Köztörvényes ügyekben gyakorlatilag mindig ez az eljárás – mondja a szakértő.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Polt Péter legfőbb ügyész indítványt tett az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére, miután a rendelkezésre álló adatok szerint a Tisza Párt elnök 2024. június 21-én hajnalban egy budapesti klubban szóváltásba keveredett egy férfival, akitől a gyanú szerint elvette a telefonját, amit később szándékosan a Dunába dobott. Ez a magatartás a lopás bűncselekménye törvényi tényállásának a megvalósítására alkalmas.
Kende Tamás, az ELTE egyetemi docense az ATV műsorban a fentiekkel kapcsolatban azt mondta, az Európai Parlament gyakorlata az, hogy köztörvényes ügyekben gyakorlatilag mindig kiadják a parlamenti képviselőt a nemzeti hatóságoknak. Kivételt jelenthet, ha egy adott javaslat kapcsán valaki bebizonyítja, hogy az csak látszólag köztörvényes ügy, a valóságban egy politikai kampány része.
Arra a kérdésre, hogy az ügyek köztörvényes vagy politikai természetét illetően milyen mélységben vizsgálódik az EP, Kende Tamás elmondta: „Nagy mélységben nem vizsgálja. Az Európai Unióban demokráciák működnek, ezekben a demokráciákban pedig nem szoktak politikai bírósági eljárások folyni, büntetőjogot nem használnak politikai célokra.”
A szakértő emlékeztetett végül az egykori jobbikos EP-képviselő Kovács Béla, azaz KGBéla ügyére, ami a jelenleginél sokkal kényesebb helyzet volt, ennek ellenére az Európai Parlament minden további nélkül lemondott az ő mentességéről is.
Amennyiben az EP lemond a Tisza párt elnökének mentelmi jogáról, akkor Magyar Péterrel szemben éppen ugyanúgy járnak el a magyar hatóságok, mint bárki mással szemben, „önnel vagy velem szemben” – tette hozzá Kende Tamás. Hogy mikorra várható az EP határozata, a szakember az mondta: onnantól, hogy Polt Péter részéről megérkezik az indítvány, néhány hónapon belül döntenek.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
