A Komárom-Esztergom vármegyei község határában többen is medvét láttak. Tóth Zoltán polgármester azt mondta az InfoRádióban, hogy hétfőn pirkadatkor pillantották meg először az állatot a helyi pataknál, ahová valószínűleg inni ment, majd a délutáni órákban mások is észlelték.
Hétfőn többen is medvét láttak Bajót határában. A Komárom-Esztergom vármegyei község polgármestere, Tóth Zoltán értesítette a hatóságokat, és mivel ő maga is vadász, szemlét tartott a terepen. A településvezető azt mondta az InfoRádióban, hogy jó néhány helyi lakos felfigyelt egy nagy termetű állatra, de csak az egyikük volt benne biztos, hogy medvét látott. Hétfőn pirkadatkor pillantották meg először a helyi pataknál, ahová valószínűleg inni ment az állat, majd a délutáni órákban mások is észlelték, vagyis Tóth Zoltán többektől is kapott értesítést, hogy medvének tűnő állatot láttak Péliföldszentkereszt közelében.
Egy ember arról tájékoztatta a polgármestert, hogy éjszaka találkozott a medvével, és az autójában ülve 4-5 percen keresztül nézett szembe vele, mások pedig medvehangra lettek figyelmesek a környéken. Tóth Zoltán a rendőrség mellett értesítette a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot is a történtekről, majd megkérte a helyi vadászt, hogy járja be Bajót környékét.
„A megfelelő médiafelületeinken tájékoztattuk a lakosságot, hogy fokozott óvatossággal járják az erdőt, mert előfordulhat, hogy medve van a területünkön. Az okozhat gondot, ha esetleg hirtelen történik a találkozás, mert akkor sarokba szorítva érezheti magát az állat, vagy érdekesnek tűnhet neki az ember, de alapvetően a medve nem tekint táplálékként az emberre” – jegyezte meg a bajóti polgármester.
Miután májusban medvét láttak a Pest vármegyei Aszód környékén is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója azt mondta az InfoRádióban, hogy ismét meghonosodtak Magyarországon a barnamedvék.
Heltai Miklós akkor úgy fogalmazott, nem hisz abban, hogy minden Magyarországon megjelenő medve „a szlovák határon keresztül útlevéllel” érkezik meg hazánkba. Szerinte az ilyen következtetések félrevezetik a közvéleményt, ugyanis egyáltalán nem szokatlan, hogy főleg tavasszal sok medveészlelés van itthon, és azt is jelezte, kizártnak tartja, hogy valamennyi állat csak külföldről vándorolna Magyarországra.
A vadbiológus úgy véli, biztosra vehető, hogy már idehaza is vannak szaporodó párok. „Egy ilyen nagyragadozóval nem lehet együtt élni, csak együtt létezni, és ennek alapja a kölcsönös félelem és tisztelet” – hangsúlyozta a szakértő. Heltai Miklós szerint azt kell szem előtt tartanunk, hogyan kerüljük el a barnamedvével való találkozást.
A szakértő nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy valamilyen együttélési forma kialakítására lenne szükség az ember és a medve között. Mint mondta, az együttélés „pozitív párkapcsolatot” jelent, ilyen pedig egyszerűen nem jöhet létre a nagyragadozók és az emberiség között. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szabad a medve közelébe lépni, minél távolabb kell tőle menni, ha esetleg ilyen helyzetbe kerülünk. „Nem kell keresni a kontaktust, nem szabad fotókat készíteni, hanem valamilyen úton-módon, hatásosan el kell érni a medvénél, hogy ő is féljen tőlünk” – jelentette ki Heltai Miklós.
(Nyitóképünk illusztráció.)
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
