Végre ki meri mondani valaki. Olvassák el!
A nemzetközi politika két fő katonai színtere továbbra is az orosz ukrán háború és a közel-keleti konfliktus voltak. Két évvel és nyolc hónappal az orosz–ukrán háború kezdete után még mindig messze vagyunk a megoldástól. Az ENSZ idei közgyűlésén ugyan számos ország részt vett, és véleményt mondott a konfliktusról, de a megoldás nem került közelebb. Az ENSZ csaknem kétszáz tagja közül csupán harminc volt hajlandó megszavazni Ukrajna újjáépítésének támogatását.
Brazília és Kína béketervét ugyan 110 ország támogatta, de az ukrán vezetés bejelentette, hogy számukra egyetlen béketerv a lehetséges, a sajátjuk. Ezen kívül semmi. A most az Egyesült Államokban előterjesztett új ukrán béketerv gyakorlatilag egy igénylistát jelent. Kijev igényét újabb támogatásokra, az ország NATO-tagságát és sok katonai-pénzügyi segélyt. Az hiányzik a listáról, hogy mit ad cserébe Ukrajna. Milyen katonai, politikai és egyéb sikereket garantál milyen időeloszlással. Még az Ukrajnával szimpatizáló nyugati vezető politikusok és elemzők is azt emelték ki, hogy ez egy igénylista, egy felsorolás, mindenfajta garancia nélkül.
Joe Biden amerikai elnök fogadta az ukrán elnököt. Látszott, hogy az ölében volt egy papírlap, amire nyilvánvalóan az volt felírva, hogy mire mit válaszoljon. Az ukrán vezetőt szinte kizárólag vele rokonszenvező demokrata politikusok fogadták.
Donald Trump korábbi elnök, a republikánusok jelöltje joggal jegyezte meg, hogy az ukrán államfő a világ legjobb üzletkötője.
Amerikában sok tíz milliárd dollárt kapott. Ennek utolsó részletét most ígérte meg neki Biden elnök.
Mindenesetre sem az amerikai elnök, sem a német vezetés nem járult hozzá, hogy Ukrajna a rendelkezésére bocsátott nyugati csapásmérő eszközöket felhasználhassa mélységi orosz célpontok ellen. Az orosz vezetés frissítette az atomeszközök esetleges bevetésének feltételeit, és ezzel újra feszültebbé váltak az orosz–nyugati kapcsolatok. A frontvonalakon ha lassan is, de mennek előre az orosz csapatok. Ahol ellenállással találkoznak, azokat a helyeket megkerülik, és nyomulnak tovább. A lassúbb orosz előrehaladás egyik oka, hogy jelentős erősítések érkeztek meg az ukrán erők támogatására. A fő probléma kevésbé a technika, sokkal inkább a kiképzett élőerő hiánya. Az ukránok a front jelentős részén építik a negyedik védelmi vonalakat, mivel az oroszok már a harmadik vonalaknál harcolnak. Az újabb vonal kiépítéséhez jóval kevesebb idő áll rendelkezésre, ezért ezek kevésbé hatékonyak.
A kurszki fronton, ahol mindmáig csak találgatni lehet, mi volt a támadás valódi célja, és az akció tervezésekor szembe került egymással az ukrán politikai és katonai vezetés, az oroszok már az ukránok által megszállt területek húsz százalékát visszafoglalták. Tény, hogy az ukránok számos orosz foglyot vittek magukkal, és így az újabb fogolycserékhez az orosz foglyok rendelkezésre állnak.
Az oroszok visszafogták a búzaexportjukat. Mindkét fél folyamatosan lövi a másik katonai és energetikai létesítményeit. Jelenleg – és ezen a világ meglepődött – sem az oroszok, sem az ukránok esetében nincs háborúellenes hangulat. Ukrajnában a belső migráció egyik célállomása Kárpátalja. Itt óriási munkaerőhiány van, és a magyarok aránya folyamatosan csökken. Ukrajna keményen megérzi az orosz csapásokat. Ez főleg az energetikai ellátásnál érezhető. Oroszországra a szankciók kevésbé hatnak, de a háborús kiadások drasztikusan megnövekedtek, és ennek következményeit a lakosság is megérzi. Ukrajnában a lakosság száma a függetlenség elérése, 1991 óta gyakorlatilag a felére esett. Ez ma mintegy 25-27 millió embert jelent. Ukrajnában a politika alapja a lojalitás. Aki ezt megszegi, azt eltávolítják.
A háború egyik érdekessége, hogy mindkét fél elképesztően torz, hamis adatokat hoz elő a saját és a másik fél veszteségeiről. Nyugati becslések szerint a hamis adatok aránya eléri a hetven százalékot. Az ukránok az oroszok veszteségeit több mint 650 ezer főre teszik, miközben a sajátjukként 18 ezer főt vallanak be.
Az oroszok kiemelt célként kezelik, hogy az általuk annektált négy megye nyugati határait el kell érni.
Az ukránok azzal fenyegetik Európát, hogy a 2024. december 31-én lejáró gázszállítási szerződést nem hosszabbítják meg. Ennek pótlására lehetséges az azeri gáz, a törökországi vezetékek és sok egyéb.
A nyugati hatalmak többsége Ukrajnát támogatja, és Josep Borrell, az EU előző külügyi biztosa bejelentette, hogy ha az USA nem támogatná tovább Ukrajnát, akkor ezt Európa az amerikaiak nélkül is megteszi. A hogyanra még nincs válasz. Kína, Irán, Észak-Korea és több egyéb állam a konfliktusban Moszkva mellé állt. Kérdéses még a november 5-én esedékes amerikai elnökválasztás végkimenetele is. A két jelölt más-más koncepcióval rendelkezik. Az amerikai polgárok mindössze egy százalékát érdekli az orosz–ukrán, két százalékát a közel-keleti háború.
A Közel-Keleten a háborúk folytatódtak. Tavaly október 7-e óta folyik a harc a Gázai övezetben. Izrael célja kifejezetten a Hamász megsemmisítése volt, de ez nem sikerült. A szunnita szervezetnek a háború kezdetén 28 ezer katonája volt. Ebből hét-nyolc ezer maradt meg, közülük háromezer kisebb harcértékű újonc. Az izraeli hadsereg létszáma 170 ezer fő, a tartalékosoké négyszázezer fő.
Izrael második célja a túszok kiszabadítása volt. E területen is minimális az eddigi siker. Ahogy az izraeli csapatok közelednek, a palesztinok megölik a túszaikat. A háború folyamán a Hamász rakétáinak kilencven százaléka megsemmisült. Tény, hogy a Gáza és Egyiptom közötti, évi egymilliárd dolláros csempészforgalom drasztikusan csökkent. A Gázai háború mellett komoly harcok folynak a libanoni határ térségében, ahol a síita Hezbollah jóval erősebb, mint délen a Hamász. Naponta vannak az összecsapások Ciszjordániában is.
A világ döntő része tűzszünetet javasol, amit az izraeli vezetés nem fogad el. Izrael egyedül az USA-ban bízik, de nekik is fontos kérdés, hogy ki fogja megnyerni az amerikai választásokat.
A túszokról és a béke feltételeiről folyamatosan tárgyalnak Szaúd-Arábiával, Egyiptommal és az Egyesült Arab Emírségekkel. A Libanonban állomásozó ENSZ-erőkben magyar katonák is tartózkodnak. Izrael északi határtérségében, a libanoni határ mellett 55–70 ezer izraeli állampolgárt kellett kitelepíteni a háború miatt. Izrael a Hezbollah képességeinek jelentős részét elpusztította, de a béke itt, az északi fronton sem került közelebb. Irán új vezetése a vallási irányítók engedélyével próbálja a kapcsolatait rendezni az EU-val és az USA-val. A jemeni húszik, miután egyre modernebb fegyvereket kapnak, sorra támadják a Vörös-tengeren áthaladó hajókat, amelyek nem kínai vagy orosz zászló alatt közlekednek.
2024 őszére a világ nem lett biztonságosabb.
Nógrádi György – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
