Josep Borrell: Ukrajna győzelmi tervét és a béketervet össze kell kapcsolni Kulcsár Péter2024. 10. 17., cs – 12:46
Az ukrán elnök által bemutatott győzelmi tervet és a béketervet össze kell kapcsolni, a háború megnyeréséhez és a békéhez e két dolognak együtt kell működnie – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Brüsszelben.
Borrell, az uniós tagállamok vezetőinek tanácskozására érkezve – ahol kiemelt téma lesz Ukrajna, a migráció és a közel-keleti helyzet – hangsúlyozta: Oroszország egzisztenciális fenyegetés Európa számára, ezért folytatni kell Ukrajna támogatását.
Reményét fejezte ki, hogy még a hivatali idejének lejárta előtt a tagállamok megállapodásra jutnak a G7-csúcson jóváhagyott 50 milliárd dolláros, a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fizetett hitel folyósításához Ukrajnának.
A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a humanitárius katasztrófára hívta fel a figyelmet.
„Az Egyesült Államok felszólította Izraelt, hogy javítsa a gázai humanitárius hozzáférést, de adott egy hónap haladékot, ami egy hónap késedelmet jelent, míg a jelenlegi ütemben megölt emberek száma túl sok” – fogalmazott.
Olaf Scholz német kancellár érkezésekor elmondta: a Németország által bevezetett fokozott határellenőrzés, az illegális migráció jelentős csökkenéséhez és a korábbinál jobb visszaküldési arányhoz vezetett. Hangsúlyozta, hogy a közös európai menekültügyi rendszerről szóló megállapodás végrehajtását fel kell gyorsítani. Mint mondta, tavaly több mint 300 ezer illegális bevándorló érkezett Németországba, „ami túl sok”, ezért olyan rendszert kell kiépíteni, amely lehetővé teszi a német gazdaság jövőbeli életképességét azáltal, hogy megkönnyíti a szakképzett munkavállalók és a munkaerő bevándorlását.
„Törvényeinkkel ezt lehetővé tettük. Védelmet kell nyújtanunk azoknak, akiknek szükségük van rá, és ezt mindig meg is fogjuk tenni. De hazánkba nem mindenki jöhet” – hívta fel a figyelmet.
Azzal kapcsolatban, hogy az EU nyitott lenne arra, hogy az EU-n kívül hozzanak létre menekültközpontokat, Scholz azon a véleményen volt, hogy ez a koncepció nem jelent megoldást.
Ha csak a számokat nézzük, ez a javaslat nem igazán jelent megoldást egy olyan nagy ország számára, mint Németország. A tavaly hazánkba szabálytalanul érkező 300 ezer menedékkérőhöz képest ezek a központok az csak alacsony arányban tudnák visszafogni a menedékkérők számát – mondta.
A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban kijelentette: Németország továbbra is fegyverekkel segíti Izrael önvédelmét, de Izraelnek be kell tartania a nemzetközi jogot, és a kétállami megoldást kell végső céljának tekintenie, és a humanitárius segélyeknek el kell jutniuk a gázai övezetben élő rászorulókhoz.
Gitanas Nauseda litván elnök érkezésekor kijelentette, hogy a jelen pillanat nem a legideálisabb az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások megkezdésére, mert Moszkva úgy érzi, hogy ő az erősebb fél.
„Ha támogatnánk Ukrajnát, és sikeresebb lenne a frontvonalon, akkor talán az orosz elnök kénytelen lenne tárgyalóasztalhoz ülni. Jelenleg azonban azt hiszi, hogy ő van fölényben és sarokba szorította Ukrajnát” – hangsúlyozta.
A migrációval kapcsolatban elmondta: innovatív intézkedésekre van szükség, menekültügyi központokat a harmadik országokban kell létrehozni, és véleménye szerint együtt kell működni a származási és tranzitországokkal.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök érkezésekor hangsúlyozta: „az új uniós migrációs és menekültügyi paktum nem foglalkozik a visszaküldés kérdésével, így nem vagyunk hatékonyak azokkal szemben, akik nem jogosultak az európai védelmi státuszra”
„Görögország az EU külső határainak egyik frontországaként már eddig is kemény, de igazságos migrációs politikát folytatott” – mondta és megelégedését fejezte ki, hogy az uniós vezetők most már kezdik felismerni a határok védelmének fontosságát.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök örömét fejezte ki hogy már más uniós országok – például Olaszország és Hollandia – is hasonlóan állnak a migrációhoz, mint Dánia.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
