Csehország az egyik legvehemensebb oroszellenes politikát és retorikát folytató ország az EU-ban, ráadásul azon kevesek közé tartozik, aki kiáll Izrael mellett úgy, ahogy azt Washington el is várná a szövetségeseitől. Ennek ellenére most a brüsszeli hírportál, a Politico rendesen beleszállt a csehekbe, akik, mint a lap írja, már rég leválhatna az orosz kőolajról, de nem teszi, mert komoly többletbevételre tesz szert. A dolog persze rendkívül képmutató mind a csehek, mint a Politico részéről. Az előbbi több féle módon is hasznot húz a háborúból, az utóbbi pedig lényegében büntetni akarja Csehországot azért, mert vásárol orosz olajat – és nem amerikai kötődésű beszállítóktól vásárol.
A Politico állítása szerint Csehország a 2022-ben Brüsszeltől kapott (valójában Magyarország által kiharcolt) olajembargós kivételnek köszönhetően tavaly
7 milliárd eurót költött orosz olajra, ami 21 százalékkal olcsóbb mint legközelebbi alternatívája, az azeri olaj, így a csehek 1,2 milliárd eurós többletbevételre tettek szerint az ügyleten. Mindeközben Ukrajnát eddig 1,29 milliárd euróval támogatták.
Egy amerikai egyetemeken kinevelt bolgár „szakértőt” idézve a lap arra hívja fel a figyelmet, miszerint Csehországnak már nem lenne szüksége az orosz olajra, elég alternatív forrása van arra, hogy teljesen kiváltsa az urali nehézolajat és annak származékait. Azt is nehezményezik, hogy tavaly az orosz olaj aránya a cseh importból 60 százalékkal emelkedett, bár azóta 50 százalékkal esett vissza.
Néhány dolgot a fentiek kapcsán mindenképp ki kell emelni. A Politico lényegében most ismerte el, hogy az orosz olaj olcsóbb az alternatíváinak.
És most ismerte el azt is, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott az EP strasbourgi ülésén, miszerint uniós országok, akik képmutatóan bírálják Magyarországot az oroszországi energiahordozók vásárlása miatt, maguk is milliárdos tételekben vásárolják, csak titokban.
Fontos részlet ugyanakkor, hogy az uniós olajembargó érvényesítése Csehországban Szlovákiának is fájna.
Szlovákiának sem mindegy
Bár 2022-ben az SaS és az azóta már visszavonult Richard Sulík volt gazdasági miniszter semmit nem tett azért, hogy a szlovákiai érdekek érvényesüljenek, Magyarország kiharcolta, hogy Csehország, Magyarország és Szlovákia kivételt kapjanak az olajembargó alól. Ennek voltak gyakorlati okai is: Közép-Európában nincs elég olajfinomító, és az orosz olajról való technológiai átállás súlyos százmilliókba és időbe kerül.
Szlovákiának azért volt fontos a kivétel, mert a Slovnaft pozsonyi finomítója csak részben termel a hazai piacra, a hazai piac igényein túl kivitelre is gyárt orosz olajból üzemanyagokat. Méghozzá olyan arányban, hogy a külföldi piacok nélkül kétségessé válna az üzem működtethetősége (létezik egy technológiai minimális üzemszint).
Mára a helyzet annyiban változott, hogy a Slovnaft a hírek szerint nagyjából 40 százalékos arányban már nem orosz olajat is feldolgoz. Az átállás nem volt könnyű és állítólag 200-300 millió euró közötti beruházást igényel, nem beszélve az alternatív olaj magasabb ára és a drágább tranzitról, tekintettel arra, hogy mindenki, főleg a horvátok, gyakorlatilag kihasználnák a Brüsszel által teremtett helyzetet, és valóságos sarcot vetnek ki az energiahordozók tranzitjára. Mindehhez még tegyük hozzá, hogy a szállítások jelenleg sem száz százalékosan biztosítottak: a mainstream narratívák ellenére nem az oroszok, hanem az ukránok és a horvátok izmozásai miatt.
A cseheket sem kell félteni
Ha a Politico vágyálmai megvalósulnának, akkor Csehország teljesen lemondana az orosz olajról és drágább alternatívára állna át. Az amerikai külpolitikai érdek érvényesülne, árát a cseh átlagpolgár fizetné meg, miközben az atlantista elit örömtáncot járna.
Az éremnek azonban van egy másik oldala is. A cseh kormányt sem kell ugyanis félteni. Nem ez az első eset, hogy nyerészkedés miatt keverednek botrányba. Idén elindítottak Ukrajna javára egy lőszerbeszerzési programot, amelyhez 15 nyugati ország csatlakozott. Cseh vállalatok közvetítésével több százezer 155 mm-es tözérségi lőszert vásároltak a világ minden tájáról, és adták át az ukránoknak.
Az eredetileg tervezett 800 ezerről félmillióra szelídülő elvárásokat nem tudták teljesíteni. Ám nem emiatt robbant ki botrány, hanem azért, mert a cseh vállalatok durván túlárazva adták tovább Ukrajnának a lőszert – amit persze nem Ukrajna fizetett, hanem a 15 ország által összedobott keretösszegből finanszíroztak. Ráadásul később kiderült, hogy több lőszer hibás volt, és a kilövését követő pillanatban, néhány méterre az ágyútól felrobbant, kért téve az ukrán lövegekben és személyi sérüléseket okozva.
Tegyük azonban hozzá, hogy az orosz-ukrán háborún mindenki igyekszik nyerészkedni. A franciák például a lefoglalt orosz vagyon kamatait „költötték” Ukrajna felfegyverzésére. De úgy, hogy Párizs döntötte el, milyen fegyvereket ad át a pénz fejében Ukrajnának, milyen áron, milyen mennyiségben.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
