2024. 08. 14.
Az egyik Youtube csatornán jelent meg az az arab nyelvű videó, mely az Iráni Iszlám Köztársaság alatt lévő rakéta városokról szól.
A videó bemutatja Irán rakéta programját, mely még az 1980-as években kezdődött az iraki-iráni háború idején. A gyakori iraki légitámadások miatt abban az időben kezdődött a föld alatti rakétabázisok és gyárak építése. Már abban az időben alagutakban és föld alatti tárolókban tartották az iráni gyártmányú hadieszközöket.
A sajtónak már az Iráni Forradalmi Gárda vezetői is beszámoltak a föld alatt 500 méterre lévő katonai városokról, ahol az új típusú ballisztikus rakéták fejlesztése és gyártása zajlik. Az utóbbi években pedig oda telepítették a nemzetközi szinten is sikeresnek számító iráni drón programhoz szükséges gyártó egységeket.
Az izraeli hadsereg szerint a Gáza övezetben feltárt, a palesztin ellenállás által kiépített föld alatti alagútrendszereket az iráni minta alapján hozhatták létre.
Az iráni föld alatti városokban azonban külön vasútvonalak vannak kiépítve a különböző típusú rakéták szállítására, melyek közül több akár nukleáris robbanófejjel is felszerelhető.
A föld alatti rakéta városok pontos száma nem ismert, azonban az Iráni Forradalmi Gárda 2015-ben számolt be az első ilyen jellegű létesítményről. Azután 2017-ben és 2022-ben is átadtak egy-egy ilyen földalatti bázist. Ezekre nagy szükség volt, hiszen az Egyesült Államok és az ENSZ is elítélte Irán ballisztikus rakéta programját és félő volt, hogy támadás éri a rakéta gyártó egységeket.
2023-ban egy föld alatti légi bázis átadásáról is beszámoltak, ahová az iráni légierő vadászgépeit telepítették.
Irán azonban a nemzetközi fenyegetések ellenére se hagy fel a ballisztikus rakéta programjával és az egyéb hadiipari fejlesztésekkel. Ezek a létesítmények biztosítják azt, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság a jövőben is képes legyen megvédeni magát. Ez teljesen érthető lépés egy olyan országtól, melyet az ellenség katonai bázisai vesznek körül.
Orientalista.hu-Al-Isfahani
Megosztom:
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
