A PS a legbefolyásosabb szlovák párt az Európai Parlamentben Tokár Géza2024. 07. 11., cs – 17:30
A jövő héten az első plenáris ülésével megalakul az új Európai Parlament. A napokban az átlépésekkel és a független képviselők becsatornázásával lassan letisztázódnak a képviselőcsoportok közti erőviszonyok is, Szlovákia azonban sajátos helyzetben találhatja magát. Az EP-ben ugyanis az ellenzéki PS-nek lesz a legnagyobb hatása a brüsszeli politika formálására.
Az első parlamenti ülésen többek között döntés születik a bizottságok vezetéséről és végleg letisztul, melyik pártszövetségek együttműködésével alakul ki az új többség, világossá válnak a frakciók közti erőviszonyok. A jelenlegi állás szerint az európai szocialisták, a mérsékelt jobboldali EPP és a liberálisok segítségével hozzák meg a kulcsfontosságú döntéseket, a kényelmetlennek bélyegzett jobboldali frakciókat pedig a „cordon sanitaire”, avagy a szélsőségek elleni fellépés szellemében kiszoríthatják a kulcsfontosságú bizottságok vezetői pozícióiból. Amennyiben ez a forgatókönyv beteljesül, a szlovákiai pártok közül a Progresszív Szlovákia és kisebbrészt a kereszténydemokrata KDH hozhatja magát a legjobb helyzetbe.
Liberális átrendeződés
A Progresszív Szlovákia jól szerepelt az EP-választáson, a magyar nemzetiségű Ódor Lajos vezette lista csaknem 28 százalékos eredménnyel győzött és így hat képviselőt küldhet Brüsszelbe. Ez kettővel több, mint amennyit öt éve a PS és az azóta a Demokratákba beolvadó Spolu koalíciója szerzett. A PS pozíciója azonban ennél is jobban megerősödött a liberális pártszövetségen belül, hiszen a progresszív pártokat tömörítő Renew Europe (RE) frakció a választás egyik nagy vesztesének számít. A Renew összesen húsz parlamenti mandátumot veszített 2024-ben, köszönhetően többek között a francia liberálisok rossz szereplésének – de több más országban is az elvárásokon alul teljesítettek a tagpártok. Szlovákiára ez nem igaz. A PS a hat képviselőjével a Macron-féle Reneszánsz (Renaissance) párttal együtt már a legerősebb liberális erőnek számít a pártcsaládon belül.
A RE a veszteségek miatt valószínűleg csak az ötödik legnagyobb pártcsoport lesz a parlamentben, de jelenleg nagyon valószínűnek tűnik, hogy a liberálisok képesek bizonyulnak majd tömbben szavazni a szocialistákkal és a jobboldaliakkal, hogy megőrizzék a „klasszikus” pártok fölényét a radikálisabbnak bélyegzett konzervatívok döntéshozatalból való kizárásával.
A PS korábban is erős szerepet töltött be a liberális pártcsalád vezetésében. A korábban Brüsszelben ténykedő pártelnök, Michal Šimečka 2022 januárjában az Európai Parlament egyik alelnöke lett – soha korábban nem töltött be szlovákiai politikus ilyen fontos pozíciót. Šimečka távozása után párttársa, Martin Hojsík vette át a tisztséget, meglepetésnek számítana, ha a PS elveszítené a funkciót az új parlamentben, miután a párt jelenléte egyértelműen megerősödött.
Smer: frakciótlanul
A Progresszív Szlovákiával ellentétben sokkal bizonytalanabb, pontosan melyik frakcióban is ténykedik majd a jövőben a legnagyobb kormánypárt, a Smer. Robert Fico pártja az európai szocialisták (PES) egyik törzstagjának számított az elmúlt húsz évben, miközben kétszer is felfüggesztették a tagságát. Robert Fico tegnapi bejelentése szerint valószínűleg sehová sem lépnek be.
A Smer-t először 2006-ban, a nacionalista SNS-szel és Vladimír Mečiar HZDS-ével kötött koalíciója után zárták „karanténba”, de az intézkedést nem követte kizárás. Másodjára tavaly októberben tette meg ezt a lépést a pártcsalád és azóta egyre valószínűtlenebbnek tűnik a Smer visszatérése.
Fico pártja a második helyen végzett a tavaszi EP-választáson, öt képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe. Ez kettővel több, mint 2019-ben, mivel abban az időszakban a Kuciak-gyilkosság miatt jelentősen romlott a Smer támogatottsága. A Brüsszelbe bekerülő képviselők ugyanakkor ideológiailag vegyes csoportot alkotnak: a Smer politikai irányvonalához képest régivágású szociáldemokratának számít Monika Beňová, a párt legtapasztaltabb, már 2004 óta hivatalban levő EP-képviselője és Katarína Roth Neveďalová is, aki tizenkét éve még az európai szocialisták alelnökeként is ténykedett. A másik három Smer-képviselő azonban új résztvevő: Ľuboš Blaha a szélsőbaloldaliságáról, kommunizmus iránti rajongásáról és ellentmondásos kijelentéseiről ismert, Erik Kaliňák Fico bizalmi embere az új generációból, a magyarul is beszélő Judita Laššáková pedig az alternatív, gyakran összeesküvés-elméleteket terjesztő média egyik arca volt.
A Smer formailag több héten keresztül egyeztetett Beňová és Roth Neveďalová vezetésével az európai szocialistákkal, de a Beňová pár napja látványosan feladta ezt a kísérletet. Hazautazott és a facebookon konstatálta, hogy a szocialistákkal nem lehet megegyezni. Kézenfekvő lehetőségnek tűnik, hogy a Smer csatlakozik az újonnan megalakuló Patrióta frakcióhoz – melyet többek között a Fidesz vezetésével alapítottak meg – de a magát továbbra is szociáldemokrataként meghatározó pártot zavarta, hogy több radikális jobboldali formációval együtt kapnának helyet a szövetségben. Roth Neveďalov a tegnapi nap folyamán kijelentette, hogy a Patrióták értékei nincsenek összhangban a Smer által vallott alapelvekkel. Eközben Fico kijelentette, hogy a párt a „legnagyobb valószínűséggel” egyetlen csoportba sem lép be, függetlenként ténykedik tovább. Ez a státusz viszont azt is jelenti, hogy a Smer anyagi és felszólalási lehetőségei is sokkal korlátozottabbak lesznek a következő években.
Szélsőjobb szervezkedés
Furcsa utat járt be az elmúlt napokban a szlovákiai EP-választás harmadik legerősebb pártja, a Republika. Sokáig úgy tűnt, hogy a szélsőjobboldali unióellenes párt két képviselője függetlenként ténykedik Brüsszelben, de a szintén szélsőjobboldali német Alternatíva Németországnak (AfD) megalakuló frakciójának hirtelen minél több országból lett szüksége EP-képviselőkre, hogy eleget tegyen a csoportalapítás követelményeinek.
A Szuverén Nemzetek Európája néven létrejött csoportosulásban így többek között a Mi Hazánk társaságában ott van a Republika is – legalábbis félig. Milan Uhrík, aki már 2019-ben az EP-be került a Kotleba-féle ĽSNS listáján egyenesen a frakció egyik alelnökévé vált, míg párttársát, Milan Mazureket egyelőre nem vették fel a tagok közé. Uhrík az eseményeket azzal magyarázta, hogy Mazureket „jobban meg kell ismernie” a pártcsaládnak, de németországi sajtóinformációk szerint a képviselő egyszerűen túlságosan kockázatos tagnak számít a nácizmushoz közel álló nézeteivel, amelyből nagyobb botrány is kialakulhat.
Még két mandátum
Az EP-választáson összesen öt párt szerzett mandátumot, ebből kettő, a Hlas és a kereszténydemokrata KDH csak egy-egy képviselőt küldhet a parlamentbe.
A KDH pozíciója viszonylag világos. A párt hosszú ideje tagja a mérsékelt jobboldali Európai Néppártnak (EPP). Egyetlen megmaradt képviselője, Miriam Lexmann a második megbízatási időszakát kezdheti el az EP-ben, miközben a legtöbb kérdésben azonosul a pártcsaládja irányvonalával. A KDH az azonos nemű párok élettársi viszonya és más „klasszikusabb” liberális témák kapcsán képvisel más álláspontot, mint a pártszövetség progresszívabb része, de a frakcióváltás lehetősége nem merült fel a múltban sem a párton belül.
A Hlas sorsa legalább annyira bizonytalan, mint a Smeré. A párt megfigyelői státuszát az európai szocialisták frakciójában az ősszel szintén felfüggesztették, a képviselői mandátumot felvevő Branislav Ondruš pedig nem nyilatkozott a sajtónak arról, hol fog ténykedni a jövőben. Azt tisztázta, melyik frakcióban nem – kizárta, hogy szerepet vállalna a Patriótákban és természetes helyének a szocialista pártcsaládot nevezte meg. Amennyiben a helyzet napokon belül nem változik, a Hlas előtt csak két út áll – záros időn belül visszatérni a PES-be, vagy a független lét.
Európai csatatér
Az Európai Parlament várhatóan a jövőben is szimbolikus szerepet játszik majd a szlovákiai politikai életben. A testülettől korábban sem volt idegen a politikai állásfoglalások elfogadása, a Fico-kormány intézkedései és nemzetközi elutasítottsága, párosulva a PS hajlandóságával a belpolitikai problémák brüsszeli bemutatására előrejelzik, hogy a parlament rendszeresen foglalkozik majd szlovákiai jogállamisági kérdésekkel.
A téma különösen fontos lehet az európai források merítése kapcsán. Bár a parlamentnek nincs közvetlen hatásköre a támogatások folyósításában, az állásfoglalásaival és politikai alkuival nyomást gyakorolhat az Európai Bizottságra. Szlovákia minden bizonnyal a jövőben is rá lesz szorulva a bizottság jóindulatára, az európai helyreállítási legutolsó részletének folyósítása fél évet késett nagyrészt a jogállamisági aggályok miatt. Az év végén esedékes az újabb, hatszáz millió eurós részlet kérvényezése – annak az összegnek a folyósítását is komoly politikai csaták fogják majd övezni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
