A miniszterelnöknek a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen elhangzott előadását elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója.
A másfél órás beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Mráz Ágoston Sámuel szerint az előadás kulcsfogalma a világrendszerváltás kifejezése volt, ami értelmezési keretet ad annak a miniszterelnöki politikának, hogy mindent egyedien, mindent máshogy kell csinálni, mint ahogy megszoktuk, és ahogy eddig a nyugati világban természetes volt, mert a minket körbevevő világ megváltozik. A Nézőpont Intézet igazgatója újdonságként értékelte, hogy a kormányfő egyértelműen kimondta, hogy Ázsia lesz ennek a világrendszerváltásnak a győztese, eltolódik Ázsia irányába az erőviszony, és ennek nyomán hirdetett egy magyar tervet is, magyar nagy stratégiát is a miniszterelnök.
Böcskei Balázs a vezetők és vezetettek ellentétét emelte ki a Tusványoson elhangzott beszédből, amelyben Orbán Viktor kiemelte, hogy a vezetett országoknak van politikai gondolkodása és politikai stratégiája, amelyet érték és érdek vezérel. „A politikai karakterek, a politikai gondolkodás, a politikai tudás és a politikai cselekvés tekintetében vannak kimagasló politikusok a világban, és vannak, akik technológusként lépnek fel. Ma ez lesz az egyik törésvonal az európai meg a világpolitikában, hogy ki az, aki vezet, és ki az, akit vezetnek” – jelentette ki az Idea Intézet stratégiai igazgatója.
Mráz Ágoston Sámuel szerint amíg a liberális institucionalizmus volt az uralkodó eszme, addig azt feltételezték, hogy az intézmények mindent megoldanak., de amikor rendkívüli helyzet van, átalakul a világ, paradigmaváltás van, akkor erős vezető személyiségekre van szükség. Az elemző szerint az a realista iskolának a régi tézise, és ezt képviseli a miniszterelnök. Oroszországot, Kínát meg Donald Trumpot is erős vezetőként írta le, aki képesek a saját országának a rendkívüli helyzetét kezelni, de Európában és a jelenlegi amerikain demokrata adminisztrációban hiányolja ezt az erős vezetést. „A miniszterelnök azt mondta, hogy ez az Európa nem működik. A politikai Európát el kell felejteni, egy nagyon erős és fontos tézise volt, és gazdasági együttműködést kell folytatni, illetve egy védelmi európai dimenziót kell kiépíteni” – mondta,
Böcskei Balázs a beszéd inspiráló hatásáról is beszélt, hogy nem arról érdemes vitázni, hogy igaza volt-e a miniszterelnöknek, hanem elgondolkodni a megállapításain, az általa felvázolt folyamatokon. Az erős vezető személyiségek kapcsán pedig azt jegyezte meg, hogy „az vezet a politikában, aki arra a kérdésre, hogy ki vagyok én, tud választ adni”. Ennek egy az hagyományaiból, gazdasági erőforrásaiból, történelméből, vágyaiból, képzeteiből eredő normatív alapra kell támaszkodnia, és utána ennek a normatív alapnak érvényt akar szerezni.
Mráz Ágoston Sámuel arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor a hiperracionális jelzőt használta Vlagyimir Putyin kapcsán, akivel ezért lehet kompromisszumot kötni, de ez egyben az európai főáram által tagadott tézis, amely úgy írja le Putyint, mint akivel nem lehet kompromisszumot kötni. „Ezzel szemben fogalmazza meg ezt a tézist a magyar miniszterelnök, hogy igenis a diplomáciának van lehetősége arra, hogy egy tárgyalásos rendezése zárja le az ukrajnai konfliktust” – hangsúlyozta, és jelezte, egyre több európai állam felismeri az önérdekét, és nem valamifajta államok fölötti intézményrendszerhez próbál alkalmazkodni, hanem a saját érdekét követve tárgyalni
A Nézőpont Intézet vezetője felidézte, hogy Orbán Viktornak a tavalyi beszédében már szerepelt a különutas magyar modell, hogy ha a nyugati világ rossz úton van, akkor lehet-e külön utat járnia Magyarországnak, és az idei beszédében is ezt a stratégiai gondolkodást fedezte fel. „A magyar nagy stratégia erről szólt, hogy egy szuverén Magyarországnak ebben a leírt világban mi lehet a helye, milyen irányba tájékozódjon, mit tud csinálni, mit engedhet meg magának” – mondta. Az elemző szerint a beszédből az is kiolvasható, hogy a miniszterelnök az Európa számára stratégiai autonómiát hirdető francia elnökkel és a német kancellárral próbálja keresni az együttműködést, miközben Varsót kritikával illette.
A felvetésre, hogy a beszédnek mennyire lehetett célja az elmúlt cselekvés megmagyarázása, illetve a jövőbeni cselekvés alapjainak lefektetése, Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, sokkal több volt a jövőbeli cselekvés magyarázata, a betekintés a politika boszorkánykonyhájába, hogy hogyan gondolkodik a minket körbevevő világról, Európáról, a hosszú távú nagy folyamatokról a miniszterelnök, és abban milyen magyar terveket próbál megfogalmazni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy. a magyar kormányfő a Nyugaton megszokottnál sokkal többet magyarázza a politikáját, és sokkal mélyebben magyarázza ezt a politikát.
„Érdekes volt a beszédben, valahol az elején azt mondta, hogy ő a legöregebb politikus Európában, és ebből a beszélő pozícióból mondta el bölcs, sokat látott politikusként, hogy mi a helyzet és mi várható a jövőben. Talán ez egy belső kényszer is, hogy aki már mindent is látott, föl van hatalmazva, sőt kötelessége valahol a többieket, akik még csak most tanulják a politikát, vagy most találkoznak válságokkal, felvilágosítani mindarról, amit ő megtanult, megtapasztalt” – mondta az elemző.
Böcskei Balázs egyetértett, hogy a politika ebben az értelemben „a tapasztalat megszerzésének és átadásának a művészete”, nem egy olyan tudás, ami tankönyvből megszerezhető, vagy ami kizárólag a gyakorlatból.
Azt mondta a miniszterelnök, hogy a magyar nagy stratégia Orbán Balázsnál, a miniszterelnök politikai igazgatójánál van, de nem elég emberi nyelven van, így nem lehet az emberek elé vinni. Mráz Ágoston Sámuel szerint ezzel Orbán Viktor azt a bírálatot fogalmazta meg, hogy túl értelmiségi nyelven van, tehát nem a tartalmával volt elégedetlen, hanem az érthetőségével. „Nagyon fontos dolog a tömegdemokrácia korában, hogy a választópolgár számára érthető legyen a politika, és különösen egy ilyen nagy stratégia akár egy bővített mondattal elmondható, hogy kik vagyunk, mit akarunk, hol helyezzük el magunkat a világban. Ezt a bővített mondatot keresi még szerintem a kormányfő. Az elemek megvannak, a tartalom összeállt, de egy mondatban még nem mondható el” – mondta az elemző.
A kérdésre, hogy a nagy stratégia sikere szempontjából számít-e az, hogy a kis stratégiák mennyire lesznek sikeresek, hogy lesz-e hűtés a műtőben, harminc fok fölött megy-e a MÁV, vagy ezt átugorják az emberek, Böcskei Balázs azt mondta, azt is a politikus feladata, hogy jól érzékelje a politika valós kihívásait. „A választókat kevésbé a konnektivitás, kevésbé a magyar nagy stratégia foglalkoztatja, hanem ezek a hétköznapi, de a közvetlen valósághoz erősen kapcsolódó kérdések. És nekem ez egy kérdés, hogy miközben zajlik a stratégiateremtés, aközben hol vannak és meglesznek-e a kapacitások ezekre a kérdésekre érvényt szerezni” – vetette fel a politológus.
Mráz Ágoston Sámuel úgy véli, valóban a mindennapi élet részletei fontosak, amikor a politikai véleményünket megfogalmazzuk, de a nagy stratégia egy magasabb szinten próbál erre reagálni, és azt mondja, hogy a kulcskérdés 2026-ban az lesz, hogy akarnak-e kormányváltást az emberek, hajlandók-e kockáztatni és egy új politikai erőre bízni magukat. „Ez a nagy stratégia azt ígéri szerintem, hogy alapvetően rendben van a minket körbevevő világ, el tudtuk helyezni benne magunkat, és vannak még apró dolgok, amiket meg kell oldani, de nem a fő önértékeléssel vagy a pozíció leírással és a stratégiai iránnyal van a baj” – mondta, és hozzátette, ha azt érzékeli a többség, hogy a stratégia helyes és sikeres, akkor nem lesz kormányváltó hajlandóság.
Böcskei Balázs azt vetette fel, hogy a Fidesz legnagyobb kihívója, a Tisza Párt és Magyar Péter vélhetően ezzel a magyar nagy stratégiával egyet tud érteni, és akkor 2026-ban mégis a belpolitikai kérdések fognak dönteni, és nem a geopolitika, a háború és béke kérdése. Mráz Ágoston Sámuel szerint viszont ha a nagy stratégiával egyetértenek, akkor a nagy stratégia írója indul győztes helyzetből.
Zajlik az olimpia, a Párizsban elért eredményeknek, vagy éppen sikertelenségnek is lehetnek politikai következményei. „Minden aranyérem természetesen közös siker. Ha pedig nem sikerül érmeket szerezni, akkor megindul a felelőskeresés. Erre lehet számítani, de ennek szerintem a politikai jelentőségét nem szabad túlértékelni” – mondta a Nézőpont Intézet vezetője, és szerinte emiatt is jelezte már azt az év elején a miniszterelnök, hogy ő nem számít sok éremre.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
