Így emlékeztünk meg az aradi vértanúkról 2024-ben a Felvidéken

Október hatodikát – az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kivégzett 13 aradi vértanúra és a Pesten kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnökre emlékezve – 2001-ben nyilvánította a Magyar Országgyűlés nemzeti gyásznappá. Felvidék-szerte ezúttal is számos helyen tartottak megemlékezéseket.

A 13 aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken, és maga a Pesten kivégzett Battyhány Lajos miniszterelnök is Pozsonyban született. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere német szülők gyermekeként ugyancsak Pozsonyban született, hamvai 1974 óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak. Lahner György, aki később a hadügyminisztérium Tüzérségi és Felfegyverzési Osztályát vezette a Turóc megyei Necpálban (Necpaly) látta meg a napvilágot, földi maradványait szintén az emlékoszlop kriptájában helyezték el. Dessewffy Arisztid, aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt, a Kassától nem messzi Ósvacsákányban (Cakanovce) született, földi maradványai 1850 óta a Dessewffyek margonyai birtokán nyugszanak.

Cikkünk a felvidéki megemlékezésekről folyamatosan frissül!

***

Csendes megemlékezés Pereden

A Mátyusföldi Nagycsaládos Egyesület vezetősége és tagsága október 6-án, Pereden hajtott fejet a nemzeti gyásznapon, ahol Pásztor Csaba, az egyesület elnöke az általuk kialakított, az aradi vértanúk tizenhárom bitófáját szemléltető emlékhelyen fejezte ki háláját és tiszteletét az ősöknek, akiknek cselekedeteiből ma is erőt meríthet minden jó szándékú magyar határon innen és túl.

(Fotó: MÁNCSE)

Az emlékhelyen koszorút helyezett el többek között Agócs Kőrösi Ildikó polgármester és Baranyay András alpolgármester is. (Pásztor Csaba)

***

A nemzeti vértanúk képeinek felmutatásával emlékeztek a cserkészek

A szőgyéni 32. számú Szent Mihály cserkészcsapat tagjai a kedvezőtlen időjárás miatt a meghirdetett fáklyás megemlékezés helyett a Cserkészotthonban tartották meg történelmi emlékezésüket Bálint Antónia csapatparancsnok vezetésével.

(Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

Felidézték a 175 évvel ezelőtt Aradon történt eseményeket és annak előzményeit. A kivégzett tábornokok és az első alkotmányos miniszterelnök képeinek felmutatása mellett idézték meg a nemzeti vértanúk emlékezetét, hőstetteit, a nemzet iránti szeretetüket és hűségüket. Elhangzottak az utókor számára hátrahagyott utolsó üzeneteik, melyek iránytűként mutatnak utat a mai zűrzavaros világban.

Farkas Zsolt atya, helyi esperesplébános és cserkész nem tudott részt venni az emlékezésen, de elküldte a Hősökért szóló imát, melyet közösen imádkoztak el. „…Kegyes Megváltónk, Urunk Jézusunk, Te mondottad: „Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.” Akikért most imádkozunk, azok nem kímélték önmagukat, sőt életüket és vérüket áldozták azért a földért, melyet a Gondviselés jelölt ki számukra, hogy ez legyen a mi hazánk. Tekints reájuk kegyes szemmel isteni Üdvözítőnk, és hősi halottainkat részesítsd drága kereszthalálod érdemeiben….Add Urunk, hogy hősi halottaink életáldozata és nagy magyar elődeink példája minket is hűségre és igaz hazaszeretetre buzdítson. Akkor bízhatunk abban, hogy magyar szentjeink, vértanúink és hősi halottaink közbenjárására tovább véded és fenntartod szeretett hazánkat, nemzetünket!” (Berényi Kornélia)

(Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

***A korszakváltozás mindannyiunk felelőssége

Hírdetés

Kolek Zsolt, a MA7 vezető szerkesztője mondta az ünnepi beszédet Pozsonyban, október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Az előadó kiemelte, sok szó esik napjainkban a Felvidéken a korszakváltásról.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

Történelmi visszatekintésünkben azt látjuk, október 6-át, meg egyáltalán a 49-es szabadságharcot egy korszakváltás előzte meg, mégpedig a reformkor.

Ez pedig arról tanúskodik, hogy szükséges egy-egy változás előtt ezeket a folyamatokat előkészíteni.

Erről szólt a reformkor pezsgő néhány évtizede.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy Pozsonyban 1849-ben 13 közembert, helyi polgárt végeztek ki, akik tulajdonképpen átlagemberként álltak ki a szabadság, a polgári átalakulás mellett.

Ez is jelzi, hogy nem csak a politikai elit, a katonai elit, és a sokat emlegetett aradi vértanúk áldozták fel az életüket egy magasztosabb ügyért. A nemzet egésze ennek az átalakulásnak, ennek a folyamatnak része volt. Ez azt üzeni nekünk itt, a Felvidéken, hogy mindannyiunknak megvan a magunk felelőssége. Nem csak a politikai elittől kell várni azt, hogy a folyamatok jobbra forduljanak. A tanárnak, az újságírónak, a vállalkozónak, mindenkinek megvan a maga feladata, felelőssége abban, hogy a magyarságát megerősítse, és ezt a közösség felé is képviselje.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

A pozsonyi Kecske-kapui evangélikus temetőben jelen voltak a politikai és a társadalmi intézmények képviselői, akik koszorút helyeztek el Báró Jeszenák János és Rázga Pál síremlékénél.

A Szövetség a Közös Célokért társulást Ladányi Lajos, a szervezet alelnöke és Hideghéthy Andrea, ügyvezető igazgató képviselte. (Felvidék.ma)

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

***

Megemlékezés az aradi vértanúkról Ajnácskőn

A Csemadok Ajnácskői Alapszervezete ismételten koszorúzásra és közös gyertyagyújtásra invitálta a község lakosságát az aradi vértanúk emléknapján. A megemlékezésen elhangzott Ady Endre Október 6. című verse, melyet Chovan Csenge és Kovács Regina helyi fiatalok szavaltak el.

Mikó Alexandra és Chovan Attila elhelyezik a koszorút (Fotó: Chovan Lilla)

Az ajnácskői Csemadok elnöke, Mikó Alexandra beszédében elhangzott: „Legyünk méltóak hozzájuk! Merítsünk erőt abból, amit a szabadságért harcolók embertársaikért, a kitűzött eszmékért és nem utolsósorban a hazáért áldoztak. Emlékük szent lesz, míg e nemzet él. Ők élni fognak mindörökké, mert szellemük magasra tört. Utódtól fogja utód megtudni, hogyan kell élni, s hogyan lehet meghalni a hazáért.”

Majd Mikó Alexandra és Chovan Attila, a Csemadok vezetőségi tagja elhelyezték koszorújukat a kopjafán, továbbá Poprocký Iván polgármester és Szamos Zsuzsanna képviselő is kinyilvánították tiszteletüket 1849-es vértanúk előtt. A magyar himnusz eléneklése után lehetőségük volt az egybegyűlteknek gyertyát gyújtani.

A legkisebbek is gyújtottak gyertyát a hősök emlékére (Fotó: Chovan Lilla)

Kevesen tudják, de a 13 kivégzett hős között van egy ajnácskői kötődésű gróf hernádvécsei és hajnácskői Vécsey Károly, akinek tiszteletére 2017-ben emléktáblát helyeztek el az ajnácskői templom falán. (Chovan Lilla)

(Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »