Egy júliusban napvilágot látott Heti progresszióban beszámoltam a világ első AI-szépségversenyéről, a Miss AI-ról, ahol az elnevezéshez hűen nem létező hölgyek versenyeztek a dobogós helyekért. A képgeneráló megoldások segítségével 1500 szépség állt rajtvonalhoz, ám a heti rovaton túl most megnézzük közelebbről is, hogyan néz ki egy ilyen – egyelőre szürreális – szépségverseny.
A megmérettetést a The World AI Creator Awards indította el, olyan médiatámogatókkal, mint a Business Insider, a Fortune, a Forbes, vagy éppen a The Telegraph. A zsűri – amelyre mindjárt kitérünk – a technikai megvalósítás, a szépség és a társadalmi befolyás alapján rangsorolta a versenyzőket.
A szépség halmazba tartozik a kiegyensúlyozottság, illetve bizonyos kérdésekre adott egyéni válaszok. A technikai megvalósítás a mesterséges intelligencia rendelkezésre álló eszköztárának megfelelő felhasználását jelenti, a társadalmi befolyás pedig a rajongók, követők számát, a közönség növekedési ütemét, illetve az egyes közösségi platformok (pl. Instagram használatát).
Will Monanage társalapító nagy jövőt jósol a versengésnek, azt reméli, hogy ez lesz az „AI-alkotók Oscarja”.
És akkor térjünk rá a négytagú zsűrire. A négy „személyből” pusztán kettő az élő, valós személy, a többiek, Emily Pellegrini és Aitana Lopez szintén a mesterséges intelligencia által generált kreatúrák.
Az egyik valós személy egy brit versenytörténész, Sally-Ann Fawcett korábban úgy nyilatkozott a Daily Mail újságnak, hogy „nagyon érdekes részt venni egy ilyen futurisztikus díjátadón”.
"Érdekes módon nagyon sok párhuzam van a valódi szépségversenynek indulói és a mesterséges intelligencia alkotói között, valamint a közönségükkel való kapcsolat között" – fűzte hozzá a történész. Gondolom nem az esztétikai elemekre utalva mindezzel.
Egyébiránt a mesterséges intelligencia által vezérelt szépségverseny az abszurditáson túl amit hordoz, több más dolgot is felvet. A haladárok bizonyára örülnek, hogy ezzel megszűnik a nők „tárgyiasítása” a valódi szépségversenyekkel (amire nyilván azért nevez rengeteg nő, mert annyira „utálják a tárgyiasítást”), viszont az AI-val tényleg „tökéletes nőket” lehet generálni, ami még inkább „eltorzíthatja” a szépségideált, szóval akik egyik pillanatban az újszerű versenyt ünneplik, a másik pillanatban bele is dőlhetnek a saját kardjukba.
A két valódi emberen kívül van két AI-zsűritag is. A rendkívül dekoratív hölgyek valójában tehát nem léteznek, Aitana Lopez egy nem létező spanyol modell, aki akár 10 ezer eurót is keres azzal az alkotójának, hogy ruhamodellként „dolgozik”. Emily Pellegrini sem létezik, a formás testű barna szépség azzal tűnt ki, hogy milliomosok, sportolók is próbáltak fele flörtölni az interneten, mivel azt hitték, valódi hölgyről van szó. Négy hónap alatt 123 ezer követőt (!) gereblyézett össze képei, videó segítségével az Instagramon. Emilyt még étterembe is meghívták egyenesen Dubajba, de azt hiszem, az alkotójának az a fontosabb, hogy hat hét alatt 10000 dollárt keresett vele a Fanvue tartalomkészítő platformon.
Nos tehát így állunk. A végén még nem is a grafikus munkáját veszi el az MI, hanem a női modellekét.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
