Befejeződött a veszprémi érseki palota dísztermében a 250 éves barokk fal- és mennyezetképek restaurálása. Közép-Európa kiemelkedő barokk festője, Johann Ignaz Cimbal alkotásait immár újra közel eredeti pompájukban csodálhatják meg az érdeklődők. Az érseki palota leglátványosabb tereit a Veszprémi Főegyházmegye még idén megnyitja a nagyközönség előtt.
A világegyetemet körforgásban tartó kétarcú istenség, a négy évszakot szimbolizáló női és férfi alakok, a bolygók jeleit kezükben tartó puttók és egy titokzatos utalás a 18. században a palotát építtető veszprémi püspök, Koller Ignác születésnapjára – többek között ilyen részletek díszítik a veszprémi érseki palota dísztermének barokk mennyezeti festményét.
A közel 250 éves épület a magyar barokk építészet egyik remekműve, amelynek belső tereit a veszprémi várnegyed megújításának részeként állítják helyre. Ahogy az elmúlt évszázadokban, úgy ezután is elsősorban egyházkormányzati funkciókat lát majd el, egyes tereit és kertjét vezetett sétákon lehet majd látogatni.
A Veszprémi Főegyházmegye azonban már idén megnyitja a nagyközönség előtt a palota dísztermét és további különleges tereit, amelyeket havonta egyszer, vezetett „sisakos túrán” csodálhatnak meg az érdeklődők.
A Várhegynek ezen a részén már a középkor óta püspöki palota állt, ám a török támadások miatt a püspöki rezidenciát Sümegre tették át, a veszprémi vár pedig csak a 18. században nyerte vissza korábbi szerepét. Ekkor építették újjá a Szent Mihály-főszékesegyházat, és ekkor épült meg – Koller Ignác, akkori főpásztor megbízásából – az új püspöki palota is, amelynek dekorációján a korszak kiemelkedő mesterei dolgoztak.
Egyikük Johann Ignaz Cimbal bécsi festő, akinek alkotásait számos hazai, ausztriai és csehországi barokk templomban és kolostorban megtaláljuk. A veszprémi érseki palota dísztermének 1770-es években készített festése nemcsak azért emelkedik ki életművéből, mert különösen jó állapotban maradt meg, hanem azért is, mert Cimbalnak ez az egyetlen világi témájú alkotása – amely ráadásul több megfejtésre váró rejtélyt is tartogatott a szakembereknek.
A mennyezetkép – amelyen a csillagjegyek és az időjárás szimbólumai is láthatók – ugyanis nem csak dekoráció, több jelentésrétege is van; a festményt akár antik mitológiai utalásokba rejtett püspöki hitvallásként is lehet értelmezni. Az alkotásnak ugyanakkor nem csak a jelentése okozott fejtörést, Cimbal festéstechnikája is váratlan feladat elé állította a restaurátorokat.
„Sokáig úgy gondolták a szakemberek, hogy a festmény jellegzetes csillogása egy korábbi restaurálás következménye, valamilyen konzerválószer nyoma. Cimbal életművének vizsgálatakor azonban kiderült, hogy máshol is van hasonlóan csillogó mennyezetképe, amelyet freskótechnika helyett temperával készített. Így arra a következtetésre jutottunk, hogy Cimbal Veszprémben is temperát használhatott a mennyezeti vakolaton, és úgy dolgozott, mintha vászonra festene, végül pedig az egész képet lelakkozta. Így érte el, hogy a színek a freskókhoz képest sokkal telítettebbek lettek, megőrizve ragyogásukat. Ezt az összhatást állították most vissza a restaurátorok” – mondta el Nagy Veronika múzeumigazgató, a veszprémi várnegyed megújulását bemutató Work in Progress (WIP) programsorozat kurátora.
A díszterem így ma már valóban lenyűgöző látványt nyújt: a barokk falképek a mennyezetképre irányítják a terembe belépők figyelmét, miközben hagyják érvényesülni azt a páratlan panorámát is, amely a város fölé magasodó erkélyről nyílik.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
