Hatalmas küzdelem a Dunával a Római-parton

Már apad a Duna Budapestnél, de a hullámterekben még mindig áll a víz. Ott több épületet, közte szállodákat és lakóparkokat is elöntött a Duna. A kérdés, hogy kell-e menteni az ott élők vagyonát, hiszen jogilag hullámtérben élnek.

„Jogerős bírósági döntés mondja ki, hogy a hullámtérre épített ingatlanokat a főváros nem köteles megvédeni” – mondta még Karácsony Gergely 2023-ban. Erre némileg rímel Orbán Viktor napokban tett kijelentése, miszerint a hullámtereken még lehetnek károk, de az biztosítási kérdés, nem a kormány dolga.

Mindez azért fontos, mert drámai híradások jelennek meg arról, hogy a Duna betört a Római-partra, az utcákon áll a víz, ki kellene költözni az otthonok földszintjéről. Ez így van, csak azt nem hangsúlyozzák, hogy mindez a hullámtérben történik. Az pedig nem védelmi, hanem biztosítási kérdés, hogy újra a miniszterelnököt idézzük, aki egy másik alkalommal úgy fogalmazott:

„rengeteg ház épült ártér közelében, így az ehhez szükséges építési engedélyeket is érdemes lenne átnézni.”

Egy biztos Rómaifürdőn és Csillaghegyen a rendszerváltás után indult meg az az építkezési láz, amely során elbontották a csónakházakat, a kisebb, pár négyzetméteres egyszerű nyaralócskákat, de még a nagyobb üdülőket is, hogy helyükre lakóparkok épüljenek. Ezek a hullámtérben vannak, és hivatalosan mind a mai napig nyaralók, de azért teljesen lakóparkként üzemelnek.

A 2013-as nagy árvízkor szembesültek az itt élők először azzal, hogy bizony ilyenkor kikapcsolják az áramot és ki kell költözni a területről. Ez történik most is, hiszen a védett övezet utcáiban feltűnően sok, magyar viszonyok közt igen drága autó várakozik.

A politikusok azonban előszeretettel mutatkoznak ezen épületek megvédésénél, sőt, az egyik hoteltől még a rendőrség is posztolt.

A hivatalos védvonal mindenesetre a Királyok útján és a Nánási úton húzódik, amelyet most is sikerrel védtek meg, nem kevés munka árán. Az előbbit teljesen lezárták, hogy megerősítsék a gátakat, volt, hogy egész éjjel dolgoztak ezen. Aki nem itt lakik az nem is mehet a gátak közelébe.

Az igazsághoz tartozik, hogy a hullámtérben van pár tucat ház, amely még a rendszerváltás előtt épült, de azzal minden ott élőnek tisztában kell lennie, hogy a Duna 5 évenként feljön a kertjükbe, és nagyjából 10 évente egészen a meglévő, Nánási úton lévő gátig is elér, akkor pedig úszik a ház. Azt már csendben tesszük hozzá, hogy a cikk írója látott olyan ingatlanhirdetést, sőt beszélt is az elődóval, aki egy ilyen régi házért 145 millió forintot remélt kapni, ahogy azt jeleztük, a hullámtérben.

A gond egyébként az, hogy már évtizedek óta zajlik a huzavona arról, hogy hol húzódjon az állandó gát. Volt idő, amikor ezt közvetlenül a Duna-partra tervezték, de az lényegében felszámolta volna a part természetközeli állapotát. A főváros mostani vezetése viszont a Nánási út mellett van, ami szintén több 10 milliárdos beruházás lenne. Erről részletesen ide kattintva, a valaszonline.hu-n olvashat.

A mostani árvíz egyébként nagy, de „csak” 4. azóta, hogy jegyzik a vízállásokat. 2013-ban 891 centi volt, de 2006-ban, 2002-ben és 1965-ben is magasabb volt a vízszint a mostani 830 centiméternél, amely 3 centivel haladta meg a 2010-es 827 centit.

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »