Párkányban a Barta Gyula Galériában Gerstner István emlékkiállítás nyílt a festőművész születésének 85. évfordulója alkalmából. A címbeli idézet az ő krédója volt…
A város szülötte tizenegy éves korában ismerkedett meg a festészettel a Helembán élő és alkotó Bánsághi Vince festőművész műtermében. 1956-ban Párkányban érettségizett, majd Nyitrán a Pedagógiai Főiskolán orosz–képzőművészet szakon végzett. 1963-ban felvették a Csehszlovákiai Képzőművészeti Alap (DIELO) tagjai közé. 1974 –1977 között Moszkvában a Társadalomtudományok Akadémiáján művészetelméleti tanulmányait tudományos fokozattal végezte, doktori címet szerzett. 1977–1989 között Pozsonyban élt, ahol illusztrálta a magyar lapokat, közben festett és kiállított. 1989-ben hazatért szülővárosába és aktív résztvevője lett a város kulturális életének. 1992–1999 között a Párkányi Művészeti Alapiskola képzőművészeti tanára volt. 2003-tól az Esztergomi Művészek Céhe tagja, 2007-től 2011-ig a Párkányi Alkotó Kör alapítója és művészeti vezetője.
A kiállítást megnyitó A. Bak Péter festőművész ismertette és méltatta az igen gazdag életművet alkotó képzőművész munkásságát.
„Gerstner István egész művészi pályafutása alatt hű maradt a realista természetábrázoláshoz, mint első mestere, Bánsághi Vince is. Nem kötődött izmusokhoz, nem lett posztimresszionista, sem absztrakt festő. Megmaradt a magyar táj hűséges festőjének. Nem festett naturalisztikusan részletező képeket, hanem a látványt költötte át a maga képessége és formanyelve szerint festménnyé. Ezért nem váltak látleletté a képei. Nem akart úgynevezett „modern” festő lenni, aki a műterembe bújva festi a maga sem érti „képeit”, csak azért, hogy megfeleljen a „korszerűség” elveinek.
Ő még azon kevesek közé tartozott, akik nem szégyelltek kimenni a természetbe, a szép magyar tájba, és ott pleinair-ben festettek. Ő érezni akarta a nap melegét, a tél hidegét, az ősz szelét, a tavasz bódító illatát. Látni akarta a fák hajladozását, a felhők játékosságát, az épületek rajzát, a hegyek büszke fennköltségét, de legfőképpen a Duna kék vizét. Nem törődött azzal, hogy a téli hidegben megfagyott a festék a palettán és az ujjai elgémberedtek, mert a munka lázában a festő számára csak a festés létezik. Ilyen festők voltak a régi nagybányaiak, a szolnokiak, csak a mai piktorok tunyultak el, és szakadtak el a kinti világtól, végérvényesen.
Művészi magatartását a megértés jellemzi, segítő szándéka a kollégái irányába közismert. Szűkszavú, tömör előadásmód, és a kompozíció belső rendje figyelhető meg művészetében. Képeit elsősorban életszeretete, mondanivalója, vérmérséklete és képzelete diktálta és nem az aktuális kor-modor.
A művészi élmény elevensége, a festői kifejezés igazsága, a valóság képi megismerésének öröme motiválta munkásságát; a legnemesebb műélvezet támad fel alkotásainak nézőiben. Talán mondani sem kell, hogy képeinek élvezhetősége nem valamiféle ízlésbeli igénytelenség következménye. Az érthetőség csak növeli az értékét. Az igazi művészet tetszést arat, a jó mű jó közérzetet vált ki a közönségből. Réti István festőművész, főiskolai tanár mondja: „Minden szép és igaz legegyszerűbb forrása a természet”.
Munkásságát „Munkaérdemrend” állami kitüntetéssel (1989) és Pro Urbe Párkány kitüntetéssel (2014) ismerték el. Több műve került közgyűjteményekbe: Szlovák Nemzeti Galéria, Nyitrai Állami Galéria, Pozsonyi Városi Galéria, Zmeták Ernő Művészeti Galéria (Érsekújvár), Csallóközi Múzeum (Dunaszerdahely), Duna Menti Múzeum (Révkomárom), Barta Gyula Galéria, Párkányi Városi Múzeum.
Emlékkiállítását 2017-ben a párkányi Barta Gyula Galériában rendezték meg, valamint emléktáblát helyeztek el tiszteletére. 2019-ben a család a művész egykori műtermében létrehozta a Gerstner István Regionális Művészeti Galériát. Gerstner István özvegye és fia példamutatóan ápolja a művész emlékét, gondozza és vigyázza a művészi hagyatékot. Ez a legtöbb, amit a család megtehet, a többi már az utókor feladata és felelőssége.”
A megnyitón közreműködött a Papp Katalin vezette Stilla Pectus kamarakórus.
A kiállítás kurátora: PhDr. Gerstner Ákos
A kiállítást a Kisebbségi Kulturális Alap és Nyitra Megye Önkormányzata, a katalógust a BGA Zrt. támogatta.
Megtekinthető 2024. 10. 23-ig.
Dániel Erzsébet/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
