Komáromban a város vezetősége, a Csemadok helyi szervezete és a Jókai Egyesület közös szervezésében emlékeztek meg az aradi vértanúkról vasárnap délután. Az esemény központi szónoka Tárnok Balázs kisebbségi jogvédő volt.
Előbb Klapka szobránál, majd az Anglia parkban Lenkey tábornok és Török vezérőrnagy kopjafájánál rótták le tiszteletüket a megemlékezésre érkezők.
Concordia vegyeskar Stubendek István vezényletével (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A Klapka téren Stubendek István karnagy vezényletével pontban öt órakor felcsendült a Szózat a Concordia vegyeskar előadásában, majd Ady Endre Október 6. című versét Nagy Kinga, a Selye János Gimnázium végzős diákja adta elő.
Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének igazgatója, egyúttal a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja ünnepi szónoklatában megjegyezte, „ez a gyásznap hazánk történelme egyik legdicsőbb korszakának, az 1848/49-es szabadságharcnak a becstelen megtorlása.”
2024. október 6-án a Klapka téren (Szalai Erika/Felvidék.ma)
„Emlékezünk a 13 aradi vértanú, és Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, Batthyány Lajos kivégzésére, illetve mindazokra, akik életüket adták a hazáért, a szabadságért és a jövő nemzedék boldogulásáért” – fogalmazott. Az izsai származású Tárnok Balázs azonban arra figyelmeztetett, a tragédiáikból is lehet erőt és motivációt meríteni.
„Október hatodikából sajátos módon tudunk lelki felemelkedést kovácsolni mi, komáromiak” – emelte ki, hozzátéve, Klapka 1849 október elején nem csupán a szabad eltávozást biztosíttatta katonáinak, hanem az örök büszkeséget Komárom város polgárainak. „Azt a lelki tartást, amiből ma a legnehezebb időkben is meríthetünk, mi, Komárom város szülöttei és annak polgárai” – jelentette ki. Tárnok szerint az a feladatunk, hogy a nemzeti tragédiát képesek legyünk a saját javunkra fordítani.
Tárnok Balázs, ünnepi szónok (Szalai Erika/Felvidék.ma)
„Így kell tennünk október hatodikával is, különösen nekünk, komáromiaknak, nekünk, felvidéki magyaroknak. Mert bizony érezhetjük azt, hogy az elmúlt időszakban inkább részesültünk balsorsból, mint felemelő pillanatokból. Közösségünk közéleti-politikai szempontból romokban hever. Kudarc, kudarc után.”
Klapka tábornok hős tettére utalva feltette a kérdést: feladhatjuk-e a legfontosabb erődrendszert, ami minket legelemibb mivoltunkban véd? Feladhatjuk-e a megmaradásunk gondolatát, szülőföldünk, otthonunk magyar jellegének megőrzését, és saját nemzeti identitásunkat?
Véleménye szerint a magyar közélet és politika feladása a Felvidéken hosszú távon közösségi intézményeink felszámolásához, ez pedig magyarként megmaradásunk megszűnéséhez vezet.
Klapka György szobra (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Ünnepi szónoklatában arra a következtetésre jutott, hogy „szellemi otthonunk” feladása identitásunk feladásával jár.
„A felvidéki magyar közéletnek és politikának vissza kell térnie ide, a felvidéki magyarság fővárosába, és annak szívébe, a komáromi Klapka térre. Somorjától Nagykaposig meg kell mindenkinek értenie; Komárom nélkül nem megy!”
Hozzátette azonban, hogy a komáromiaknak is van felelősségük.
„Komáromnak úgy kell viselkednie, hogy méltó legyen a Felvidék fővárosa címre, és újra szellemi erődrendszerünk legerősebb bástyája legyen”
– húzta alá. Gondolatmenetét folytatva kiemelte, minden felvidékinek tudatosítania kell, hogy csak együtt lehetünk sikeresek.
Bástyáink, Csallóköz, Mátyusföld és Gömör együttesen kell a sikerhez – mondta. „Ha bástyáinkat leválasztják hazánk szellemi erődrendszeréről, vagy önként válunk le arról, akkor hosszú távon nem lesz maradásunk a saját szülőföldünkön” – hangsúlyozta.
Aláhúzta, erre az aradi hősök vértanúsága, Klapka tartása és Komáromért tett szolgálata kötelez minket. Végezetül emlékeztetett: nekünk nem kell a hazánkért a vérünket hullatnunk, de a hazát békeidőben is meg kell tartunk. „Ne tékozoljuk el azt, amiért őseink az életüket adták” – zárta gondolatait.
A Klapka téri megemlékezés a tábornok szobrának megkoszorúzásával ért véget – helyi és környékbeli civil és egyházi szervezetek, városi intézmények és a magyar párt vezetői, képviselői rótták le tiszteletüket, majd közösen énekelték el a magyar himnuszt.
Lenkey és Török emlékoszlopánál (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A hagyományoknak megfelelően az emlékezők átsétáltak a közeli Anglia parkba, ahol a komáromi várat védő két vértanú, Lenkey János és Török Ignác 2005 óta álló emlékoszlopánál gyűltek össze. A megemlékezésen a Selye János Gimnázium két diákja, Szeles Chloé és Danis Dorián lépett fel. A koszorúzást és mécsesgyújtást követően a megemlékezők közösen énekelték el a Szózatot.
Szalai Erika/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
