Benkő Mihály: Dzsingisz kán szülőföldjén (Megjelent)

Benkő Mihály: Dzsingisz kán szülőföldjén (Megjelent)

(…) Mongólia az eurázsiai sztyeppe övezetében egykor széles körben elterjedt lovas nomád pásztorélet utolsó nagy rezervátuma. Manapság az úgynevezett fejlett országok jómódú és gazdag lakói szívesen töltik szabadságukat a civilizáció ártalmaitól érintetlen tájakon. Egyre többen választják közülük utazási célul Mongóliát. Ez az ország éppen úgy kincsesbánya természetkedvelő turisták, vadászok számára, akárcsak régészek, néprajzosok, geológusok, biológusok, Kelet-kutatók, fotósok számára. (…)

Bennünket, magyarokat elsősorban az vonz ebbe a hatalmas legbelsőbb ázsiai országba, hogy időszámításunk kezdete körül onnan indult ki az a több mint ezer éven keresztül tartó népvándorlás, amelynek első hulláma őseinket, a hunokat, majd egyik utolsó hulláma időszámításunk kilencedik századának a végén a honfoglaló magyarokat a Kárpát-medencébe sodorta. Jómagamat is az ősmagyarok életének ázsiai néprajzi párhuzamai, a honfoglaló magyarok őseinek, az ázsiai hunoknak fennmaradt emlékei és az ősmagyar temetkezési szokások ázsiai néprajzi párhuzamainak kutatása vezetett Mongóliába, elsősorban Nyugat-Mongólia kazakjai közé. 1990–2000 között úgy alakult az életem, hogy minden évben Mongóliába utazhattam. (…)

Kerestük és megtaláltuk a honfoglaló magyarok temetkezési szokásainak, életmódjának máig vagy szinte máig élő néprajzi párhuzamait a mongóliai kazakok között. Ezenkívül 1996-ban, vagyis a magyar honfoglalás millecentenáriumának évében nagy meglepetésemre találkoztunk a kazakok kereit törzsszövetségében élő mazsarokkal, vagyis keleti magyarokkal is, akik feltehetőleg Julianus barát magyarjai Ázsiába visszatért utódainak leszármazottai. (A „mazsar” szó kazakul egyértelműen „magyart” jelent.)

Hírdetés

(részletek az előszóból)

 

A kötet megrendelhető az erdelyikonyv.ro oldalon, megvásárolható könyvesboltokban.


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »