Egyszerre több nehéz kihívás elé kerülhet az európai gázpiac, és az elmúlt évek gőgös magatartása szankciós politika terén súlyosan visszaüthet. Lényegében minden kockázattal tisztában voltak a piaci szereplők, ám az év második felében ezek a kockázatok egyszerre válhatnak valós tényezőkké. Hiába csökkent Európa gázigénye, és hiába sulykolta a mainstream sajtó, hogy Oroszország megbízhatatlan szállító ezért el kell zárni a keleti gázcsapokat, a globális piac még megbízhatatlanabb lehet, különösen a közel-keleti helyzet tükrében. öveket bekapcsolni, ebből újabb energiaválság jöhet.
Az EU LNG-árai nyolc havi csúcsra emelkedtek a közel-keleti válság miatt a holland székhelyű TTF-központ árai alapján. A kérdés többtényezős, és a közel-keleti válság regionális háborúvá válása valójában csak az egyik olyan csapás, ami megint térdre kényszerítheti Európát a 2022-es eseményekhez hasonlóan.
Nézzük a tényeket
A cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításának szeptemberi határidős jegyzése Északnyugat-Európára vonatkozóan december óta nem látott magasságba emelkedett. Csak a múlt héten az irányadó TTF-en 16 százalékkal drágult az LNG, 36,94 euró/MWh-ra, ami még mindig messze elmarad a 2022-es válság idején tapasztalt 360 eurós magasságoktól, ám az akkori tapasztalatok azt mutatják, nagyon gyorsan kilőhetnek a gázárak, ha rossz a csillagzat.
Márpedig rossz a csillagzat
Közel-keleti válságból regionális háború?
Amerikai hírszerzőkre a közel-keleti sajtó már arról írt, hogy Irán és a Hizballáh meg fogja támadni Izraelt válaszul arra, hogy Izrael sikeresen meggyilkolta a Hamász terrorszervezet politikai vezetőjét (méghozzá az iráni fővárosban) és a Hizballáh egyik parancsnokát Berjútban (Libanon fővárosa).
Talán sosem voltunk még ilyen közel nyílt regionális konfliktus kitöréséhez, a franciák, lengyelek és britek már felszólították polgáraikat, hogy azonnal hagyják el Iránt, Izraelt és Libanont.
Háború esetén Izrael LNG-szállításai Egyiptom felé valószínűleg leállnának, a Szuezi-szoros átjárhatósága ellehetetlenülnek.
Ami azonban még ennél is nagyobb csapás lenne, ha a háború átterjedne a Perzsa-öbölbe. A Hormuzi-szorost Irán el tudná torlaszolni, márpedig ezen a szoroson halad keresztül a világ LNG-szállításainak negyede (!), alternatív tengeri útvonal pedig nincs (ellentétben például a Szuezi-szorossal).
Egy régóta emlegetett mumus
Már az energiaválság 2022-es hullámakor beszéltek róla, hogy Európa ugyan névleg leválhat az orosz energiahordozókról, de a világ kapacitása nem elég ahhoz, hogy Európa teljes gázigényét kiszolgálja. Főleg nem lesz elég akkor, ha Európa az orosz gázszállításokról lemondva a globális gázpiac részévé válik, de főleg akkor nem, ha ezen a globális gázpiacon Ázsiával is versenyeznie kell az LNG-szállítmányokért.
Márpedig a fenti kockázat első fele már két évvel ezelőtt teljesült. Európa részben levált az orosz gázról és alternatívákat keresett és keres a mai napig, Ukrajna tranzitjának esetleges megszűnésére készülve (lásd lejjebb).
A fenti kockázatok második fele pedig most kezd teljesülni. Ázsia a nagy hőségekre és a közel-keleti válság eszkalációjára reagálva elkezdte növelni gázkeresletét, olyannyira, hogy az amerikai hajók a legtöbb LNG-t már Európába, hanem ázsiai országokba szállítják. Ugyanez a helyzet az oroszokkal, akik szintén csúcsra járatják a gázszállítást Délkelet-Ázsia irányába.
Európa lemondott a viszonylagos biztonságot jelentő orosz szerződésekről, hogy az amerikai külpolitikát majmolva az ukrajnai háború keresztül Oroszország meggyengítését tűzze ki célul. Az elmúlt két évben kvázi szerencséje volt, mert két enyhe telet kellett túlélnie, és Ázsiával sem kellett versenyt futnia. Ez most megváltozik.
Tegyük hozzá, hogy az európai gázigény jelentősen csökkent 2024 első felében a 2023-as első feléhez képest. Ennek egyik fő oka a deindusztrializáció, vagyis az a folyamat, hogy az európai ipar olcsó orosz energia hiányában rohamtempóban épül le és települ ki Ázsiába és Észak-Amerikába.
De ezzel még nincs vége a rossz híreknek.
Ukrajna valószínűleg elzárja a gázcsapokat
Az orosz gáz ukrán tranzitjának szerződése idén lejár, legkésőbb 2025 januárjában meg kellene hosszabbítani. Kijev azonban jelezte, hogy erre nem hajlandó, az EU pedig – szintén az amerikai érdekek szem előtt tartása miatt – 2027-re teljesen le akar válni az orosz gázról, ami csak magabiztosabbá teszi Ukrajnát.
Márpedig az Európába és Moldovába menő vezetékes gáz fele továbbra is Ukrajnán keresztül érkezik (cirka 13,7 milliárd köbméter évente).
A Rysted Energy előrejelzése szerint évente legalább 7,2 milliárd köbméternyi gázt kellen Európába juttatni Oroszországból alternatív útvonalakon keresztül, ami az európai mainstream narratívával ellentétben rendkívül nehéz kérdés. Olyannyira, hogy az osztrák OMV társaság ellátási zavarkora számít 2025-ben és 2026-ban is.
A három leginkább ukrán gáztranzittól függő ország Szlovákia, Ausztria és Moldova. Moldova időt nyert, külön megállapodást kötött Ukrajnával, miszerint 2025 év végéig folyamatos marad az orosz gáz tranzitja. Moldova gázigényének háromnegyede Ukrajnán keresztül érkezik, a fennmaradó rész Romániából és a déli balkáni csővezetéken keresztül kapja. 2025 után azonban évi kétmilliárd köbmétert kell beszereznie alternatív útvonalakon.
Adja magát a megoldás az Isaccea belépési ponton keresztüli ellátás Románia felől, ám itt van egy rövid, 25 kilométeres szakasz, ami Ukrajnán keresztül megy át, amihez új tranzitmegállapodásra lesz szükség.
Szlovákia kutyaszorítóban
Szlovákia és Ausztria helyzete összetettebb. Ha az ukránok tényleg elzárják a gázcsapokat, akkor az EU-nak 7,2 milliárd köbméternyi gázt kell biztosítani a két ország számára. Ezt a mennyiséget még ha a fenti problémák ellenére be is tudja szerezni, el is kell juttatnia Szlovákiába és Ausztriába.
Orosz gáz nélkül Szlovákia az áramlási lánc végén találná magát, többé nem lenne tranzitország, ami azt is jelentené, hogy több százmillió eurós tranzitbevételtől esne el.
Ukrajna nélkül Szlovákia Csehország irányából lenne kénytelen gázt behozni, de ez sem lenne elég, és valószínűleg Ausztrián keresztül is importálni kellene. Kérdés az, hogy mit.
A lehetséges ellátók között lengyel, német, litván és olasz LNG-terminálok szerepelnek, ezek egyike sem tudná önmagában ellátni Szlovákiát és Ausztriát egyszerre, ezért itt valamiféle kombináció jöhet létre. Az egyik ilyen kombináció német és olasz import.
Olaszország saját ellátása tekintetében egész jól áll, ma már csak kis részben van kiszolgáltatva az ukrán gáztranzitnak. Azonban becslések szerint 3,75 milliárd köbméternyi gázt kellene továbbszállítania Szlovákiának és Ausztriának. Ha a fentebb említett katasztrófaforgatókönyvek végül nem ütnek be, akkor Olaszország erre képes lehet a ravennai úszótároló kapacitás és a tunéziai gázimporton keresztül. A 3,75 milliárd köbméteres mennyiségből 2,5 milliárd Ausztriának jutna, a fennmaradó rész Szlovákiáé.
A fenti összefüggésekből nagyon jól látszik, hogy az orosz gázról való leválás milyen elképesztően veszélyes dominóhatást idézett és idézhet még elő.
Magyarország is nagy kihívások elé kerülhet
Magyarország előtt is nagy kihívások tornyosulhatnak, ha Ukrajna tényleg elzárja a gázcsapot. Mivel a román kapacitásokat valószínűleg lefoglalja majd Moldova ellátása, a romániai vonalon Magyarország nem számíthat tranzitra.
Szlovákia helyzetéből (és a szűk keresztmetszet miatt) Ausztria felől sem jöhet majd gáz Magyarországra. Jelen állás szerint kizárólag a Török Áramlat megnövelt kapacitása jelenthet megoldást. Ez azt jelentené., hogy a horgosi belépési pontnak egész évben maximális kapacitáson kellene futnia, hogy az évi 9 milliárd köbméternyi gázt biztosítsa.
Ha Ausztriába az olaszok a jelenleg várhatónál több LNG-t tudnának eljuttatni, akkor Magyarország Ausztria felől kaphatnak még utánpótlást, ami csak a horgosi belépési pont tehermentesítésére lenne elegendő.
Közép- vagy hosszútávon persze akadnak még lehetőségek. A közép-kelet-európai országok idén év elején Athénban kötöttek egy megállapodást arról, hogy összekötik a közép- és dél-európai energiainfrastruktúrákat. Ebben a kezdeményezésben Görögország, Bulgária, Románia, Magyarország, Szlovákia, Ukrajna és Moldova vesz részt, és a legnagyobb hozadéka az lenne, hogy a török és görög LNG-kapacitások elérnék Magyarországot és Szlovákiát.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
