Húszéves fennállását ünnepli a kozármislenyi ferences Dorothea Otthon

Húszéves fennállását ünnepli a kozármislenyi ferences Dorothea Otthon

Október 2-án ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a Pécs melletti Kozármislenyben a Dorothea Otthon, amely tíz éve a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány fenntartásában működik.

Ünnepi műsorral, meghívott vendégekkel és saját előadással köszöntötték az idősotthon dolgozói a többségében 80 év feletti lakókat és hozzátartozóikat. Néptáncelőadás, népdaléneklés, versmondás, sőt még torta is volt.

A borús, hűvös idő ellenére az otthon teraszát megtöltötték a lakók és a vendégek. A munkatársak az otthont alapító Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővéreivel együtt ünnepeltek, akik jelenleg is a Dorotheában szolgálnak.

A szintén húszéves Misina néptáncegyüttes vidám előadással, többek között bodrogközi koreográfiákkal érkezett.

A délelőttöt az tette igazán széppé, hogy érezhető volt: a lakóktól a munkatársakig mindenki sajátjának tekinti a Dorotheát és teljes közösségét. Ki-ki saját talentumával és munkájával járult hozzá a nap programjához: az egyik kolléganő népviseletben népdalokat énekelt, másikuk pedig óriási születésnapi tortát sütött.

A nap legnagyobb különlegessége kétségkívül a Dorothea Otthon idős előadóinak maroknyi csapata volt, akik verses műsorral készültek.

Hírdetés

A tartományfőnök kérésére az intézmény lelkivezetője, Lovász Rajmund köszöntötte a résztvevőket. A ferences rendtartomány munkatársai közül is többen csatlakoztak az ünnepléshez, köztük Kis Efrém testvér, a gyermekek és sérülékeny felnőttek védelmét ellátó csapat rendtartományi felelőse.

A világiak és szerzetesek szoros együttműködését, az összefogást és a közös célkitűzést emelte ki Csapi Róbertné Györgyi, az intézmény vezetője, aki beszédében elsőként Istennek köszönte meg folyamatos jelenlétét és vezetését.

Valóban, az ajtón belépve az otthon falai között rögtön érezhető Isten jelenléte: a világi kollégák kedvességében és odafordulásában, a nővérek gondoskodó, imádságos és figyelmes szeretetében, a lakók tekintetében, akik közül néhányan már több mint tíz éve élnek a Dorotheában.

Csapi Róbertné Györgyi szavaival: „Nem mindent lehet megtenni, amit kell, de mindent meg kell tenni, amit lehet.” Ez a vezérelv irányítja a mindennapokat és ad keretet a munkatársak elkötelezett szolgálatának, akik a betegápoló nővérekkel közösen immár két évtizede dolgoznak azon, hogy a lakók életük alkonyán is minden napjukat méltó módon, értékesen és tartalmasan tölthessék.

Forrás: Ferences Média

Fotó: Formanek Tamás

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »