Kétnapos üléssel indul az őszi ülésszak a parlamentben, az első napon felszólalt Orbán Viktor is. Beszédét azzal kezdte, hogy beszámolt a parlamentnek az eltelt hónapok eseményeiről.
Árvíz
Az árvízhelyzetről azt mondta: tíz napig hazánk nehéz helyzetben volt, komoly veszély fenyegette. Hirtelen jött egy árhullám, folytatta, ami súlyos veszteségeket okozott számos országban, nálunk ez lett az évszázad második legnagyobb árvize. A bajt sikerült kivédenünk – fogalmazott a miniszterelnök, majd megköszönte mindenkinek a védekezésben tanúsított helytállást.
Jól döntöttünk, amikor a 2013-as árvíz után kiegészítettük a védelmi vonalakat, értékelt Orbán, majd kitért arra is, hogy Győr városa az idei áradáskor nem volt veszélyben ennek köszönhetően. Beszélt a komáromi árvízvédelmi fal megemléséről is, ezt követően emlékeztetett, hogy 40 kilométeres szakaszon ideiglenes védműveket is kellett építeni, kétmillió homokzsákra és 55 ezer tonna homokra volt szükség. A közeljövőben befejezik majd Esztergom árvízvédelmi fejlesztését is, ígérte.
Sikerek
Régi hagyomány Magyarországon, hogy a gyermekek nyaraltatásában az állam is szerepet vállal, mondta Orbán ezt, arra utalva, hogy idén 40 ezer gyermek vett részt az Erzsébet-táborokban. Az elmúlt években 1400 milliárd forint értékben újítottak fel óvodákat és iskolákat, tette hozzá.
A miniszterelnök szerint az egész ország büszke lehet rá, hogy átadták a dunakeszi diáknegyedet, létrejött egy gimnázium, egy technikum és szakképző iskola, mindkettőhöz egy-egy tornacsarnok, illetve egy városi uszoda. A központ 1500 tanulót tud befogadni.
A kormány egyik kiemelt fejlesztési terve a digitális Magyarország program, júliusban fontos állomáshoz érkeztek, már 80 egészségügyi intézményt lehet elérni az Egészségablak alkalmazáson keresztül. Folytatták a kormányzati Gondosóra-programot is, elindították a digitális állampolgárság programot is.
Gazdaság
A mindenkori gazdasági év sikerének fontos feltétele a turisztikai ipar jó teljesítménye – mondta Orbán, majd kitért arra, hogy az idei év rekordévnek ígérkezik: soha nem nyaralt ennyi magyar az országban, és sosem látogatott még ennyi turista hazánkban. Soha nem nyaralt ennyi magyar még külföldön sem, hangoztatta.
Visszavettük hazánk globális kapukulcsát – fogalmazott a budapesti repülőtér állami kézbe kerülésére utalva.
A gazdaságra áttérve a miniszterelnök arról beszélt, hogy hazánk növekedésének üteme az EU-s átlag másfélszerese, de ezzel nem lehetünk elégedettek, még nagyobb növekedésre lesz szükség a jövőben, vélekedett. GDP-arányosan az unió negyedik helyén állunk, ami ugyan szép, de itt is az első helyet kellene megcéloznunk.
A nyáron a bruttó átlagkereset 636 ezer forintra nőtt, ez 14 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, ha ebből levonjuk az inflációt, akkor 9,4 százalékos reálbérnövekedést láthatunk, ez azt jelenti, hogy 12 hónapja folyamatosan emelkednek a reálbérek.
A magyar gazdaság köszöni szépen, jól van, és éppen a soron következő csaták megvívására készül, mondta Orbán, a költségvetés hiányát pedig a tavalyi 6,5 százalékról 4,5 százalékra szeretnék csökkenteni.
A kamatstopot csak akkor fogjuk kivezeteni, ha a kamat mértéke érzékelhető módon tovább csökken – közölte. Az ország helyzetét jelentősen befolyásolja az infláció és az ezzel összefüggő kamatszintek mértéke, a nyár végén már 3,4 százalékos szinten állt az infláció, emlékeztetett.
A közgazdászok világában élénk és éles vita folyik a kamatszint kívánatos mértékéről, látva a régi többi országának kamatszintjeit, ez érthető. (…) Száz százalékban tiszteletben tartjuk a jegybank függetlenségét, és a kormány együttél a jegybank által kialakított kamatkörnyezetével.
Új gazdaságpolitika nélkül az eddigi eredményeket sem lehet megvédeni, értékelt Orbán, aki szerint Magyarország számára a legrosszabb forgatókönyv, hogy van nyugati és keleti gazdaság. Csak akkor maradhat fenn a nemzetgazdaságunk és vele a magyar állam, ha képesek vagyunk versenyképes termékeket gyártani és képesek vagyunk ezeket el is adni a világgazdaságban, közölte.
Az európai polgárok hiába szavaztak a változásra, Brüsszel egyre inkább a blokkosodás mentén kötelezi el magát, és hazánk számára ez az út járhatatlan, ez kiszolgáltatottsághoz, függőséghez, gazdasági pangáshoz és elszegényedéshez vezetne, ezért Magyarországnak nem szabad erre az útra lépnie, a gazdasági semlegesség politikáját kell felépíteni, egyik blokk mögé sem szabad beállnia.
A gazdaságot nem szabad a politika szemüvegén keresztül nézni, kizárólag a magyar gazdaság érdekeit szabad nézni – közölte. Az első akcióterv intézkedései már helyet kapnak majd a hamarosan benyújtott költségvetésben, ezek a következők:
Migráció, háború
A gazdaság után a migráció témaköre következett, „ma az a divat, hogy aki megvédi a saját és Európa határait, aki kimondja az igazat, azt üldözik és megbüntetik”, fogalmazott Orbán, aki szerint Magyarországot azért büntetik meg, mert megvédte a határait. A nyugat meggondolatlanul, téves számítások alapján és elhibázott stratégiákkal ugrott bele az orosz-ukrán háborúba, mondta, a háborúnak pedig nincs megoldása a harctéren, tűzszünetre, tárgyalásokra és békére van szükség.
Hamarosan mások is átállnak majd Európában Magyarország mellé a béke oldalára Orbán szerint. „Legyen szó árvízről, gazdaságról, EU-ról, migrációról vagy háborúról, végül mindig a nemzeti függetlenség kérdéséhez lyukadunk ki”, értékelt a miniszterelnök. Magyarország nyakára viszont mindig a nemzetközi térből hozták a bajt, mindig a nemzeti ellenállás, összefogás és kormányzás jelentette a megoldás, fogalmazott.
Nincs könnyű dolgunk, de meggyőződésem, tapasztalatom, hogy bármilyen kilátástalan a helyzet, és megteszed, ami tőled telik, minden jóra fordul – zárta beszédét.
(24)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
