A mentőszolgálathoz és a sürgősségi egészségügyi ellátáshoz tartozó szervezetek képviselői bírálják a mentőszolgálatról szóló törvénymódosítási javaslatot, amely kedd (október 8.) óta gyorsított tárcaközi véleményezési eljárásban van. Botrányosnak és indokolatlannak tartják mind az előkészítés menetét, mind a jelenlegi jogalkotási folyamatot.
Rámutatnak a reform zárt ajtók mögötti előkészítésére, a szakértők kihagyására a reform kidolgozásának folyamatából, valamint a jelenlegi indokolatlan rövidített egyeztetési eljárásra.
A szakértők szerint a reform annyira veszélyes elemeket vezethet be a sürgősségi egészségügyi szolgálat rendszerébe, hogy ha a javasolt formában elfogadják, az emberek az életükkel és egészségükkel fognak fizetni érte.
A javasolt törvénymódosításban annyi hiányosság található, hogy azt a szakértők szerint vissza kell vonni a jogalkotási folyamatból.
Olyan egészségügyi dolgozó nyújthat elsősegélyt, aki csak képzéssel rendelkezik. A sürgősségi egészségügyi ellátásról szóló törvénymódosítás egy új típusú egészségügyi dolgozó, az úgynevezett egészségügyi „szállító” asszisztens bevezetését irányozza elő, akinek csak egy 180 órás képzésre lesz szüksége ahhoz, hogy elláthassa a hivatását.
A jelenlegi rendszer szerint a mentősöknek felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük. Az új típusú mentősnek, a „szállító asszisztensnek”, a nem sürgős mentőutakon kell beavatkoznia.
Ez azonban a gyakorlatban nem megvalósítható, mivel a hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint a diszpécserszolgálat csupán a segélyvonalra érkező hívások körülbelül felének sürgősségét tudja helyesen felmérni.
„A gyakorlatban tehát nagyon gyakran előfordulhat, hogy súlyos esetekhez egy olyan személyt rendelnek ki, aki csak egy 180 órás egészségügyi tanfolyamot végzett el. Ez óriási kockázatot jelent az emberi egészségre nézve.
Akár mi, vagy a szeretteink is lehetünk azok, akiknek egyik percről a másikra szakszerű elsősegélynyújtásra lesz szükségük” – figyelmeztet Matej Polák, a Mentőszolgálati Szövetség elnöke.
Az új reform egy új típusú mentőszakember, egy mentőspecialista bevezetését is tervezi.
Ők képesek lesznek olyan fejlett eljárásokat végrehajtani, amelyek jelenleg csak az orvosok hatáskörébe tartoznak.
Szakértők szerint a szakemberek ezen kompetenciái túl magasak ahhoz, hogy azokat a beteg egészsége érdekében biztonságosan megvalósíthassák.
„A mentőspecialisták nincsenek megfelelően felkészülve olyan beavatkozások elvégzésére, amelyeket még a fiatalabb orvosok sem végeznek az aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályokon, és még a legképzettebb, tapasztalattal rendelkező aneszteziológiai nővérek sem” – figyelmeztet Ivan Majling, a Szlovák Sürgősségi Orvostudományi és Katasztrófaorvostani Társaság képviselője.
Véleménye szerint ez egy újabb bizonyíték arra, hogy
a reformot nem a mentőszolgálatban dolgozó emberek részvételével készítették elő.
Kevesebb orvos és hiányzó mentőegységi térkép – Zuzana Pukancová, a pozsonyi ZZS szakszervezeti alapszervezet alelnöke felhívja a figyelmet a gyors orvosi ellátás (RLP) egységek számának csökkentésére, amelyekben a mentős mellett orvos is dolgozik. A javasolt reform értelmében néhány orvossal rendelkező egységet mentősök váltanának fel, orvos nélkül.
További orvossal érkező mentőautók olyan orvossal lennének helyettesítve, aki személyautóval érkezik. „Továbbá, míg eddig bizonyos egységeknél folyamatosan elérhető volt az orvos, éjszaka ezt az orvost felváltaná egy mentős. Pedig az éjszakai időszak a mentőszolgálat szempontjából kritikus fontosságú, hiszen éjszaka a háziorvosok a betegek számára nem elérhetők” – teszi hozzá Zuzana Pukancová.
A szakmai szervezetek képviselői abszurdnak tartják, hogy a törvénymódosítás 2025. január 1-jétől lépne életbe, de egyelőre nem tudni, hogyan kellene az új rendszer szerint elhelyezni a mentőállomásokat Szlovákiában.
A Szlovák Önkormányzatok és Városok Szövetsége (ZMOS) is annak a meggyőződésének adott hangot, hogy több orvost kellene juttatni a sürgősségi orvosi ügyeletekbe az egyes járásokban, vagy legalább meg kellene tartani a jelenlegi számukat.
A javasolt változtatások között szerepel az egészségügyi felügyelet módosítása a sport- és kulturális eseményeken. Ezt a továbbiakban nem végezhetik azok a szervezetek, amelyek eddig, például a professzionális segélynyújtó szervezetek vagy a Vöröskereszt. Éppen ellenkezőleg, a törvény ezt a kötelezettséget a mentőszolgáltatókra és a mentőszolgálat munkatársaira hárítja, akiknek kapacitása már most is kifejezetten túlterhelt.
A reformjavaslatnak további problémás pontjai is vannak A fent említett vitatható pontok mellett a törvénymódosításnak további problémás részei is vannak. Például bevezet a mentők számára egy nyitvatartási időt (ún. üzemidőt), ami szöges ellentétben áll a jelenlegi helyzettel, amikor a mentőegységek az év 365 napján a nap 24 órájában a betegek rendelkezésére állnak.
A javaslat egy új segélyhívó számot, az 116177-et is bevezetné, amelyre azok a betegek telefonálhatnak, akiknek az állapota annyira sürgős, hogy azt nem tudják egyedül orvossal vagy a kórházban megoldani, de nem elég sürgős ahhoz, hogy a 155-ös vonalat hívják.
A szakértők attól tartanak, hogy ez a szám, amely már a 112-es és a 155-ös vonal mellett a harmadik lesz, csak nagyobb zűrzavart okoz a segélyhívási rendszerben a betegek számára.
Még van idő megelőzni a legrosszabbat, a mentőszolgálatok szakmai és érdekvédelmi szervezeteinek képviselői megkongatják a vészharangot, és hisznek abban, hogy az Egészségügyi Minisztérium új vezetése kihasználja a lehetőséget, hogy helyrehozza a törvénymódosítás elfogadásának hibás folyamatát.
Arra kérik az illetékeseket, hogy hívják össze a kerekasztalt, és hallgassák meg az érveiket. Meggyőződésük, hogy a javasolt módosítást olyan személyek dolgozták ki, akik évek óta nem dolgoznak a mentőszolgálatban, vagy soha nem is dolgoztak ott.
A szakértők szerint a javasolt módosítás szinte minden lépése ellentétes a módosítás céljaival. Ugyanakkor sokak szerint a szlovák mentőszolgálati rendszer az egészségügy egyik legjobban működő eleme. „Nincs szükség arra, hogy az egész működő mentőszolgálati rendszert szétromboljuk, és ráerőltessünk valami mást, újat, ahogy ezt a törvénymódosítás teszi. Minden változtatásnak a betegek biztonságának megőrzésére kell irányulnia, és nem szabad fokozott kockázatnak kitenni őket” – zárta le Matej Polák.
(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
