Utóbbit a választás után kinevezték az egészségügyi tárca államtitkárává.
Egyből a mély vízbe
Az ellenzéki képviselők ennek ellenére bírálják a Hlast, amiért egy olyan személyt választottak a tárca élére, aki nem rendelkezik sok tapasztalattal az egészségügy terén. Többek közt Tomáš Szalay, az SaS parlamenti képviselője is ezzel érvelt. Szerinte az országnak olyan egészségügyi miniszterre lenne szüksége, aki elismert, jó kapcsolatokat ápol a szektor képviselőivel és képes lesz meghozni a népszerűtlen, ámde elengedhetetlen reformokat.
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas elnöke ezzel szemben úgy véli, Šaško egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező, jó képességű menedzser, aki képes lesz vegyíteni a stratégiai gondolkodást a gyakorlatias intézkedésekkel.
Oskar Dvořák, a Progresszív Szlovákia (PS) parlamenti képviselője szerint Šaškónak nehéz lesz rendet tennie abban a káoszban, amit Dolinková hagyott maga után, és Robert Fico (Smer) miniszterelnök támogatása nélkül erre nem is lesz képes.
Dolinková távozásának egyik oka éppen az volt, hogy már nem élvezte a kormányfő bizalmát, és Fico ennek nyilvánosan is hangot adott. Nem ez volt az első eset, hogy a Fico-kabinet egészségügy miniszterének távoznia kellett a Smer elnökének bírálata miatt, 2019-ben Andrea Kalavská is hasonló okok miatt mondott le.
Dolinková jövője
A távozó egészségügyi miniszter sorsa továbbra is kérdéses, e cikk megjelenéséig nem erősítette meg, hol folytatja a karrierjét. A döntése viszont kulcsfontosságú lehet a teljes koalíció működése szempontjából. Visszatérhetne akár a parlamentbe is, ebben az esetben Miroslav Čellárt, a parlament alkotmányjogi bizottságának elnökét váltaná.
Kapcsolódó cikkünk
Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszter pénteken bejelentette, a jövő héten benyújtja lemondását Peter Pellegrini köztársasági elnöknek. A tárcavezető nem ért egyet a koalíció konszolidációs csomagjával, amely az egészségügyre is komoly hatással lesz, és ilyen feltételek mellett már nem tudja garantálni a kormányprogramban foglaltakat. A lépés megosztja a koalíciót – a Hlas kiáll az általa jelölt miniszter mellett, az SNS azonban elégedett. Robert Fico (Smer) miniszterelnök nem kommentálta a fejleményeket.
Dolinková miniszteri pozíciója az utóbbi hetekben érezhetően meggyengült. Az ellenzék a nyáron folyamatosan nyomás alatt tartotta a tárcavezetőt, főként a trencséni kórházban kialakult helyzet miatt, ahol állítólag veszélybe került a kardiológiai osztály működése (bár a miniszter ezt mindvégig tagadta). A helyzet csak fokozódott, amikor az ellenzéki bírálatok sorához csatlakozott Andrej Danko, az SNS elnöke is. Végül maga Robert Fico üzente meg Dolinkovának, ha nem képes megoldani az egészségügy problémáit, majd megteszi helyette más.
Az utolsó csepp
Dolinková számára a kormány konszolidációs csomagjának elfogadása jelentette a utolsó cseppet a pohárban. A kabinet megszorításai ugyanis az egészségügyi dolgozókat is elérték: az újonnan elfogadott törvény értelmében a várt 9,66 százalékos fizetésemelés helyett jövőre mindössze 6 százalékkal emelkedik az alapbérük. A kormány először 3 százalékra akarta csökkenteni a bérnövekedést, de a szakmai közeg felháborodása miatt végül engedményt tettek, és 6 százalékban határozták meg a valorizációt.
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) felháborodását fejezte ki az elfogadott csomag kapcsán. Peter Visolajský, a szakszervezet elnöke emlékeztetett, az orvosok 2022-ben aláírtak egy memorandumot a kormánnyal, melyben ígéretet tettek az elfogadható mértékű béremelésre, a mostani kabinet azonban felrúgja a megállapodást. Az LOZ vezetője hangsúlyozta, ha nem változtatnak a konszolidációs csomagon, az orvosok nem lesznek hajlandók elvállalni a túlórákat. Az orvosi ügyeletek működése jelenleg nagyban függ attól, hogy az orvosok vállalják-e a törvényi kereteken túlmutató túlóraszámot. Visolajský elmondta, több mint 2800 orvos hajlandó csatlakozni a kezdeményezéshez, ami az ügyeleti rendszer összeomlását jelentené. A helyzetet csak fokozza, hogy hasonló lépéseket fontolgat a nővérszakszervezet is.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) továbbra sem hajlandó elfogadni, hogy a kormány az egészségügyi dolgozók bérén szeretne spórolni. Peter Visoljaský, a szervezet elnöke elmondta, ha a parlament elfogadja a konszolidációs csomagot, tömeges felmondásokra számíthatnak a kórházakban.
A kormány nemrégiben bemutatott konszolidációs csomagja az egészségügyi dolgozók bérét is érinti. A jelenlegi jogszabályok értelmében az orvosok 2025-ben 9,66 százalékos béremelésre számíthattak volna, viszont ha a parlament jóváhagyja a javaslatcsomagot, akkor az emelést 3 százalékra csökkentik.
Peter Visoljaský, az LOZ vezetője a bejelentés után jelezte, elfogadhatatlannak tartják a kormány tervezetét, és felszólították Robert Fico (Smer) miniszterelnököt, értékelje át az intézkedéseket. Ha ezt nem teszi meg, az orvosok nem lesznek hajlandók elvállalni a túlórákat, ami az ügyeleti rendszer összeomlásához vezethet.
Fico erre úgy reagált, értékeli az orvosok munkáját, de a politizálás helyett inkább azt szeretné, ha valódi párbeszédet folytatnának az egészségügy problémáiról. A miniszterelnök szerint a felmondásokkal való fenyegetés már–már „klasszikus lépés”, ilyet láttak korábban is.
Nincs több túlóra
A Szlovák Orvosszakszervezet legutóbb 2022 őszén folyamodott felmondásokhoz, állításuk szerint ugyanis tarthatatlanná vált a helyzet a szlovák egészségügyben. Akkor sikerült kiharcolniuk Eduard Heger kormányfőnél egy 8 pontból álló memorandum aláírását, amelyben a kabinet elkötelezte magát a szakszervezet követeléseinek teljesítésére. Visolajskýék azt ígérték, az elkövetkező években is figyelemmel kísérik majd, hogy a soron következő kormányok tartják-e magukat a dokumentumban foglaltakhoz.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) hangsúlyozta, mindegy, ki lesz kormányon, ők továbbra is figyelemmel kísérik majd, hogy az állam teljesíti-e a feltételeket, amelyeket belefoglaltak a közösen aláírt memorandumba.
Bár az utóbbi napokban a hírek javarészt a kormány elleni bizalmatlansági indítványról szóltak, két héttel ezelőtt még az orvosok felmondásával kapcsolatos válsághelyzettel volt tele a sajtó. Ahogy arról lapunk tájékoztatott, szeptember végén több mint 2100 kórházi orvos csatlakozott az LOZ tömeges felmondási akciójához, de az utolsó pillanatban a kormánynak sikerült meggyőznie őket a felmondások visszavonásáról.
Kapcsolódó cikkünk
Szerdán a kormányhivatalban aláírta a memorandumot a kormány és az orvos szakszervezet. Az aláírással az orvosok tömeges felmondására reagáltak. Mindkét fél úgy véli, hogy ez egy együttműködés kezdete, és lépés a jobb egészségügyi ellátás felé.
„Úgy gondolom, a memorandum aláírásával jobb idők jönnek, különösen a betegek számára. A kormány nevében megerősíthetem, hogy teljesítjük a memorandumban megfogalmazott kötelezettségvállalásainkat, néhányat már teljesítettünk is” – mondta Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök. Heger hozzátette, a kormány két és fél év alatt többet tett az egészségügyért, mint az előző kormányok együttvéve.
Megjegyezte, hogy az orvos szakszervezetekkel folytatott tárgyalások vitát váltottak ki a társadalomban az egészségügyi szolgáltatások színvonaláról. „Természetes, hogy ha közpénzből fizetik az orvosokat, minőségi szolgáltatást vár a lakosság, érezni akarják a változást. A beteg megérdemli, hogy időben sor kerüljön a műtétre, hogy nyilvánosak legyenek a várakozási idők, hogy senkit ne előzzön meg senki, és hogy a beteg emberi hozzáállással találkozzon a kórházban” – mondta Heger. A kormányfő úgy véli, ezek a változások most be is következnek.
Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (OĽaNO-jelölt) kijelentette, hogy a tárca munkája még nem ért véget. „Sok minden áll még előttünk” – hangsúlyozta. Megköszönte a parlamenti képviselőknek, hogy lehetővé tették a memorandum aláírását azzal, hogy még a módosításokkal is jóváhagyták az orvosok fizetésének emelését.
„Kívánom, hogy ez ne csupán egy papír legyen, amit aláírtunk, hanem egy új kezdet, és hogy a kórházak jobb irányba változzanak” – mondta Peter Visolajský, az orvos szakszervezetek vezetője. Köszönetet mondott azoknak az orvosoknak, akik benyújtották a felmondásukat, és úgy döntöttek, hogy jobb körülményeket harcolnak ki, valamint a miniszterelnöknek és az egészségügyi miniszternek a tárgyalások során tanúsított konstruktív hozzáállásért. Köszönetet mondott a parlamenti képviselőknek is, és arra kérte őket, hogy más, az egészségügyi ellátás javítását elősegítő változtatásokat is szavazzanak meg.
Visolajský arra kérte a külföldön dolgozó szlovák egészségügyi szakembereket, hogy térjenek haza, és tapasztalataikkal segítsék a hazai egészségügy fejlődését. „Arra kérem a politikusokat is, hogy amikor az egészségügyről van szó, ne az ellenzékről és a koalícióról, az előző és a korábbi kormányokról legyen szó, hanem mindannyian az egészségügy színvonalának emelésén dolgozzunk” – tette hozzá.
A memorandum egyebek között foglalkozik az egészségügyi létesítmények finanszírozásával, az egészségügyi dolgozók számának növelésével, a dolgozók képzésével és az orvosok bérének kérdésével. Az egészségügyi minisztérium emlékeztetett, hogy a memorandum az egészségügyi ellátás folyamatosságának és a rendszer stabilitásának egyik előfeltétele. Nem sokkal a memorandum aláírása előtt a parlament jóváhagyta az orvosok fizetésének emelését.
Több mint 2100 orvos adta be a felmondását, mert elégedetlen az egészségügyben uralkodó helyzettel. A felmondási idejük szerdán jár le, emiatt több kórház bejelentette, hogy december 1-jétől nem végzik el a tervezett műtéteket. Jelezték, hogy szükséghelyzet bevezetésére is sor kerülhet. Az orvos szakszervezetek nyolc követelést fogalmaztak meg, a megállapodás elsősorban a bérek kérdésében volt problémás. A kormánynak és a szakszervezeteknek végül a szombati (november 26.) tárgyaláson sikerült megállapodniuk.
A tömeges felmondás 2011 végén is megrázta a szlovák egészségügyet. A mintegy 1200 orvos távozása miatt szükséghelyzetet kellett hirdetni.
Ehhez azonban az kellett, hogy Eduard Heger miniszterelnök és Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (mindketten OĽaNO) aláírjanak egy memorandumot, amelyben ígéretet tettek arra, hogy teljesítik az orvosok nyolc követelését az egészségügy megreformálásával kapcsolatban.
Az LOZ nem tágít
Most, hogy valós esély van a Heger-kabinet bukására, Peter Visolajský, az LOZ elnöke kiemelte, ők nem feledkeznek meg az állam ígéretéről.
„A kötelezettségvállalást, amelyet a jelenlegi szlovák kormánytól kaptunk, minden más kormány kötelezettségvállalásának tekintjük, így fogunk hozzáállni. És nem számít, milyen kormány lesz holnap, két hét vagy egy év múlva, ragaszkodni fogunk a kormány által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez”
– szögezte le a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy januárban szeretnének találkozni a kormány képviselőivel.
„Folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni a dolgot, nehogy az legyen, hogy bejelentik, nem győzték az intézkedéseket, ezért ki kell tolni a határidőket”
– magyarázta Visolajský.
Nem mindenki örül
Az LOZ elnöke ismét elmondta, a kormány nem hagyott nekik más választást, mint a tömeges felmondási akció. Az orvosszakszervezet képviselői már 2022 tavaszán is bejelentették a sztrájkkészültséget, de valódi megoldást csak felmondási határidők lejártának közeledése hozott. Visolajský kiemelte, az LOZ nemcsak az orvosok fizetésének emeléséért küzdött, hanem a kórházak igazságos finanszírozásáért, az egészségügyi dolgozok hiányának megoldásáért és a jobb oktatási feltételekért is. Emellett rámutatott, nemcsak az orvosok, hanem az összes egészségügyi dolgozó fizetése emelkedik januártól.
Továbbá kijelentette, a kórházi orvosok által gyakorolt nyomás segíthet a rendelőknek is.
„Örülünk, hogy megnyitottuk ezt a vitát, és a rendelőkben dolgozó orvosok érvelhetnek az egészségügyi és a pénzügyminisztériummal szemben”
– zárta Visolajský.
A kormány által elfogadott béremelések ugyanis csak a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó személyzetet érintik. Jana Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) elnöke nemrégiben azt mondta, örül, hogy a kormány végre rendezte a kórházak helyzetét, viszont a járóbeteg-ellátással még mindig nem kezdtek semmit, holott az egészségügyi ellátás 70 százalékát a kórházakon kívül nyújtják.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
„Üdvözöljük, hogy a kormány megpróbálta stabilizálni a kórházi ágazatot, és eleget tett a Szlovák Orvosszakszervezet kéréseinek. Másrészt, ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátás 70%-át a kórházakon kívül nyújtják” – jelentette ki Jaroslava Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) elnöke. Az ápolókamara pozitív lépesnek tartja a stabilizációs hozzájárulást, a szervezet szerint azonban elsősorban az alacsony bérekre kellene megoldást találni.
„A rendelőkkel abszolút nem foglalkozik a kormány” – mondta Orosová a Rádió Expres keddi műsorában a szakszervezet és a kormány által jóváhagyott memorandumra reagálva. Hangsúlyozta, amikor a kormány képviselői – legyen az a miniszterelnök vagy a pénzügyminiszter – nyilvánosan kijelentik, hogy a kórházi orvosokkal kötött megállapodással az egészségügy válsága megoldódott, az „jobb esetben a tudatlanság jele, rossz esetben szemenszedett hazugság”.
A válság maradt
A ZAP állásfoglalásában kritikával illette Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök hétfői kijelentését, mely véleménye szerint „szöges ellentétben áll a valósággal”. A kormányfő a nővérek és az egészségügyi dolgozók számára jóváhagyott 5 ezer eurós hozzájárulás kapcsán mondta azt, hogy: „Ezzel világosan megmutatjuk, hogy az egész egészségügy kulcsfontosságú számunkra, s a kormány legnagyobb prioritása”. Orosová üdvözölte, hogy a kormány végül megállapodásra jutott a kórházi orvosokkal, úgy véli azonban, ettől még az egészségügy helyzetének stabilizálásáról nem beszélhetünk.
A rendelők közleményükben kiemelik: „Arra kérjük a kormányt, hogy hagyjon fel az egyenlőtlenség teremtésével és feszültségkeltéssel az egyes egészségügyi ágazatok, valamint az ágazat dolgozói között. Követeljük, hogy haladéktalanul kezdje meg a járóbeteg-ellátás kritikus helyzetének kezelését”. Orosová meggyőződése, hogy a memorandum egyes pontjairól folytatott vitába további szervezeteknek is be kellene kapcsolódniuk. A hét elején jóváhagyott stabilizációs hozzájárulás kapcsán a szövetség megjegyzi, az intézkedés, melyre 200 millió eurót fordít az állam, „biztosan nem oldja meg az egészségügy kritikus helyzetét”. A rendelők képviselői ezt azzal indokolják, hogy az egészségügyi ellátást nyújtó létesítmények 70%-át nem érinti.
Valódi megoldást
A szlovák ápolókamara „értékeli” a hozzájárulást, pozitív lépésnek tartja, hogy a szociális szolgáltatásokról sem feledkeztek meg, az ápolóknak viszont jelenleg az alacsony bérek orvoslására van szükség, nem egyszeri juttatásra. Dana Grafiková, a kamara elnöke szerint az intézkedés a kormányporgrammal sincs összhangban. „Értékeljük az igyekezetet, azt, hogy a szociális szférában dolgozókra is gondoltak. A probléma az, hogy nem gondoltak azokra az ápolókra, akik nem a létesítményekben, hanem a betegek otthonaiban dolgoznak. Ugyanaz a helyzet, mint az egészségügyi szakemberek esetében, amikor a kórházakkal foglalkoztak, a járóbeteg-ellátással viszont nem. Kár, hogy az ilyen intézkedések, amelyeket pozitívan kellene érinteni, számos kérdőjelet vetnek fel és diszkriminálják a munkavállalók bizonyos csoportját” – véli Grafiková, majd hozzátette, az adó leszámítása után az egészségügyi nővér az 5 ezer euróból 3400 eurót kap meg, ami tekintve a feltételt, hogy 3 évig nem távozhat a munkahelyéről, egy hónapra körülbelül plusz 80 eurót jelent. Az ápolók az ígért 3 ezer euróból 2400 eurót kapnak kézhez, ami 36 hónapra szétosztva havi 66 eurót tesz ki.
„A feltételekről még nem született megállapodás. A kérdés az, hogy mi történik, ha egy ápoló vagy gondozó meghal, megbetegszik, távozni kényszerül vagy munkahelyet vált. Például, ha egy olyan helyzet áll elő, amikor el kell mennie a szülőjét ápolni, és ott kell hagynia a munkahelyét. Vissza kell fizetnie az összeg egy részét?” – kérdezik az ápolók. Grafiková szerint a stabilizációs hozzájárulás nem jó megoldás, fennáll a veszélye ugyanis, hogy a támogatás összegét az adósság törlesztésére használják fel, ami az alacsony bérek és az infláció miatt terheli a dolgozókat, s ezáltal 3 évig „megrekednek” a rendszerben. Attól tart, ha lehetőségük is adódna jobban fizető állást vállalni, nem lesz pénzük visszafizetni az államnak a támogatást, s ezáltal nem tudnak előrelépni. A kamara rendszerszintű megoldást sürget, amit fizetésemeléssel és az együttható növelésével érne el.
Az egészségügyi költségvetés kibővítését követeli a Szlovák Orvoskamara (SLK) is, szerintük még legalább 700 millió eurót kellene fektetni a rendszerbe, hogy a rendelők helyzete stabilizálódjon. A kamara szerint fennáll a veszély, hogy 2023-ban újabb szakorvosi rendelők zárnak be, emiatt pedig még nehezebb lesz hozzájutni az ellátáshoz.
(nar, TASR)
Az LOZ elnöke hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, nem bíznak Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszterben, mivel nem teljesíti a memorandum követeléseit, ezzel pedig ismét az összeomlás szélére sodorja az egészségügyet. Elmondása szerint már hónapokkal ezelőtt is figyelmeztették a tárcavezetőt, de a helyzet nem javult, és most, a béremelés visszavágásával betelt a pohár. Hétfő délutánig 24 kórházból összesen 2635 orvos jelezte, hajlandóak csatlakozni az LOZ kezdeményezéséhez a túlórák lemondásáról. Visolajský szerint a kórházakban dolgozó orvosok a rendkívüli munkaerőhiány miatt rá vannak kényszerülve a túlórákra, és gyakran többet is dolgoznak, mint a törvény által meghatározott maximális óraszám. Ha ezt befejezik, összeomolhat az orvosi ügyeletek rendszere. Az aláírások megvannak, így a LOZ elnöke szerint már csak a kormányon és a parlamenten múlik, benyújtják-e vagy sem. Továbbá kilátásba helyezte a „hagyományos” felmondások gyűjtését is, ami nemcsak a túlórák lemondását, hanem az orvosok tömeges elvándorlását jelentené.
Monika Kavecká, a nővérszakszervezet (OZ SaPA) elnöke hétfőn bejelentette, csatlakoznak az orvosok kezdeményezéséhez, és a konszolidációs csomag esetén ők sem lesznek hajlandóak túlórázni.
Kevesebb bér
Visolajský elmondta, az alacsonyabb fizetésemelés mintegy 2800 kórházi orvost érintene. Az atesztációs vizsga előtt álló orvosok, akik az említett szám mintegy 40 százalékát teszik ki, így a jövő évtől a tervezettnél 130 euróval alacsonyabb fizetésre számíthatnának, az atesztált orvosok pedig 218 euróval kapnának kevesebbet. Az ügyeletek, az éjszakai műszakok, a hétvégék és az ünnepnapok után járó bónuszok hozzáadásával az LOZ úgy saccolja, hogy a kormány évi 8,5 millió eurót spórolna az orvosokon, ami a tervezett 260 millió eurós megtakarítás mindössze töredékét képezi. A maradék pénzösszeget a többi egészségügyi dolgozó, például a nővérek bérén spórolnák meg, ami a szakszervezet szerint teljesen elfogadhatatlan.
Kéznél a megoldás
Az LOZ elnöke állítja, ha a kormány konszolidálni szeretné az egészségügyi költségvetést, a megoldás Ficóék orra előtt hever, csak nem hajlandók észrevenni. Hangsúlyozta, a pénzügyminisztérium Érték a Pénzért (ÚHP) nevű elemzőosztálya, valamint az egészségügyi tárcához tartozó Egészségpolitikai Intézet (IZP) kidolgozott egy elemzést arról, hogyan lehetne megtalálni a lyukakat a rendszerben, tehát hogyan lehetne úgy milliókat megtakarítani, hogy közben ne csökkenjen az ellátás minősége. A kiadások felülvizsgálatáról szóló dokumentum 2022-ben készült el, a következő 3 évre szól, és összesen 28 javaslatot tartalmaz. Ezek közé tartozik például az egészségügyi beavatkozások után fizetendő járulékok optimalizálása. Visolajský állítja, a szlovákiai fekvőbeteg-ellátás egyik legnagyobb problémája, hogy az egészségbiztosítók ugyanazért az ellátásáért nem ugyanakkora összeget fizetnek a kórházaknak. A magánkézben lévő egészségbiztosítók kevesebbet fizetnek az állami tulajdonban lévő kórházaknak, a magánkórházakkal pedig túlárazott szerződéseket kötnek.
„Hogyan lehetséges az, hogy az egyik kórház 3500 eurót kap ugyanazért az ellátásért, amiért a másik 2000 eurót?”
– tette fel a kérdést az LOZ elnöke. Kiemelte, az árak egységesítésével az állam évi 53 millió eurót spórolhatna az egészségügyben, ez az összes jelenleg a magánvállalkozók zsebében landol. Továbbá elmondta, ha a kórházak a gyógyszereket nem egyénileg, hanem központilag vásárolnák, akkor további 32 millió eurót lehetne megtakarítani. Az ezekhez hasonló intézkedésekkel idén mintegy 241 milliót eurót spórolna az egészségügyi tárca, a jövő évben pedig 308 millió eurót, vagyis még többet, mint a tervezett konszolidációval.
„Megmutattuk, hogy lehet spórolni 308 milliót a jövő évben. Csak ennyi kell hozzá, hogy a miniszter asszony elkezdje végezni a munkáját, amit mindeddig nem tett meg”
– mondta Visolajský.
Dolinková pénteken bejelentette, a konszolidációs csomag megsérti a kormány és az orvosok közt megkötött memorandumot, amiért ő már nem hajlandó felelősséget vállalni.
„A konszolidációs csomag jelenlegi állapota mellett nem tudom garantálni, hogy az egészségügy jó irányba halad. Vagyis abba az irányba, amit a kormányprogramban meghatároztunk. Az államháztartás konszolidációját elfogadhatatlannak tartom a szlovák egészségügy számára”
– fogalmazott a miniszter.
Álhírekkel küzdve
Dolinková továbbá Peter Kotlárt (SNS-jelölt), a koronavírus-járvány kezelésének kivizsgálásáért felelős kormánybiztost is bírálta. Kotlár az utóbbi hónapokban többször is tett olyan kijelentéseket, amelyeket a szakértők az összeesküvés-elméletek kategóriájába soroltak, illetve nagy felháborodást váltott ki az is, hogy Szlovákia nevében elhatárolódott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új járványügyi megállapodásától.
Kapcsolódó cikkünk Genf/Pozsony |
Egyre több szakmai szervezet szólal fel, amiért Szlovákia elhatárolódott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kidolgozott járványügyi megállapodástól. Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszter az ügy felülvizsgálatát ígérte.
Június elején a WHO konferenciát szervezett Genfben, amelyre a világ mintegy 190 országát meghívták, köztük Szlovákiát is. A konferencia témája a nemzetközi egészségügyi előírások frissítése volt, amit a koronavírus-járvány lecsengése után több ország is kérvényezett. Szlovákiát Peter Kotlár (SNS), a koronavírus-járvány kezelésének kivizsgálásáért felelős kormánybiztos képviselte.
A nem véglegesített megállapodás kapcsán több kétely is felmerült: Oroszország és Argentína például fenntartotta annak jogát, hogy az országhatáraikon belül az egyes frissítések bevezetéséről ők maguk dönthessenek. Abban viszont minden állam egyetértett, hogy a 2000-es évek elején kidolgozott irányelvek – amelyeket a főként Ázsiában terjedő SARS-járvány idején vezettek be – már nem elegendőek egy esetleges új világjárvány megfékezésére. Kivéve Szlovákiát, amely Kotlár révén teljes egészében elhatárolódott a nemzetközi egészségügyi előírásoktól.
Felháborodás
A döntés nagy felháborodást váltott ki a hazai politikai és szakmai közegben. Az ellenzék, amely Kotlárt korábban többször is bírálta az álhírportálokhoz kötődő múltja miatt, a parlament egészségügyi bizottságának összehívását kezdeményezte, amelyen a kormánybiztosnak és az egészségügyi miniszternek egyaránt meg kellene jelenniük, hogy megmagyarázzák a döntés hátterét. Peter Stachura, a KDH képviselője és korábbi egészségügyi államtitkár világraszóló szégyennek nevezte Kotlár lépését, amellyel szerinte veszélybe sodorta a szlovák állampolgárok egészségét. Az ügy egyesítette a parlamenti ellenzéket, mindegyik párt képviselteti magát a rendkívüli bizottsági ülésen.
Az ellenzék mellett a szakmai szervezetek is felháborodásukat fejezték ki. A Szlovák Orvoskamara (SLK) nyugtalanítónak nevezte Kotlár döntését. Mint írták, a világjárványok idején az állampolgárok védelme szempontjából kiemelten fontos a nemzetközi együttműködés. A Szlovák Orvosi Társaság (SLS) érthetetlennek és károsnak nevezte a kormánybiztos hozzáállását, hiszen a megállapodás azokat a szabályokat tartalmazza, amelyeket a világnak követnie kellene a járványok kirobbanásakor. A Páciensek Jogvédő Szervezete (AOPP) pedig felszólította az egészségügyi minisztériumot és a kormányt, hogy Szlovákia is csatlakozzon a többi országhoz.
Érvek és ellenérvek
Kotlár elhatárolódása egyébként nem volt váratlan, a kormánybiztos az utóbbi hetekben többször is nyíltan bírálta a WHO tevékenységét és magát a megállapodást is. A konferencia után hosszú közleményben indokolta, miért döntött úgy, hogy Szlovákia nem csatlakozik a többi 190 ország álláspontjához. Úgy véli, az új nemzetközi egészségügyi előírások sértik az egyes országok szuverenitását, és homályos megfogalmazásmódjuk miatt ellehetetlenítik az objektív értelmezés lehetőségét. Kotlár szerint a megállapodás túl sok hatalmat adna a WHO főigazgatójának kezébe, például ő döntene a járványügyi veszélyhelyzet kihirdetéséről és megszüntetéséről, a tagállamok beleegyezése nélkül.
Peter Sabaka infektológus viszont úgy látja, Szlovákia ezzel a lépéssel csak veszített, hiszen a megállapodás valójában az információcsere megkönnyítéséről és a kutatási eredmények megosztásáról szól, de megkönnyíti a gyógyszerek és a vakcinák beszerzését is, valamint kijavítja azokat a hibákat, amelyeket a koronavírus-járvány kezelése során elkövettek.
Dolinková reakciója
Dolinková saját bevallása szerint nyugtalanul szemléli a járványügyi megállapodás körüli fejleményeket. A miniszter úgy gondolja, ebben a szigorúan szakmai kérdésben elsősorban azoknak kellene döntenie, akik valóban otthonosan mozognak a témában, tehát a szakértőknek. Éppen ezért javasolni fogja az egészségügyi előírásokat ellenőrző bizottság kibővítését, amelynek a közeljövőben az lesz a feladata, hogy a WHO dokumentumát részletesen, szakmai szempontok mentén értékelje. Az eredményeket Dolinková a kormány előtt is ismertetni szeretné. A tárcavezető hangsúlyozta, racionálisan kellene viszonyulni a nemzetközi előírásokhoz.
„Óvatosan és körültekintően kell megközelítenünk az új kihívásokat, hogy a jövőben szembe tudjunk nézni a lehetséges egészségügyi kockázatokkal”
– fogalmazott.
(nar, TASR, aktuality.sk, Denník N)
A kormánybiztos ezen a héten sajtótájékoztatót tartott, amelyen bejelentette, a járvánnyal kapcsolatos felülvizsgálat lezárult, és a továbbiakban nem javasolja, hogy Szlovákiában mRNS alapú vakcinákat alkalmazzanak a koronavírus ellen.
Dolinková elmondta, Kotlár ugyan együttműködő volt a koronavírus-járvány utáni nyomozása során, de olyan gondolatokat terjeszt, amelyeknek nincsen semmilyen tudományos alapjuk.
„Hogyan lehetséges az, hogy a miniszternek 11 hónapja van egy olyan tárca rendbetételére, amelyet évtizedeken keresztül elhanyagoltak, másrészt pedig olyan kérdésekkel kell foglalkoznia, hogy volt-e járvány vagy sem, hogy az oltások megváltoztatják-e a DNS-ünket, illetve hogy chipeket juttattak-e belénk?”
– fogalmazott.
Pellegrini beszólt
A tárcavezető a következő napokban átadja lemondását Peter Pellegrini köztársasági elnöknek. Azt egyelőre nem tisztázta, hogy felveszi-e a tavalyi választáson szerzett mandátumát, és visszatér-e a parlamentbe.
Az államfő a közösségi oldalán jelezte, mihamarabb szeretne találkozni a távozó miniszterrel, illetve az orvosok, a nővérek és a mentősök képviselőivel is, hogy az egészségügy legégetőbb problémáiról tárgyaljanak. Bejegyzésében kritikát is megfogalmazott a koalícióval szemben.
„Az egészségügy az emberek életminősége szempontjából az egyik legfontosabb ágazat, amelynek javítására a jelenlegi kormány a programnyilatkozatában kötelezettséget vállalt. Megértem az államháztartás konszolidációjának sürgősségét, hiszen meg kell fizetnünk előző kormányok gazdálkodásának árát. Másrészt azonban meg vagyok győződve arról, hogy az általános javító intézkedések szerkezetéből ki kellene derülnie, melyek a kormány legfontosabb prioritásai. Az egészségügyi miniszter lemondása és az általa ismertetett indokok alapján úgy tűnik, az egészségügy nem tartozik ezen prioritások közé”
– üzente Pellegrini.
Fico nem kommentálja
A koalíciós pártok képviselői vegyesen fogadták a miniszter lemondását. Robert Fico tudomásul vette Dolinková döntését. Megköszönte az eddig munkáját, a lemondása okait azonban nem kívánta kommentálni. További lépéseket azután ígért, hogy tárgyalóasztalhoz ült az államfővel, valamint Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel, a Hlas vezetőjével.
A Hlas nem meglepő módon kiállt az általuk kinevezett tárcavezető mellett. A párt sajtóosztálya közleményben reagált a hírre, melyben hangsúlyozták, a miniszter számos fejlesztési projektet indított el, amelyek az egészségügy érdekeit szolgálták. Ugyanakkor megértik, hogy a konszolidációs csomag elfogadása után Dolinková már nem tudja végrehajtani a terveit, amely szakmailag és emberileg is csalódást jelentett a számára. Ehhez még hozzájárult a folyamatos nyomás és a hazugságok, amelyek a személyét érték az utóbbi időben.
Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter személyesen is sajnálatát fejezte ki a miniszter lemondása miatt. Azt mondta, megérti Dolinková döntését, ugyanakkor elvárná, hogy cserébe Kotlár is mondjon le a kormánybiztosi posztjáról.
„Egyebek mellett azért is, mert az ő tevékenysége minden, csaknem a koronavírus-járvány kezelésének kivizsgálása”
– üzente Drucker.
Danko örülhet
Az SNS – amelynek elnöke, Andrej Danko már hetek óta bírálta Dolinkovát – tudomásul vette a miniszter döntését. A párt álláspontja szerint a tárcavezető már egy jó ideje nem rendelkezett semmilyen elképzeléssel az egészségügy irányítása kapcsán. Egyúttal kiálltak a párt által jelölt Kotlár mellett.
„Elítéljük a Peter Kotlár képviselőnk elleni támadását, és feltesszük a kérdést, hány feljelentést tett Dolinková azok ellen, akik a koronavírus-járvány idején loptak”
– üzente Zuzana Škopcová, az SNS szóvivője, hozzátéve, a miniszter hivatali ideje alatt csak tovább romlott az Általános Egészségbiztosító (VšZP) anyagi helyzete.
Elégedett ellenzék
Az ellenzéki pártok szintén elégedettségüket fejezték ki a tárcavezető döntése kapcsán. A Progresszív Szlovákia (PS) szerint a miniszter lemondásának be kellett következnie, de ez sajnos nem oldja meg az egészségügyben uralkodó válsághelyzetet. A progresszívek Robert Fico felelősségét emelték ki, aki szerintük folyamatosan tolta maga előtt az egészségügy halmozódó problémáit, most azonban szembe kell néznie velük.
A KDH logikus lépésnek nevezte a tárcavezető döntését. A kereszténydemokraták úgy vélik, a Dolinková felkészületlenül érkezett a miniszteri székbe, hiányzott mögüle a koalíciós partnerek támogatása, amelyet az utóbbi egy év alatt sem sikerült megszereznie. Továbbá bírálták a tárcavezetőt a konszolidációs csomag miatt, szerintük a végsőkig kellett volna harcolnia az orvosok és a nővérek érdekeiért.
Az SaS úgy véli, a miniszternek jóval korábban meg kellett volna hoznia ezt a lépést. Branislav Gröhling pártelnök kiemelte, már a nyáron követelték Dolinková távozását, mivel már addig is épp elég hibát követett el, de a konszolidációs csomag és az orvosok felmondással való fenyegetése az utolsó szöget jelentette a miniszter posztjának képzeletbeli koporsójába. Továbbá felszólította a kormányfőt, egy olyan vezetőt ültessen a miniszteri székbe, aki képes lesz jelentős változtatásokat végrehajtani az egészségügyben.
A Szlovákia mozgalom képviselői szerint Dolinková sokkal inkább a pénzügyi csoportok érdekeit tartotta szem előtt, mintsem a páciensekét. Marek Krajčí korábbi egészségügyi miniszter szerint Dolinková sok hibát elkövetett a minisztersége alatt, például leállította a rázsochyi kórház felépítését, eltörölte a fogászati kedvezményeket, illetve nem sikerült megoldania a trencséni kórház kardiológiai osztályán kialakult helyzetet sem.
Az utóbbi hetekben a koalíció belső feszültségei látványosan a felszínre törtek, elsősorban az SNS és a Hlas között. Ez a gyakorlatban is megnyilvánult, amikor a képviselők Michal Šimečka (PS), a parlament alelnökének leváltásáról döntöttek. A teljes koalíció 79 szavazattal rendelkezik, a PS vezetőjének eltávolítását viszont csak 76-an támogatták, ugyanis a Hlas három képviselője (Samuel Migaľ, Radomír Šalitroš és Roman Malatinec) nem értett egyet a Smer és az SNS indítványával. Ha Dolinková visszaül a parlamentbe, elképzelhető, hogy a Hlas frakciója egy újabb olyan személlyel bővül, aki elvi okok vagy akár személyes sértettség miatt nem hajlandó együtt szavazni a koalícióval a megosztó kérdésekben. A szlovák parlamentben a 76 támogató szavazat a lehető legtörékenyebb többségnek számít.
A Denník N értesülései szerint Dolinkovának felajánlottak egy nagyköveti pozíciót is, de egyelőre nem tudni, hogy elfogadja-e.
(nar, TASR, Denník N)
Nem jó előjelek
Šaško csütörtökön a közösségi oldalán megosztott egy bejegyzést arról, hogy éppen a pénzügyminisztériumban tárgyal. Elmondása szerint a hivatalba lépése óta szinte megállás nélkül egyeztet, hogy bebiztosítsa az egészségügyi ellátást a hazai páciensek számára, ugyanakkor békét is kössön az orvosokkal, a nővérekkel, a mentősökkel és a többi dolgozóval. A tárgyalási folyamatot különösen megterhelőnek nevezte, hiszen nem könnyű kompromisszumra jutni, bár úgy véli, ez az egyetlen esély a sikerre.
„Ma kora reggeltől egyeztetek a pénzügyminisztérium vezetésével és az elemzőcsoportokkal, hogy megtaláljuk a megoldási lehetőségeket, amelyeket a hét végéig szeretnék bemutatni a szakmai szervezeteknek és a nyilvánosságnak is”
– üzente a tárcavezető, aki később a nővérszakszervezet képviselőit is fogadta.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon Kamil Šaško (@kamil_sasko) által megosztott bejegyzés
Monika Kavecká, az OZ SaPA vezetője azonban a tárgyalásokat követően nem volt derűlátó a miniszter által emlegetett kompromisszum kapcsán. Szerinte ugyanis Šaško csak általánosságban beszélt, de egyetlen konkrét intézkedést sem mutatott be. A nővérek arra kérték a minisztert, a megszorítások egyáltalán ne érintsék a fizetésüket, mert a szlovák egészségügyben a nővérhiány már így is kritikus. Kavecká továbbá elmondta, arra ösztönzik a szakszervezeti tagokat, hogy a jövőben ne vállalják a túlórákat, ennek kapcsán már gyűjtik is az aláírásokat.
„Pontos számokat egyelőre nem tudok mondani, hiszen még csak az elején vagyunk, de különösen Pozsonyból halljuk, hogy hatalmas az elégedetlenség”
– jelentette ki a szakszervezeti vezető. Hozzátette, ha a kormány nem hátrál meg, az egészségügyi ellátás hiányát főként a betegek fogják megérezni, hiszen nem lesz személyzet, amely ellátná őket.
A kórházaknak sem tetszik
A konszolidációs csomag ellen a Szlovák Kórházszövetség (ANS) is tiltakozik. Marián Petko, a szervezet elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, a konszolidációs csomag elfogadása óriási hatással lehet a kórházak költségvetésére. A tranzakciós adó jóváhagyása már önmagában is 12,5 millió eurós kiadást jelenthet az ANS-ben csoportosuló kórházak számára, az áfa megemelése pedig csak tovább nehezít a helyzetükön. Petko elmondta, a szerdai egyeztetésük során jelezték az aggályaikat az egészségügyi miniszternek. Az ANS elnöke felszólította a kormányt és a szakszervezetek képviselőit, mielőbb törekedjenek a kompromisszum megtalálására, mert csak így érhető el, hogy az egészségügyi dolgozók a betegágyak mellett maradjanak.
(nar, TASR)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
