Fico vezeti majd a Nemzetiségi Tanácsot, ahol kisebbségek képviselői leszavazhatják a kormányt Lajos P. János2024. 10. 15., k – 15:21 Pozsony |
Október elsején megszűnt a kormány tanácsadó szerveként működő Kisebbségi Bizottság, és hamarosan helyébe lép a Nemzetiségi Kormánytanács. A tanács amellett, hogy átveszi a bizottság jogköreit, nagyobb önállóságot és új vezetőt kap: az elnöke a mindenkori kormányfő, vagyis jelenleg Robert Fico lesz. A kisebbségek képviselői többségben lesznek a tanácsban – a magyar kisebbség képviselőinek a száma nő kettővel – így akár le is szavazhatják a kormány képviselőit. A kisebbségek jogállásáról szóló törvényt már ez a tanács készítheti elő. Horony Ákos kisebbségi ügyi kormánybiztossal beszélgettünk, aki az alakuló tanács alelnöke lesz.
Az államigazgatás államtitkári szinten képviselteti magát a tanácsban, a minisztériumok egy-egy államtitkárt küldenek majd az ülésekre. Ez mennyire viszi előre a munkát?
Ez is általános szabály, a kormánytanácsokban államtitkári szinten képviseltetik magukat a minisztériumok. Ők is küldhetnek azonban helyettest. De ez is a tanács rangját mutatja: olyan tagot kell delegálni, aki képes saját hatáskörben döntést hozni. A közigazgatás részéről nőtt a tagok száma is, több minisztérium delegál tagot a tanácsba, mint amennyi a bizottságba delegált. Minden tárca ugyan nem képviselteti magát, főleg azokat a minisztériumokat akartuk bekapcsolni, akiknek közük van – szélesen értelmezve – a kisebbségi témához. Tagja lett például az egészségügyi minisztérium vagy a régiófejlesztés. A kormányfővel és a kisebbségi ügyi biztossal együtt összesen 16 tag érkezik az államigazgatásból.
Változott azonban a kisebbségek képviselőinek a száma is a bizottsághoz képest.
Igen, a bizottságnak 25 kisebbségi tagja volt, a tanácsnak 27 lesz. A magyar kisebbség képviselőinek a száma nőtt kettővel, öt helyett hét magyar tagja lesz a tanácsnak. Ez a kormánytanács ebből a szempontból is egyedülálló lesz, mivel az államigazgatásnak lesz 16 szavazata, a kisebbségeknek pedig 27, vagyis a kisebbségek lesznek túlsúlyban. A tárcaközi egyeztetésen ez ellen egyik minisztérium sem tiltakozott. A nyilvánosság részéről, egyes szélsőséges szervezetektől érkezett ugyan olyan javaslat, hogy minden kisebbségnek csak egy szavazata legyen, de ezt nem fogadtuk el.
A magyar tagok száma nőtt kettővel, a többi kisebbség ugyanannyi tagot delegál a tanácsba is, mint a bizottságba. A magyarok száma már a bizottságban is a legmagasabb volt, 5 főt választhattak meg magyar szervezetek, míg a második legnagyobb számmal rendelkező romák négyet. Miért csak a magyar képviselők száma nőtt?
Én ezt azért tartottam fontosnak, mert a magyar kisebbség a legnépesebb, 450 ezer fő, és legalább egy képviselővel rendelkeznek a tanácsban a legkisebb nemzetiségek is, akik csak néhány száz főt számlálnak. A magyar közösség egy összetett társadalom, ezért fontos, minél több nézet, terület képviselve lehessen. Nyilván a 7 tag sem sok, de így nagyobb az esélye, hogy színesebb lesz a magyar képviselet.
A kisebbségi képviselőket választották a bizottságba, választani fogják a tanácsba is? Hogyan alakul meg az első tanács?
Az átmeneti időszakban a bizottsági tagok a kormánytanács tagjaivá válnak. A két új magyar tag a bizottság póttagjai közül kerül ki. De hamarosan új választások lesznek, ezt 2025 február végéig kell lebonyolítani. A választás úgy zajlik majd, mint ahogy a bizottságba is történt: a kisebbségi szervezetek regisztrálhatnak, javaslatot tehetnek a tagokra és egyben megválaszthatják a tanács tagjait. Ez a választás minden kisebbség esetében külön-külön történik.
A tanács hatásköre bővül a bizottságéhoz képest?
A hatáskörök erősebbek lesznek, hiszen a tanács eggyel magasabb szintet képvisel, mint a bizottság.
Igen, de továbbra is csak a kormány tanácsadó testülete marad, nem határozhat önállóan, csak javaslatokat tehet a kormánynak.
Alapvetően ez igaz, de a statútumban szerepel, hogy a tanács kezdeményezhet bizonyos kérdésekben, ellenőrző szerepe is van, értékeli a nemzetközi és a hazai kötelezettségvállalások betartását. Ez több mint egyszerű tanácsadás. De az is fontos, hogy azokat a javaslatokat, jelentéseket, törvénytervezeteket, amelyek a kisebbségeket is érintik, és a kormány elé kerülnek, előbb a tanácsban is meg kell vitatni. Az egyik ilyen példa a napokban a sajtóban is tárgyalt államnyelvtörvény módosítása, ezzel a tanács is foglalkozni fog. A kormány elé csak úgy kerülhet a törvénytervezet, hogy a tanács javasolja vagy nem elutasítja elfogadását, és mint tudjuk, ennek a tanácsnak a kormányfő az elnöke.
Kapcsolódó cikkünk Gombaszög |
A kisebbségi kormánybiztos is foglalkozik azzal, hogy az állami szervek mindenáron be akarják végezni a Beneš-dekrétumok nyomán indított földelkobzásokat. Horony Ákos kormánybiztost a Gombaszögi Nyári Táborban arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak ezzel kapcsolatban.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) egy néhai vereknyei férfi örökösei ellen indított pert azért, hogy a felmenőjük nevére a magyarok és németek kollektív bűnössége alapján kiadott konfiskációs határozatot érvényesítse. Az állam így akarja birtokba venni azokat a rendkívül értékes telkeket, amelyek a D4/R7-es autópálya alatt találhatóak. Bár a pert a földalap első és másodfokon elvesztette, rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel most a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. Hogyan értékeli a kisebbségekhez való hozzáállás szempontjából ezt az eljárást?
A konkrét ügy részleteit ugyan nem ismerem, azt azonban el tudom mondani, hogy a szlovák hatóságok szerint ezeknek az ügyeknek semmiféle kisebbségi, vagy nemzetiségi vonatkozása nincs. Tagadják magának a problémának a létezését is. Ezt tapasztaltam már a szlovák–magyar vegyes bizottságban is, amelynek a munkájában korábban szakértőként vettem részt. Magának a problémának a kisebbségi szempontból való relevanciáját sem látják, illetve ismerik el. Nyilvánvalóan, ha azt olvassuk, hogy valakitől azzal az indoklással veszik el a tulajdonát, mert azt már a magyar nemzetisége miatt a felmenőjétől is el kellett volna venni, akkor az ember a szlovák hatóságok említett álláspontjával nem biztos, hogy egyet tud érteni. Én úgy tudom, a Beneš-dekrétumok nyomán indított földelkobzások kérdésében politikai és szakértői tárgyalások fognak indulni. Tudni kell ugyanis, hogy ezeknek a bírósági pereknek a kezdeményezője az állam, egy hatóság. Erről tudunk majd tárgyalni. Körbe kell járni azt a kérdést, mennyire helytálló, méltányos és tisztességes az az eljárás, amit a földalap követ, ahogy ezekben az ügyekben fellép.
Tárgyalásokat említett, ki fogja ezeket kezdeményezni és ki vesz majd részt ezeken?
Még az államfőválasztás második fordulója előtt volt egy megbeszélés a Magyar Szövetség elnöke, Forró Krisztián és az akkor még elnökjelölt Peter Pellegrini között. Ott Pellegrini ígéretet tett arra, hogy ezt a témát szakértői szinten is körbejárják. Erről a közös sajtótájékoztatójukon is beszámoltak. Úgy tudom, ennek az előkészítése jelenleg is zajlik. Ismereteim szerint a köztársasági elnök által megbízott jogászok és a Magyar Szövetség által javasolt személyek fognak egyeztetni. Kisebbségi kormánybiztosként, ha engem is felkérnek erre a feladatra, akkor nyilván ezt szívesen meg fogom tenni, hiszen, még ha néhányan tagadják is, a kérdéses ügyeknek van valamiféle kisebbségi relevanciája.
A kisebbségi kormánybiztos hivatalának van-e arra kompetenciája, hogy elejét vegye a mostanihoz hasonló ügyeknek? Beavatkozhat-e például ön a földlap munkájába azzal, hogy az intézmény ne próbálja a földelkobzásokat bevégezni? Leállíthatja-e, hogy egy ilyen ügyben az intézmény a Legfelsőbb Bírósághoz forduljon?
A földalap is az adott szakminisztériumhoz tartozik. Én ezzel a szaktárcával tárgyalhatok, de magával a földalappal is egyeztethetek, ha rendszerszintű problémát látok. Ez szerintem meg is fog történni. Itt azonban visszautalnék, hogy sok függ az előbb említett szakmai bizottság munkájától is. A törvény ugyanakkor megszabja, hogy a konkrét ügyekbe melyik intézmények avatkozhatnak be. Ha azonban a konkrét ügyeken felül, az eljárásban megjelenő valamilyen tendencia érhető tetten, ekkor kezdeményezhetem én az egyeztetést.
A földalap közel egy tucat, vagy akár még ennél is több olyan pert indított, amelyben a kollektív bűnösség elvére hivatkozva akarják bevégezni a földelkobzást. Ez azért már valamilyen tendencia, nem?
Itt fontos megjegyezni, hogy a földalap közel egy tucat ilyen pert el is veszített. Gyakran tehát maga a bíróság mondja ki, hogy alaptalan volt a földalap kezdeményezése. Így aztán a bírósági döntés is azt mutatja, hogy az adott hatóság érvelése nem helytálló, vagy többnyire nem helytálló.
Várható tehát, hogy a kisebbségi kormánybiztosi hivatal, illetve ön ezekben az ügyekben közvetlen egyeztetésbe kezd a földalappal?
Hogy ez közvetlenül fog történni, vagy sem, azt a jövő fogja megmutatni. Az azonban, hogy maga a köztársasági elnök jelezte, ebben a kérdésben nyitott az egyeztetésre, már nagy előrelépésnek számít. Főleg, ha figyelembe veszem a szlovák–magyar vegyes bizottságban szerzett tapasztalataimat.
Az államnyelvtörvényt már említette, lesz más olyan téma is a tanács előtt, ami már most látható, és jelentősen befolyásolja a kisebbségek helyzetét?
A nyelvtörvény módosításáról pontosan még nem tudható, hogy mit fog tartalmazni, a kormányprogramban csak annyi szerepel, hogy a szlovák nyelvhasználat minőségét és a tudományos szférával való együttműködést szeretnék javítani. A kulturális minisztérium eddigi nyilatkozatai azonban ezzel nincsenek összhangban, nem úgy tűnik, hogy a szaktárca a kormányprogramban lefektetett irányba indult volna. Inkább a bírságok összegét, a szlovák feliratok számát növelnék. Ezzel mindenképpen foglalkozni fog a tanács. A másik nagy feladat a kisebbségek jogállásáról szóló törvény előkészítése, erre már egy munkacsoport létrejött. Folytatni fogjuk azt a munkát, amit az előző kisebbségi ügyi kormánybiztos már elkezdett.
Mikorra várható, hogy elkészül a törvényszöveg?
Ha jó eredményt akarunk elérni, akkor egy év biztosan kell hozzá. Olyan tervezetet akarunk összerakni, ami elfogadható lesz a kormány számára is. A munkacsoportban ott ülnek a minisztériumok képviselői is, mert azt szerettem volna, ha azonnal kapunk visszajelzést a részükről.
Az előző kormánybiztos már elkészítette a törvény egy változatát, de annak elfogadása még az előző kormány idején elakadt. Most teljesen új törvény készül vagy építenek arra, ami már elkészült?
Olyan értelemben a folyamat újra kezdődik, hogy a törvény alapelveivel, a jogalkotási szándékkal kezdjük a munkát. Először tehát azokban a területekben kell megegyeznünk, amit szabályozni szeretnénk. Miután ezt a kormány jóváhagyta, kezdődhet a törvényszöveg megfogalmazása. Természetesen az alapelvekkel párhuzamosan a törvényszövegen is dolgozhatunk. És nem hagyhatjuk figyelmen kívül a már elkészült változatot sem, hiszen egy adott terület szabályozásának megvannak a módszerei, ezért nyilván a korábbi változat egyes elemei is megjelennek majd az új tervezetben. Olyan tervezetet akarunk összerakni, ami elfogadható lesz a kormány számára is, és ami a kisebbségek igényeinek is megfelel.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
