Strasbourgban fújt ébresztőt Orbán Viktor

Strasbourgban fújt ébresztőt Orbán Viktor

A schengeni térség állam- és kormányfőinek részvételével tartott rendszeres Schengen-csúcstalálkozókra, valamint Bulgária és Románia még idei, teljes körű schengeni csatlakozására tett javaslatot Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Strasbourgban az Európai Parlament ülésén a soros magyar uniós elnökség programját ismertetve.

„Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak, az Európai Uniónak változtatnia kell” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a plénum előtt. Felidézte, 2011-ben, az első magyar elnökség idején is válságokkal küzdött Európa, az akkori elnökség sem volt könnyű, de a munka ma sokkal nehezebb, mert az unió helyzete sokkal súlyosabb, mint 2011-ben volt, és talán súlyosabb, mint az unió története során bármikor. A nehézségek között említette, hogy Ukrajnában, vagyis Európában háború dúl, hogy súlyos konfliktusok pusztítanak és hatnak Európára a Közel-Keleten és Afrikában, és mindegyik konfliktus magában hordozza az eszkaláció veszélyét.

Szólt arról is, hogy a migrációs válság 2015 óta nem látott méreteket ölt, az illegális migráció és a biztonsági kihívások azzal fenyegetnek, hogy a schengeni térség szétesik. Mindeközben Európa veszít globális versenyképességéből – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint az unió saját sorsát meghatározó döntések előtt áll.

 

Változnia kell az EU-nak

A magyar elnökség politikai felelősségértől szólva hangsúlyozta: az Európai Uniónak változnia kell, a magyar elnökség pedig a változás hangja és katalizátora kíván lenni. A változás legfontosabb elemeként a versenyképesség növelését jelölte meg. Hozzátette: a magyar elnökség problémákat vet fel és javaslatokat tesz, de a döntéseket az unió tagállamainak és intézményeinek kell meghozniuk.

A versenyképesség problémájáról azt mondta: az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké és Kínáé, az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké, a világkereskedelmi részesedése csökken.

Mario Draghi volt olasz miniszterelnökre és Emmanuel Macron frakcia elnökre is hivatkozva leszögezte: a helyzet súlyos és azonnali cselekvést igényel. „A 24. órában vagyunk, a most úttörőnek számító technológiákban néhány éven belül eldől, ki marad talpon” – közölte, hozzátéve: a leépülő ipari kapacitásokat sokkal nehezebb visszahozni, mint megtartani.

A tagállamok ezen a téren gyors és határozott fellépést várnak az európai intézményektől. Várják az adminisztratív terhek csökkentését, a túlszabályozás enyhítését, a megfizethető energia biztosítását, a zöld iparpolitikát, a belső piac erősítését, a tőkepiaci uniót, a kereskedelempolitika szélesítését, blokkosítás helyett a konnektivitást növelő kereskedelempolitikát – jelentette ki.

Orbán Viktor elmondta: a magyar uniós elnökség célja, hogy elfogadjanak egy új európai versenyképességi megállapodást az Európai Tanács informális ülésén Budapesten november 8-án.

A kormányfő a migráció témájára áttérve kifejtette: Európát évek óta sújtja a migrációs nyomás, és ez hatalmas terhet ró különösen az EU külső határain elhelyezkedő tagállamokra. Kijelentette: külső hotspotok nélkül nem lehet megvédeni az európaiakat az illegális migrációtól. Úgy értékelt: az EU menekültügyi rendszere ma nem működik, az illegális migráció Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését eredményezte. Orbán Viktor a teremben lévő képviselők egy részének fütyülése közepette megismételte kijelentését, hozzátéve: ha tetszik, ha nem, ezek a tények.

Hírdetés

Kijelentette, ideje ezzel a kérdéssel a legmagasabb politikai szinten foglalkozni, és megvitatni, újrateremthető-e a schengeni térség valódi működtetéséhez szükséges politikai akarat, ezért a magyar elnökség nevében a „Schengen-summitok” rendszerének megteremtésére tett javaslatot.

Orbán Viktor hozzátette: a magyar elnökség azt is javasolja, hogy az év vége előtt történjen meg Bulgária és Románia teljes körű csatlakozása a schengeni övezethez.

Szólt arról is, hogy a migráció mellett Európát számos egyéb biztonsági kihívás is érinti, ezeknek a megvitatására alkalmas fórum lesz a november 7-én – két nappal az amerikai elnökválasztás után – Budapesten összeülő európai politikai közösség csúcstalálkozója.

Orbán Viktor kiemelt témaként beszélt az unió bővítéséről, szerinte a bővítéspolitikának érdemalapúnak, kiegyensúlyozottnak és hitelesnek kell maradnia. Kulcskérdésnek nevezte az európai biztonság szempontjából a Nyugat-Balkán csatlakozásának gyorsítását. Azt mondta, Szerbia felvétele nélkül a Balkán nem stabilizálható. Hozzátette: több tagjelölt ország is teljesíti a továbblépés technikai feltételeit, de hiányzik a tagállamok közötti politikai konszenzus. A magyar elnökség összehívta a Nyugat-Balkán–EU-csúcstalálkozót, ahol előrelépést szeretnének elérni – rögzítette.

Beszédét úgy zárta, hogy a magyar elnökség közös európai problémákra keres olyan megoldásokat, amelyek a józan ész talaján állnak; nemcsak megoldásokat keresnek: „mi, magyarok az Európai Unióban továbbra is keressük az álmainkat, a szabad és egyenlő nemzetek közösségét, a hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját”. Hangsúlyozta, amíg úgy látják, hogy Európát olyanná tudják tenni, amilyen lehetne, amíg erre „van egy fikarcnyi esély is”, addig küzdeni fognak érte.

 

Ha megtámadnak bennünket, meg fogom védeni a hazámat

Orbán Viktor felszólalását követően az EP frakcióvezetői, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mondott véleményt, majd ismét a magyar miniszterelnök kapott lehetőséget válaszolni az ellene és Magyarország ellen megfogalmazott vádakra.

Kifejtette, helytelen, hogy az uniós bizottság elnöke a nézetkülönbségeket rávetíti az uniós elnökségi munkára. Politikai testületet csinál az uniós végrehajtó testületből, mely a jobboldaliakat, a patriótákat és az európai hazafiakat támadja.

Ukrajnával kapcsolatban Orbán Viktor a leghatározottabban visszautasította az uniós bizottsági elnök azon szavait, amelyekben párhuzamot vont a magyar ’56-os szabadságharcosok és Ukrajna között. „Ez tévedés és meggyalázása a magyar szabadságharcosok emlékének. Semmi közös nincsen ’56-ban meg az ukrán–orosz háborúban” – fogalmazott Orbán Viktor.

Kijelentette: el kell ismerni, hogy Ukrajna vesztésre áll. El kell ismerni, hogy az Európai Unió meggondolatlanul, téves számítások alapján és elhibázott stratégiával vágott bele az ukrajnai háborúba. „Ha győzni akarunk, a mostani vesztes stratégiát meg kell változtatni” – fogalmazott. Hangsúlyozta: a háború megoldásában diplomáciai tevékenység, kommunikáció, direkt vagy indirekt kapcsolattartás szükséges. „Ennek elmulasztása esetén egyre mélyebbre megyünk a háború bugyrában” – hívta fel a figyelmet. „Azt javaslom, hogy álljanak inkább a béke mellé. Érveljünk a tűzszünet mellett, és csináljunk egy másik stratégiát, mert ezen mindannyian rajta fogunk veszíteni” – fogal­mazott. Mafred Weber, az Európai Néppárt (EPP) uniós parlamenti frakcióvezetőjének szavaira reagálva Orbán Viktor úgy fogalmazott: „sosem fogunk beletörődni abba, hogy az európai egység azt jelentse: önök ránk parancsolnak, hogy fogjuk be a szánkat, ha valami nem tetszik”. Kijelentette: Magyarországon soha nem fordulhatna elő az, ami az Európai Parlamentben, hogy a patrióta EP-képviselőket megfosztják a nekik járó, őket megillető szakbizottsági pozícióktól. „Önök akarnak bennünket kioktatni demokráciáról? Ez egy képtelenség!” – fogalmazott a miniszterelnök.

Az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) EP-frakció képviseletében felszólaló Valérie Hayer által elmondottakra adott válaszában Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar alkotmány mindenkinek megadja a saját életfelfogása szerinti élethez való jogot. A magyar alkotmány védi a családot, védi a gyerekeket, védi a házasságot. A magyar alkotmányban az is benne van, hogy a házaspár egy férfi és egy nő. Az is benne van, hogy az apa férfi, az anya nő. „Hiába nem tetszik ez önnek, ez így fog maradni” – jelentette ki Orbán Viktor.

A gazdasági kapcsolatokról a miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország transzparensen kereskedik, amíg számos más uniós ország Ázsián keresztül, kikerülve az uniós szankciókat, fedett módon kereskedik az oroszokkal. Végezetül közölte: „Szerettem volna elmondani, hogy baj van. Szerettem volna elmondani, hogy versenyképességi baj van, hogy migrációs baj van, hogy változtatni kell, és van néhány javaslata a magyar elnökségnek. Ezzel szemben pártpolitikai összecsapást csináltak a találkozóból. De nem fogok adós maradni önöknek: ha megtámadnak bennünket, meg fogom védeni a hazámat” – zárta felszólalását Orbán Viktor.


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »