A választókerületes műbotrány

A legújabb ballib érv: nem lehet választási körzeteket létesíteni más ország területén, erre az adott ország nagyon mérges lesz, hiszen sérti szuverenitását.

Teljesen fals.

Valójában minden ország, mely engedi a külföldön élő állampolgárainak a szavazást ezt teszi.

Jelenleg a következő verziók léteznek a világban. Alapvetőn minden 2 kérdéstől függ:

  • Ki szavazhat?
    • minden állampolgár szavazhat, lásd pl. USA,
    • csak az adott országban élő állampolgár szavazhat, pl. Málta,
    • az előbbi kettő közti esetek, pl. csak az országban már élt állampolgár szavazhat bizonyos ideig még, vagy külön regisztráció kell, vagy csak bizonyos emberek szavazhatnak, erre számtalan példa van, pl. Németországban csak az a külföldön élő német szavazhat, aki kevesebb mit 25 éve hagyta el Németországot;
  • Hol lehet szavazni?
    • bárhol,
    • csak belföldön,
    • a kettő közti eset: azaz van lehetőség külföldi szavazásra, de csak egyes emberek élhetnek ezzel, pl. Izrael: izraeli követségeken is vannak szavazóurnák, de csak az izraeli állam hivatalos kiküldöttjei szavazhatnak, mindenki másnak is van szavazati joga, de csak ha Izraelbe utazik a választás napjára.
  • Hírdetés

    Az minden ország számára irreleváns, hogy más országban mi a választási rendszer. Miért? Mert ez a másik ország belügye.

    A szuverenitás kérdése egyetlen esetben merül fel: ha az idegen állam választásokat tart az adott ország területén, de ezt fizikailag értve, azaz idegen ország szavazóhelyiségeinek létesítése.

    Ebben két modell van:

    • az ország szuverenitása megsértésének tekinti, ha területén más ország szavazást tart: ennek eredménye az, hogy csak diplomáciai képviseleteken lehet szavazni, hiszen azok mentességet élveznek, lásd ilyen Németország, ott magyar választásokon csak magyar külképviseleten lehet szavazni, máshol a német hatóság nem enged szavazást, lásd a magyar követség nem bérelhet ki pl. egy termet a követségen kívül a választások céljára,
    • az országot nem érdekli más ország szavazása, példa erre Magyarország: Budapesten pl. a bolgár választásokat jellemzően nem az Andrássy úti bolgár követségen szokták tartani, mert ott kicsi a hely, hanem máshol, én pl. voltam már választani a IX. ker., Fehér Holló utcai Rila Szállóban, ahol a követség kibérelte a nagytermet erre a célra.

    Ami biztos: olyan nincs, hogy valaki amiatt tiltakozik mert ilyen vagy olyan egy másik ország választási rendszere.

    Az, hogy egy ország hogyan szervezi meg külföldön élő állampolgárai szavazását, milyen rendszer szerint az teljesen belügy. Alapvetően itt 3 modell van:

    • a külföldi szavazatokat a belföldiek közé számítják:
      • személyi alapon: pl. az USA ilyen: a külföldön élő amerikai legutolsó amerikai lakhelye szerint szavaz, s ha sose élt az USA-ban, akkor meg legközelebbi USA-ban élő rokona lakhelye szerint,
      • beosztásos alapon: azaz el van döntve, hogy egy adott helyen leadott szavazat hová számít, pl. Bulgáriában ez van, van 31 választókerület, s minden választáskor ki van sorsolva, hogy pl. a Magyarországon leadott szavazatok Sumen választókerületbe mennek,
  • a külföldi szavazatokat a belföldiektől külön számítják, azaz van egy külön „külföld” körzet meghatározott számú mandátummal, ilyen pl. Horvátország – 3 mandátum jár a határontúli horvátoknak.

  • Forrás:bircahang.org
    Tovább a cikkre »