Nevesítetlen földet is lehet örökölni Kulcsár Péter2024. 06. 29., szo – 08:57
Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő olyan hagyatéki eljárás, mely tárgyát valamilyen nevesítetlen föld képezi. Annak az okairól, hogy miért léteznek még ma is ilyen földterületek, az előző cikkünkben volt szó. Noha első ránézésre lehetetlennek tűnik, az ilyen földeket is lehet jogilag „rendezni” és a jogos utódok tulajdonába juttatni. Most ezzel kapcsolatban adunk útbaigazítást.
Amennyiben egy bizonyos földterületről, melyet ismeretlen vagy beazonosítatlan tulajdonú parcellaként regisztálnak, meg vagyunk győződve, hogy jogunk lehet rá lehetséges örökösként, és úgy döntünk, hivatalos úton megpróbáljuk a nevünkre íratni, nem olyan nehéz elintézni. Az ilyen földet is meg lehet örökölni, de be kell tartani a vonatkozó törvényben előírt lépéseket.
Az ideális eset
Ha már eldöntöttük, hogy egy konkrét nevesítetlen földet hagyatéki tárgyalásban meg szeretnénk örökölni, el kell készítenünk egy beadványt, amihez a lehető legtöbb bizonyítékot kell csatolnunk, hogy maga a tárgyalás minél gyorsabban végbemenjen. Mivel e beadványnak nincs pontosan előírt formája, minél egyszerűbb tartalmat ajánlunk. A legfontosabb részei: melyik bíróságra adjuk be, ki adja be, mit akarunk ezzel elérni, mi a tárgyalandó hagyaték, ki fogja ezt örökölni, és természetesen kell a beadó személy aláírása. Mint potenciális örökösnek jogunk van ilyen dokumentumot készíteni. Meg kell neveznünk, ki után szeretnénk örökölni, és mit. Mindenképpen ajánlatos csatolni a tulajdonlap(ok) másolatát, de ezt elég az internetes kataszteri portálok egyikéről lehúzni és kinyomtatni. Ezen kívül még fontos csatolni az eredeti hagyatékról készült végzést (osvedčenie o dedičstve), ha megvan, esetleg más okiratot, amely igazolja, ki örökölt ez után a személy után. Ha esetleg több generációs ügyről van szó, és valamelyik szóba jöhető örökös(ök) nem él(nek), ezen személyek hagyatéki végzésének másolatát is fontos mellékelni (ha rendelkezünk vele). Ha megvan az eredeti hagyatékról szóló bírósági vagy közjegyzői végzés, fontos, hogy a beadványban feltüntessük ennek a számát. Ezt a beadványt annak a járási bíróságnak kell címeznünk és benyújtanunk, amely az eredeti hagyatéki tárgyalást folytatta, vagy amely az elhunyt halálának idejében helyileg illetékes volt. Papír formában és elektronikus úton is eljuttathatjuk. Azon személyek, akik már a slovensko.sk-n keresztül kommunikálnak a hatóságokkal, csak elektronikus úton nyújthatják be, és a későbbiekben is csak elektronikus úton fog velük kommunikálni a bíróság.
Több örökös
Ha több örökös van, és már beszéltünk velük, és valamelyikük, esetleg az összes beleegyezik, hogy mi képviseljük őket (netán már le is mondtak a részükről a mi javunkra), érdemes tőlük meghatalmazást kérni, melyet a beadványhoz csatolunk. Aláírásukat hitelesíteni kell a meghatalmazáson. Ha meghatalmazással rendelkezünk, a későbbiekben már nekünk jönnek a felszólítások, hiánypótlási kérések, meghívók stb. Ez azért fontos, mert ha egyszer eldöntöttük, hogy ezzel az üggyel foglalkozunk, valószínűleg a lehető leggyorsabban és zökkenőmentesen szeretnénk ezt végbevinni. Ugyanezt más örökösöktől, akik talán csak véletlenül csöppenek bele ebbe az ügybe, nem lehet elvárni. Így sokszor megesik, hogy nem vesznek át valamilyen levelet, nem reagálnak hiánypótlási felhívásra, esetleg 1 hónap után adják a tudtunkra, hogy valamit kaptak a bíróságról. Később pedig, a közjegyzői hivatal számára is egyszerűbb kitűzni a hagyatéki tárgyalás időpontját, ha csak 1-2 személyt kell meghívniuk.
Közjegyzői hivatal
Ha a bíróság mindent rendben talál, továbbítja az ügyet az illetékes közjegyzői hivatalnak. A közjegyző írásban szólít fel minden potenciális örököst, hogy jelenjen meg egy megadott időpontban. Természetesen, ha ez az időpont nem megfelelő a számunkra, meg lehet változtatni. Fontos, hogy kezdettől fogva kommunikáljunk a közjegyzői hivatallal. Legyünk proaktívak, adjunk meg minden információt, amiről úgy gondoljuk, hogy hasznos lehet a hagyatéki eljárás lebonyolítása érdekében! Az első találkozás a közjegyzői hivatalban általában csak arról szól, hogy kiderítik, lehet-e még valami más a hagyaték része, amiről magunk sem tudunk, valamint kik a szóba jöhető örökösök, és esetleg volt-e az elhunytnak végrendelete. Ha nem volt végrendelet, általában az eredeti hagyatéki tárgyalásról készült végzés szerint van letárgyalva az új hagyaték is. Viszont az örökösöknek meg kell egyezniük egymás közt, hogyan szeretnék ezt a földet örökölni. Minden egyes potenciális örökösnek lehetősége van lemondani a neki járó részről. Törvényből kifolyólag egyes személyeknek van bizonyos alap joguk a vitatott föld egy részére (pl. az elhunyt gyerekeinek minimum a föld fele jár), de dönthetnek úgy is, hogy lemondanak erről. Nem árt tudatosítani azt is, hogy az országban érvényes törvények alapján mezőgazdasági földterületeket nem lehet úgy osztani, hogy egy bizonyos területnél kisebb önálló részeket hozzunk létre.
Ha nem olyan egyszerű az eset
Ha nincs meg a hagyatékról készült végzés, akkor sem veszett az ügy. Tudnunk kell, melyik bíróság hatáskörébe tartozott az elhunyt, és annak a nyilvántartásában valószínűleg megvan az adott személy hagyatéki végzése. Ebben az esetben bele kell foglalni a beadványba minden adatot, amiről fentebb szó volt, és fel kell tüntetni azt is, mikor halt meg az illető. Az így elkészített beadványt be kell nyújtani arra a bíróságra, amely az elhunyt hagyatékáról dönthetett, és meg kell várni, míg a bíróság megtalálja ennek a személynek a hagyatéki végzését. Néha az ügyet továbbítják egy másik bíróságra. Ez olyankor fordulhat elő, ha a bíróság a saját digitális adatbázisain keresztül rájön, hogy máshol volt az ügy tárgyalva, így oda tartozik ez az új ügy is.
Figyelnünk kell arra is, milyen adatok vannak a tulajdonlapon, mennyire könnyen vagy nehezen azonosítható a rajta lévő tulajdonos. A régi adatlapokon, az ún. PKV-kon (pozemnoknižné vložky) nem voltak feltüntetve a személyes adatok, így néha nagyon nehéz rájönni, kiről van szó – például lehetett a faluban 3 Kovács János, és most nem tudjuk, hogy melyik tulajdona ez a konkrét nevesítetlen föld. A kataszteri hivatalokban kell utánajárni minden elérhető információnak. Ki kell kérni minden releváns adatot, amely az adott földterülettel összefügg. Rokonaink közt is utána kell nézni, nincsenek-e otthon régi dokumentumok, amelyek esetleg bizonyítanák, milyen alapon jutott az elhunyt ehhez a földhöz. Például, ha az nincs is meg, hogy ki örökölt ez után az elhunyt személy után, de az megvan, hogy kitől örökölt az elhunyt személy, már esélyünk van arra, hogy sikerrel járjunk. A kataszteri hivatalokban kérni lehet egyes személyek beazonosítását, melyet a kataszter elvégez, és a hibás adatokat kijavítja, a hiányzókat pedig pótolja.
Gazdálkodóknak is érdemes foglalkozni a nevesítetlen földekkel
Az ilyen földterületek érdekesek lehetnek a gazdálkodók számára is. Ma már nagyon sok gazda használ mezőgazdasági szoftvereket, melyekkel meg lehet nézni, hogy egy adott kataszterben milyen személyek élnek, akik nevén nevesítetlen földterület van (pl. SKEAGIS, ISAT). Ezekben a rendszerekben könnyen ki lehet keresni, kinek mennyi földterület van a nevén. Sok gazda arra panaszkodik, hogy nehéz földhöz jutni, és évekig tart, míg engedélyt és szerződést kapunk a Szlovák Földalaptól egy nevesítetlen föld használatára (még akkor is, ha nem is használja azt valaki más). Körülbelül ugyanannyi költséggel és idővel jár a nevesítetlen földeket a hagyatéki tárgyaláson keresztül intézni, mintha a földalaptól szeretnénk bérbe venni. Ha a gazda talál ilyen földet a kataszterében, meg tud egyezni a potenciális örökösökkel, akik tudnak neki adni kellő dokumentumokat, valamint írásban meghatalmazzák őt, hogy járjon el a nevükben, akkor érdemes ezzel foglalkoznia. De ajánlatos a potenciális új tulajdonosokkal előre tisztázni, ki fogja állni a hagyatékkal összefüggő költségeket, és mit szeretnének majd csinálni a földdel (bérbe adni vagy eladni).
Ujlaky Jácint
falugazdász, a Szlovákiai Agrárkamara munkatársa
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
