Nem golyó végzett Hvaldimirral, az állítólagos orosz kémbálnával Mészáros Richárd2024. 09. 10., k – 09:05
Nincsen semmi arra utaló jel, hogy az augusztus végén Norvégiában holtan talált belugát – fehér bálnát –, amellyel kapcsolatban számos találgatás merült fel, egyebek mellett az is, hogy kémkedésre használták fel, agyonlőtték volna – közölte hétfőn a norvég rendőrség.
A NOAH és a One Whale állatvédelmi szervezetek a múlt héten feljelentést tettek, azt állítva, hogy a Hvaldimir névre keresztelt fehér bálnával, amely 2019-ben történt felfedezése óta valóságos szenzációnak számított Norvégiában, lőfegyver végzett.
Kapcsolódó cikkünk
Holtan találták a hét végén Norvégia délnyugati részében a Hvaldimir néven ismert belugát vagy fehér bálnát, amelyről a rajta lévő különös kamerahám miatt azt feltételezték, hogy az orosz haditengerészet használta kémkedésre – közölte a tengeri emlőst megfigyelő civilszervezet.
Az először 2019-ben a norvégiai sarkvidéki vizeken megfigyelt, több méter hosszú fehér cetféle nevét a bálnát jelentő norvég hval szóból, illetve az emblematikus orosz keresztnév összetételéből kapta.
Sebastian Strand, a Marine Mind civilszervezet alapítója közölte, hogy a beluga utáni szokásos kutatás közben talált rá a tetemre. Mint mondta, megerősítették, hogy huszonnégy órával azelőtt még élve látták, mielőtt megtalálták Risavika délnyugati partjánál mozdulatlanul lebegve a vízben.
Sebastian Strand szerint a halál oka ismeretlen, semmilyen látható sérülést nem láttak rajta, amikor először megvizsgálták a testét.
„Sikerült hűvös helyre szállítani a tetemet, hogy az állatorvosi intézet elvégezhesse a boncolást, amely segíthet feltárni, mi is történt valójában” – közölte a szakember.
Hvaldimir becslések szerint 14–15 éves lehetett. 2019 áprilisában fedezték fel Norvégia északi részén, Finnmark környékén. A biológusoknak sikerült levenniük a feje köré erősített hámot, amelyre kisméretű kameraállványt szereltek, amelyen műanyag csíkokon az Equipment St. Petersburg angol nyelvű felirat volt olvasható.
A norvég halászati igazgatóság annak idején feltételezte, hogy Hvaldimir egy zárt helyről szökött meg, és az orosz haditengerészet idomította, mivel hozzá volt szokva az emberi társasághoz és szokása volt közel úszni a hajókhoz. Moszkva soha nem erősítette meg ezeket a találgatásokat.
Egy évvel később a svéd partoknál látták.
A Barents-tenger és az Atlanti-óceán északi része stratégiai fontosságú a nyugati és az orosz haditengerészetek szempontjából, szokásos érintkezési övezet a tengeralattjáróik számára.
A belugát megfigyelő állatvédők szerint, a 15–20 év közöttinek tartott, jó kondícióban lévő tengeri emlős élettelen testét augusztus 31-én találták meg a Risavika partjaitól nem messze, Norvégia délnyugati partvidékén. A belugák általában 30–35 évig élnek a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint.
A Norvég Állatorvosi Intézet által végzett elsődleges boncolás alapján a rendőrség közölte: semmi nem utal arra, hogy a haláleset „emberi tevékenység” következménye lett volna. Sejteni engedték, hogy a beluga feltételezhetően éhen halt, így nem indítottak vizsgálatot sem.
Amund Preede-Revheim rendőrségi vezető közleményben hangsúlyozta: a boncolás egyetlen eredménye alapján sem lehet arra következtetni, hogy Hvaldimirt agyonlőtték volna. A rendőrség szerint a sérülései csak felületesek voltak.
Az egyik seb kicsit mélyebb volt, de létfontosságú szervet nem ért károsodás, és a sebesülések nem voltak halálos kimenetelűek a rendőrség szerint.
Amund Preede Revheim elmondta, hogy a cetféle gyomra üres volt, és a szervei nagy része tönkrement.
A belugák hagyományosan jóval északabbra élnek, Grönland közelében, vagy az orosz, illetve norvégiai sarkvidék vizein.
Az először 2019-ben a norvégiai sarkvidéki vizeken, Finnmark közelében megfigyelt, több méter hosszú fehér cetféle nevét a bálnát jelentő norvég hval szóból, illetve az emblematikus orosz keresztnév összetételéből kapta. Fején kamerahámot viselt, amelyen műanyag csíkokon az Equipment St. Petersburg angol nyelvű felirat volt olvasható.
A norvég halászati igazgatóság annak idején feltételezte, hogy Hvaldimir egy zárt helyről szökött meg, és az orosz haditengerészet idomította, mivel hozzá volt szokva az emberi társasághoz és szokása volt közel úszni a hajókhoz. Moszkva soha nem erősítette meg ezeket a feltételezéseket.
A Barents-tenger és az Atlanti-óceán északi része stratégiai fontosságú a nyugati és az orosz haditengerészetek szempontjából, szokásos érintkezési övezet a tengeralattjáróik számára.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
