A Financial Times cikke szerint nyugaton már a legfelsőbb politikai körök tervezik a háború olyan formájú lezárását, amiről a szakértők már másfél éve értekeznek. Ez pedig a nyugat-német modell lenne, NATO-tagsággal, de a határok megváltozásának elismerése nélkül. Miről van szó?
Kezdetben érdemes leszögezni, hogy a cikk némileg csúsztat Ukrajna álláspontját illetően. Csak azzal foglalkozik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt kell tárgyalóasztalhoz ültetni – arra nem tér ki, hogy Volodimir Zelenszkij ugyanolyan hajthatatlan a háború befejezését illetően, sőt, stratégiája ma már szinte kizárólag a Nyugat háborúba történő bevonásáról szól.
Mi hozzátesszük, hogy Kirilo Budanovot, az ukrán katonai hírszerzés fejét valószínűleg Zelenszkij le fogja váltani. A Forbes információi szerint azért, mert olyan tárgyalásokba bocsátkozott, amely eltért Zelenszkij „minden vissza” politikájától. Ha igaz, amit a Forbes ír, akkor Zelenszkij erőfeszítései a háború folytatására és eszkalálására nem nagyon érnek célt. Ukrajna az elmúlt hetekben többször is hangos nyilatkozatháborúba keveredett például a lengyelekkel, akik felvetették, hogy Ukrajnának nem feltétlenül kell visszaszereznie minden területét. Hasonló logika mentén nyilatkozott Petr Pavel cseh államfő, aki a háború olyan lezárásáról beszélt, ahol Ukrajna nem kapja vissza rögtön minden területét. Mind a lengyel mind a cseh nyilatkozatok illeszkednek a Financial Times alább tárgyalt koncepciójába.
A nyugati diplomaták már komolyan foglalkoznak egy olyan, háború részleges lezárását lehetővé tevő formulával, amely nem jelenti Ukrajna határainak jogilag elismert megváltozását, de tudomásul veszi azt a tényt, hogy az oroszokat Ukrajna nem tudja kiszorítani a megszállt területekről.
A formula szerint a Nyugat nem ismerné el Ukrajna öt, részben megszállt régiójának orosz annektálását (Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyék, plusz a Krím-félsziget), de tudomásul venné a megszállás tényét, vagyis a megyék orosz kézre kerülését de iure nem, de de facto elismernék.
A hírek egyfajta csendes megállapodásról szólnak, miszerint ezek a területek a jövőben diplomáciai úton (magyarul:nem katonai úton) kerülnének visszaszerzésre.
A formula másik része bár bonyolultabb történt. Ukrajnát biztonsági garanciákkal kellene védeni, ám az USA és a többi nyugati vezető nem akarja, hogy Ukrajna a jövőben a „mindenki egyért” elvet követő 5. cikkelyre hivatkozva belerántsa a NATO-t egy háborúba.
Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár valószínűleg ennek a dilemmának a feloldása miatt nyilatkozta azt, hogy a példa Nyugat-Németország, vagyis a Német Szövetségi Köztársaság lehetne, ami 1955-ben csatlakozott a NATO-hoz.
A nyugat-német mintát az elemzők már másfél éve fejtegetik különböző fórumokon. A nagypolitikába azonban csak most kezdik komolyan fontolóra venni.
Bár Stoltenberg mélyebben fejtette ki, hogy mire gondol, ám Mary M. Sarotte történészprofesszor a Foreign Affairs hasábjain kifejtette, hogy Norvégia például kötelezte magát, hogy nem lesznek NATO-bázisok a területén, holott a szövetség egyik alapítótagja volt.
A történész cikkéből arra lehet következtetni, hogy a háború lezárásának nyugat-német stratégiája abból állna, hogy a felek egyértelművé teszik, hogy a felálló határok csak ideiglenesek, Ukrajna pedig meghatározatlan időre tudomásul veszi területi veszteségeit, de nem fogadja el. Ugyanakkor nem alkalmaz erőt e területek visszaszerzésére.
Sarotte úgy gondolja, hogy ebben az esetben Ukrajnának olyan ideiglenes határra van szüksége, ami jól védhető, de egyet kell értenie azzal, hogy területén nem állomásozhatnak állandó jelleggel külföldi katonai erők sem nukleáris rakéták, és amíg meg nem támadják, nem alkalmazhat katonai erőt.
Sarotte szerint ebben az esetben Ukrajna NATO-csatlakozása megoldható lenne.
Mi ehhez hozzátesszük, hogy Ukrajna kapcsán nem csak az akadályozza a NATO-ba való belépést, hogy folyamatban van a háború, hanem az is, hogy a Szövetség olyan országokat sem vesz fel, amelyeknek területi vitája van más országokkal. A fenti megoldás ezt – bár elég komoly hibahatárral – de áthidalná. Ebben a formulában ugyanúgy benne van a háború befagyasztása, mint az a lehetőség, hogy bármikor diplomáciai úton végleg rendezzék a konfliktust (például egy Putyin utáni meggyengült Oroszországgal szemben), de az is, hogy bármikor újra lángra kapjon az ukrajnai lőporos hordó…
körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
