479 éve, 1545. július 8-án született a kasztília-leóni Valladolidban Habsburg Károly asztúriai herceg, ismertebb nevén Don Carlos spanyol trónörökös, II. Fülöp király elsőszülött fia. A mentálisan labilis Károly egy alkalommal állítólag édesapja életére tört, amiért az börtönbe vetette, ahol fél év múltán meghalt. Tragikus történetét többek közt dráma és opera formájában is feldolgozták az idők során.
Károly szülei, a későbbi II. Fülöp király és Mária Manuéla portugál infánsnő kétszeresen is elsőfokú unokatestvérek voltak. A hercegnő tragikus módon mindössze négy nappal fia születése után meghalt egy, a szülés közben fellépett belső vérzés következtében. A herceget a nagynénik, illetve más családtagjai nevelték.
Az ifjú infánsnak mindkét szülője súlyosan belterjes családból – a Habsburg-család spanyol ágából, illetve a portugál Avis-házból – származott. A szokásos nyolc helyett csupán négy biológiai dédszülője volt, szülei egymással való rokonságának mértéke olyan volt, mintha féltestvérek lettek volna.
Károlyon már újszülöttként fizikai rendellenességek voltak észrevehetők, később azonban mentális visszásságok is megjelentek. A belterjesség mellett a gyermekkori elkényeztetettség is hozzátehetett hírhedt konokságához és akaratosságához, ezek azonban messze nem a legrosszabb tulajdonságai voltak.
A gyermekkori viselkedéséről szóló beszámolók több mentális betegségre is engednek következtetni. A korabeli híresztelések szerint kedvelt szórakozása volt elevenen megsütni állatokat, és egy alkalommal állítólag a királyi istállóban lévő összes lovat megvakította. Tizenegy évesen különösebb ok nélkül megkorbácsoltatott egy szolgálólányt, egy velencei követ szerint pedig egy pár cipőt is meg akart etetni a cipésszel, aki készítette, miután nem volt velük megelégedve.
Egy másik velencei szerint „sem tanulni, sem testedzésben részt venni nem akart, csupán másoknak ártani.” Taníttatói Károly könyvtára segítségével igyekeztek bizonyítani, hogy az infáns elméje teljesen ép, azonban nem tudták sehogyan bizonyítani azt, hogy Károly el is olvasta az abban található műveket.
Az uralkodó II. Fülöp sem érezhette biztonságban magát fia mellett
A könyvek listáját elnézve felettébb különös, hogy könyvtára nem tartalmazott latin nyelvű műveket (egy korabeli királyi sarjtól már elvárható lett volna e nyelv ismerete), azonban úgy tűnik, a spanyolon kívül portugálul és németül is tudhatott.
Tizenegy éves volt, amikor nagyapja, V. Károly német-római császár és spanyol király lemondott a trónról, és visszavonult a Yustéban lévő Szent Jeromos-kolostorba, ezzel Károly infáns apja II. Fülöp néven trónra lépett.
A remeteként élő excsászár 1558-ban meghalt, ezután a 13 éves Károlyt eljegyezték Valois Erzsébettel, II. Henrik francia király legidősebb lányával. Végül azonban újabb családi fordulat következett be: az özvegy Fülöp olyannyira nem bízott meg fia beszámíthatóságában, hogy végül 1560-ban ő maga vette feleségül a hercegnőt.
Károly tizennégy évesen hosszabb időre ágynak esett maláriával, ami súlyos deformálódásokat eredményezett a gerincében és a lábaiban. 1561-ben orvosai azt javasolták, tartósan az enyhébb éghajlatú Alcalá de Henaresbe kellene költöznie egészsége érdekében, erre azonban a herceg nem volt hajlandó.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
