A magyarság fennmaradása érdekében a demográfiai helyzetet családpolitikai eszközökkel kell kezelni

A magyarság fennmaradása érdekében a demográfiai helyzetet családpolitikai eszközökkel kell kezelni

Ha azt szeretnénk, hogy a magyarság fennmaradjon, akkor a demográfiai helyzetet családpolitikai eszközökkel kell kezelni – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára Sártoraljaújhelyen, a Rákóczi Szabadegyetem szombati rendezvényén.

Hornung Ágnes a Lépéskényszer – Európa demográfiai kihívása című kerekasztal-beszélgetésen elmondta, az, hogy az európai trendekhez képest a magyarországi születésszám jól áll, az az elmúlt tizennégy év munkájának eredménye. Hozzátette, 2010 előtt a teljes termékenységi arányszám csökkenő tendenciát mutatott, hiszen sem anyagi biztonság, sem politikai biztonság nem volt az országban.
Kiemelte, ezek az alapfeltételek ahhoz, hogy a jövőbe lehessen tekinteni családpolitikai szempontból. Magyarország a migrációt tekintve is egyértelmű értékvállalást tett és a kormány a demográfiai helyzetet magyar eszközökkel, Magyarországon szeretné kezelni – mondta az államtitkár.

Mint hangsúlyozta, a kormány sokat tesz azért, hogy szülessenek gyermekek és legyenek olyan fiatalok, akik dolgoznak. Hozzátette,

Hornung Ágnes elmondta, nagyon jó eredmény, hogy ez a szám az elmúlt tizennégy év alatt 1,23-ról 1,52-re növekedett, mellyel Magyarország az ötödik helyen van az Európai Unióban (EU). Az esetleges csökkenés a koronavírus-járványnak, a háborúnak és az ezekkel járó gazdasági nehézségeknek tudható be – fűzte hozzá.
Kiemelte, a kormány sok olyan intézkedést is hozott, amelyekkel szeretnék bevonni az ifjúságot a munkaerőpiacra. Ilyen például a 25 év alattiak személyi jövedelemadó mentessége, ami a magyar családpolitika egyik fő eleme, az anyagi biztonság elérésében segíti a fiatalokat – mondta.
Kijelentette, a kormánnyal teljes életútban gondolkodnak és minden társadalmi csoportot lefednek a családpolitikai intézkedésekkel.

Hornung Ágnes arról is beszélt, európai és világszinten is sokan érdeklődnek a magyar családpolitika iránt. Hozzátette, terveik szerint a magyar uniós elnökség során az informális tanácsülések mindegyikére beviszik a demográfia témáját. Annak minden aspektusát szeretnék megmutatni, így szó lesz többek között a demográfia pénzügyi, versenyképességi és az agráriumban okozott hatásairól is. Elmondta, a végcél az, hogy az év végén elfogadott következtetések között legyen legalább egy, amelyik a demográfiát célozza.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a kerekasztal-beszélgetésen többek között arról beszélt,

Hírdetés

Egyszerre kell kezelni, hogy több gyermek szülessen, és egyszerre kell kezelni a munkaerőpiaci kihívásokat úgy, hogy nem zúdul rá a magyar társadalomra félmillió nem “kultúrazonos” vendégmunkás. Ezen felül kezelni kell azt a helyzetet is, hogy egyre több az országban az időskorú, akiknek egyebek mellett fenntartható nyugdíjrendszert kell biztosítani – tette hozzá.

Az államtitkár arra is kitért, a nyugatra vándorolt fiatalokra erőforrásként kell tekinteni és azon kell lenni, hogy minél hamarabb hazajöjjenek. Ezzel kapcsolatban fontos a magyar gazdaság feljavítása, a munkahelyek, a bérek és a felsőoktatás színvonalának kérdése is – mondta.

Kiemelte, jelentős szempont az olyan családtámogatáshoz kapcsolódó szolgáltatások minősége is, mint az oktatás vagy a bölcsődei és óvodai ellátás, amelyek az elmúlt évtizedben sokat fejlődtek.

Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke egyebek között arról beszélt, az EU összességéről azt lehet mondani, hogy egy “elöregedő társadalom”. Hozzátette, míg régebben több olyan uniós ország is volt, ahol a termékenységi arányszám kettő felett volt, mára ez a szám ezeken a helyeken is lecsökkent.
Elmondta, a teljes termékenységi arányszám az EU-t tekintve 1,4, ez azt jelenti, hogy Magyarország az uniós átlag felé került ebben a tekintetben. Kifejtette, ez a szám azt foglalja magában, hogy egy nő átlagosan hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti eloszlásai alapján.

Kiemelte, ha az 1,23-as teljes termékenységi arányszám megmaradt volna 2024-ig folyamatosan, akkor összesen 163 ezer gyermekkel született volna kevesebb Magyarországon.

(MTI)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »